A Kúria Bfv.505/2012/6. számú precedensképes határozata embercsempészet bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 423. §, 426. §] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Trappné dr. Kiszely Rita

KÚRIA

Bfv.I.505/2012/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év október hó 2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntetőügyben az V. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Városi Bíróság 11.B.2678/2009/210. számú, valamint a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bf.486/2011/29. számú ítéletét az V. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem pedig azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s:

A Szegedi Városi Bíróság a 2010. december 3. napján kelt 11.B.2678/2009/210. számú ítéletével az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 218. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő embercsempészés bűntettében, mint társtettest, és ezért egy év négy hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette, emellett 200 euró összegben vagyonelkobzást rendelt el vele szemben; rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő esetleges beszámításáról és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az első fokú határozat ellen az ügyész az V. rendű terhelt terhére - a minősítést is támadva - a büntetés bűnszervezetben elkövetővel szembeni kiszabása, és erre tekintettel hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás kiszabása, a terhelt és védője a terhelt felmentése, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Csongrád Megyei Bíróság az első fokú ítéletet a 2011. szeptember 7. napján kelt 1.Bf.486/2011/29. számú ítéletével felülbírálva az V. rendű terheltre vonatkozóan akként változtatta meg, hogy a terhelttel szemben a büntetést mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztésre vonatkozó rendelkezést mellőzte, a terheltet három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az első fokú bíróság által megállapított tényállást az V. rendű terheltre vonatkozóan az iratok, valamint a terhelt által a nyilvános ülésen a személyi körülményei kapcsán tett nyilatkozata alapján kiegészítette, illetve helyesbítette.

A jogerős határozatok ellen az V. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be, annak jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjában jelölve meg.

Indítványában arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok számos eljárási hibát vétettek; így az első fokú bíróság - ahogy arra a másodfokú bíróság ítéletében rá is mutatott - egyik tárgyalási napra elmulasztotta a XIV. és XV. rendű terhelt hirdetményi idézését, emellett a tárgyaláson hozott egyesítő végzése ellen nem engedett fellebbezési jogot, emellett az V. és X. rendű terhelt védője azonos volt, pedig az érdekellentét miatt védelmükben nem járhatott volna el ugyanaz a védő.

Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság pedig azzal sértett eljárási szabályt, hogy a nyilvános ülésen a védence által az egészségi állapotára vonatkozóan tett nyilatkozatot a tényállásba beemelte, emellett kellő alap nélkül következtetett arra, hogy a terhelt bűnszervezetben követte el a terhére rótt cselekményt, a rendelkezésre álló adatokból ugyanis az nem volt megállapítható, hogy a tudata a bűncselekmény elkövetése előtt átfogta volna a bűnszervezet tárgyi ismérveit, azt, hogy bűnszervezethez csatlakozik.

Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idő beszámításáról.

Hivatkozott arra is, hogy a másodfokon eljárt tanács elnöke ellen büntetőeljárás van folyamatban, ezért ő a Be. 21. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel elfogult volt és az ügyben nem járhatott volna el.

Végül kifogásolta azt is, hogy a védencével szemben kiszabott büntetés súlyosabb az ügy IV. és VIII. r. terheltjével szemben kiszabott büntetésnél.

Az eljárási szabálysértések alapjaként hivatkozott a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontjára, a 67. § (1) és (2) bekezdésére, a 260. § (1) bekezdésére és a 300. §-ára, illetve a másodfokú eljárás kapcsán a 361. § (1) bekezdésére és a 21. § (1) bekezdés e) pontjára. Emellett álláspontja szerint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint azért is helye van felülvizsgálatnak, mert a másodfokú bíróság ítéletét a 373. § (1) bekezdés II. c) pontja szerinti eljárási szabálysértéssel hozta meg.

Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróságok új eljárásra utasítására tett indítványt.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

Álláspontja szerint az indítvány túlnyomórészt olyan eljárási szabálysértésekre hivatkozott, amelyek nem szerepelnek a felülvizsgálati okok között; a terhelt érdekében a védő nem hivatkozhat olyan szabálysértésre, amely más terheltek jogait sértette; emellett az esetleges egyéb okból fennálló elfogultsági kifogás miatt sincs helye felülvizsgálatnak.

Utalt arra, hogy tévedett az indítványozó akkor, amikor úgy vélte, hogy a másodfokú bíróságnak nincs lehetősége a nyilvános ülésen tett terhelti nyilatkozat figyelembe vételére, ahogy akkor is, amikor kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem rendelkezett az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámításról, miután erre az első fokú bíróság ilyen tartalmú rendelkezésére tekintettel nem volt szükség.

Megítélése szerint az indítványozó a bűnszervezet kapcsán kifejtettekkel az irányadó tényállást támadta; az első fokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállásban rögzítettek szerint a terhelt tudomással bírt arról, hogy cselekményével - ugyan eseti jelleggel - egy olyan bűnszervezethez kapcsolódik, amelyik migránsok több országon keresztül történő csempészésével foglalkozott.

Ezért a cselekmény helyes jogi minősítésére és a kiszabott büntetés törvényes voltára tekintettel a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (BF.1265/2012.).

A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételeiben lényegében megismételte korábbi kifogásait.

A nyilvános ülésen az indítványozó az indítványát - a Be. 373. § (1) bekezdésének II. c) pontja szerinti eljárási szabálysértésre hivatkozó részét kivéve -, illetve a Legfőbb Ügyészség az átiratában foglaltakat fenntartotta.

A Kúria a Be. 423. § (4) bekezdése alapján a megtámadott határozatokat az indítványban megjelölt okok alapján, valamint az (5) bekezdésre figyelemmel a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt - és az indítványozó által nem hivatkozott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges egyéb eljárási szabálysértésekre is tekintettel vizsgálta felül.