A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20011/2010/9. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 208. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 10. §, 2001. évi CXVI. törvény (NFt.) 15. §] Bírók: Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

Pfv.VI.20 011/2010/9.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Varga István ügyvéd által képviselt felperesnek a Kardos, Pető és Töröcsik Társas ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pető Zsolt ügyvéd által képviselt Magyar Állam I.r., a dr. Szabó Klára ügyvéd által képviselt II.r. és a személyesen eljáró III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál 7.P.21 126/2008. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20 359/2009/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az I.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. évi június hó 8. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét a következők szerint változtatja meg:

Elrendeli az ingatlan tulajdoni lapján a II.r. alperes javára bejegyzett tulajdonjog törlését és a Magyar Állam I.r. alperes tulajdonjogának visszajegyzését eredeti állapot helyreállítása jogcímén.

A Legfelsőbb Bíróság a felperes és az I.r. alperes között az ingatlanra a felperes pályázati ajánlatának megfelelő tartalommal az adásvételi szerződést létrehozza.

Elrendeli az ingatlan tulajdoni lapján a Magyar Állam tulajdonjogának egyidejű törlése mellett a felperes tulajdonjogának az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára adásvétel címén való bejegyzését a 11 600 000 (tizenegymillió-hatszázezer) forint vételár megfizetésének igazolása esetén.

Megkeresi a Körzeti Földhivatalt, hogy a fentiek szerinti változásokat az ingatlan-nyilvántartáson vezesse át.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 700 000 (hétszázezer) forint együttes elsőfokú, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala részére 12 000 (tizenkettőezer) forint ügygondnoki munkadíjat.

I n d o k o l á s :

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nyilvános egyfordulós pályázatot hirdetett a hrsz. alatt felvett gyep művelési ágú földterület értékesítésére. A felperes 2006. október 6. napján pályázatot nyújtott be, amelyben a hirdetményben megjelölt 10 500 000 forinthoz képest 11 600 000 forint összegű vételár megjelölésével tett vételi ajánlatot. Kitöltötte továbbá az adatlapot arra vonatkozóan, hogy helyben lakó szomszéd őstermelőnek minősül és így abban az esetben, ha a vételi ajánlatát az I.r. alperes képviselője nem fogadja el, elővásárlási jog illeti meg.

A felperes még a pályázata benyújtását megelőzően, 2006. október 4. napján csereszerződést kötött egy perben nem álló személlyel a perbeli ingatlannal közvetlenül határos földterület 141/1286 részének megszerzése érdekében. Az I.r. alperes képviselőjének hiánypótló felhívását követően, 2006. október 24-én igazolta, hogy a tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság 2006. október 4-i hatállyal bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I.r. alperes képviselője 2006. november 14-én kelt levelében értesítette a felperest, hogy ő tette a legkedvezőbb ajánlatot. Tájékoztatta, hogy intézkedett a vételi ajánlat kifüggesztéséről és a kifüggesztési eljárás lezárását követően szerződéskötésre fogja felhívni, amennyiben nem érkezik őt megelőző elővásárlásra jogosulttól a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozat. Az I.r. alperes képviselője a felperest az általa kitöltött adatlap adatai ellenére helyben lakó őstermelőként minősítette az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából.

A II.r. alperes a III.r. alperessel a kifüggesztést követően, 2006. november 21. napján csereszerződést kötött a perbeli földterülettel szomszédos ingatlan 74/1286 illetőségére. Ily módon ő helyben lakó szomszéd őstermelőnek minősülve fogadta el a felperes által tett vételi ajánlatot.

Figyelemmel arra, hogy az I.r. alperes a felperest, mint helyben lakó őstermelőt kezelte, a II.r. alperes, mint helyben lakó szomszéd őstermelő őt az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 10. §-a által felállított rangsorban megelőzte. Erre tekintettel az I.r. alperes tudomásul vette, hogy a felperes helyébe elővásárlási joga gyakorlása folytán a II.r. alperes lép, és a felperes által tett vételi ajánlatnak megfelelően az I.-II.r. alperes egymással kötöttek adásvételi szerződést 2007. február 2. napján. Ennek alapján a II.r. alperes tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba.

A felperes a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 7.P.20 293/2007. szám alatt terjesztette elő keresetét. Az elsőfokú bíróság a 33. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljáró Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20 087/2008/8. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és e bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozathozatalára utasította.

A felperes keresetében elsődlegesen az I.-II.r. alperesek között 2007. február 2-án kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az sérti a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (Nftv.) 15. §-át, valamint a Tftv. rendelkezéseit. Emellett a szerződés érvénytelenségét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 109/K. §-ára alapította, hivatkozott továbbá arra is, hogy az I.-II.r. alperesek között létrejött szerződés a jóerkölcsbe ütközik. Előadta, hogy a II.r. alperes csak annak érdekében szerzett a szomszédos ingatlanban tulajdoni hányadot, hogy ezáltal az elővásárlásra jogosultak rangsorában előbbre kerülhessen.

A felperes emellett kereseti kérelmet terjesztett elő a II. és III.r. alperesek között létrejött szerződés érvénytelenségének a megállapítására is, jóerkölcsbe ütközésre és színleltségre alapítottan. Előadta, hogy a II.r. és III.r. alperesek közötti szerződés érvénytelenségének következtében a II.r. alperes vételi ajánlata érvénytelen, mert a II.r. alperes nem előzte őt meg a rangsorban. Másodlagos kereseti kérelme az I.-II.r. alperesek közötti adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának a megállapítására irányult.

A másodfokú tárgyaláson a felperes a keresetét akként pontosította, hogy a II.-III.r. alperesek között létrejött szerződés tekintetében kizárólag az érvénytelenség megállapítását kérte jóerkölcsbe ütközés, valamint színleltség címén. Az I.-II.r. alperesek közötti szerződés vonatkozásában semmisségi okként a jóerkölcsbe, és a jogszabályba ütközést jelölte meg. Ebben a körben az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kérte oly módon, hogy a II.r. alperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásból való törlésére és az I.r. alperes tulajdonjogának visszajegyzésére kerüljön sor. Emellett vagylagosan kérte, hogy a bíróság állapítsa meg miszerint a perbeli ingatlanra a felperes és az I.r. alperes között létrejött az adásvételi szerződés, illetve a bíróság a vételi ajánlatnak megfelelő tartalommal hozza létre közötte és az I.r. alperes között az adásvételi szerződést. Előadta, hogy helyben lakó szomszéd őstermelőként nyújtotta be a pályázatát a perbeli ingatlan megvásárlására. A 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet 4. §-a, amely szerint több azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetében az eladó választása szerinti személlyel jön létre a szerződés, csak arra az esetre alkalmazható, amennyiben az ajánlattevőtől függetlenül több, a rangsorban azonos helyen álló elővásárlásra jogosult tett elfogadó nyilatkozatot. A jelen esetben azonban a II.r. alperes nem nyújtott be pályázatot, így az azonos rangsorban jogosultak közül az I.r. alperesnek a pályázatot benyújtó személlyel kellett volna a szerződést megkötnie.