A Pécsi Ítélőtábla Gf.30343/2012/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 198. §, 208. §, 277. §, 312. §, 313. §, 318. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Hrubi Adrienn, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.V.30.343/2012/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Kocsis Tamás Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék 2012. június 5. napján kelt 4.G.40.040/2012/16. számú ítélete ellen a felperes által 19. és az alperes által 20. sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperest terhelő, alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 6.350.000,- (hatmillió-háromszázötvenezer) forintra felemeli. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 240.000,- (kettőszáznegyvenezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 3.175.000,- (hárommillió-százhetvenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 2007. szeptember 21-ei ajánlattételi határidővel közbeszerzési eljárást írt ki egy minimum 900 férőhelyes kollégiumi épületekből álló infrastruktúra PPP konstrukcióban való megvalósítására oly módon, hogy a nyertes ajánlattevőnek a szolgáltatást saját finanszírozásában, saját telkén kell megvalósítani, és ennek igénybevételét határozott idejű ingatlan bérleti-üzemeltetési szerződés fogja biztosítani. Az ajánlattételi dokumentáció 4. Jogi fejezete ábrával szemléltette a konstrukció szerződésrendszerét, amely szerint az ajánlatkérő alperes a nyertes ajánlattevő projekt társasággal bérleti szolgáltatási szerződést köt, ez alapján éves díjat fizet, saját erő és az államtól kapott költségvetési támogatás felhasználásával. A projekt társaság az üzemeltető és karbantartó társasággal üzemeltetési és karbantartási szerződést, míg a hitelező pénzintézettel hitelszerződést köt. A projekt megvalósításához a pénzintézet maximum 90 %-ban nyújthat hitelt, a fennmaradó részt a projekt társaságnak kell saját erőből biztosítania. A jogi fejezet rögzítette, hogy mivel az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között 20 éves időtartamra szóló jogviszony jön létre, és a beruházás megvalósítása akár 90 %-ot elérő mértékben banki projekt hitel felvételével valósul meg, számolni kell annak lehetőségével, hogy a hitelfelvevő, egyben adósság szolgáltatást teljesítő személye megváltozik. Ennek a problémakörnek a kezelését a szerződő felek és a finanszírozó pénzintézet között kötendő közvetlen megállapodás biztosítja. A közvetlen megállapodás az ajánlatkérő részéről kötelezettséget vállaló szerv és a hitelnyújtó között jön létre, a bérleti szolgáltatást nyújtó fél ellenjegyzése mellett. Közvetlen megállapodás tárgya bizonyos rendkívüli szerződés-megszűnési okok esetén a követendő eljárási mechanizmus szabályozása, annak leírása, hogy a szerződés teljesíthetőségének súlyos veszélyeztetettsége esetén hogyan léphet a hitelnyújtó átmenetileg maga a szolgáltatási szerződésbe, és miként legyen lehetősége a szolgáltatást igénybevevő egyetértésével új szolgáltató kijelölésére. Az alperes ehhez hozzáfűzte, hogy mivel a közvetlen megállapodás megkötésében részes szerződő felek személye, a pontos eljárási rend és alkalmazási feltételek meghatározása csak az erre irányuló tárgyalások lefolytatását követően lesz lehetséges, ezért az ajánlattételi szakaszban csak azt írja elő, hogy az ajánlatkérő vállaljon kötelezettséget a közvetlen megállapodás későbbi megkötésére.

A közbeszerzési eljáráson a nyertes pályázó a felperes lett, akivel 2008. január 18-án az alperes határozott idejű ingatlan bérleti és szolgáltatási szerződést kötött. A szerződésben a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a tulajdonában lévő ingatlanokon saját beruházásában, költségén és kockázatára, 24 hónapon belül a közbeszerzési dokumentációnak és az ajánlatnak érdemben megfelelő műszaki tartalommal diákotthon elhelyezésére alkalmas, használatbavételi engedéllyel rendelkező épületet emel, és azt az alperesnek bérbe adja. Az alperes szerződés szerinti főkötelezettsége az volt, hogy a diákotthont bérbe vegye és a felperes részére bérleti és szolgáltatási díjat fizessen. Bérlet időtartamát a felek 240 naptári hónapban határozták meg, és a szerződéstől való elállás szabályai között rögzítették, hogy amennyiben az alperes eláll a szerződéstől, azt megelőzően legalább 30 nappal köteles értesíteni a felperes által megjelölt finanszírozót, és elállási jogot nem gyakorolhat, amennyiben a finanszírozó vagy az általa kijelölt vállalkozás az értesítést követő 30 napon belül a kivitelezés teljesítésére a felperes helyett belép.

A szerződés az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellenjegyzésével 2008. május 26-án lépett hatályba, a diákotthont a szerződés szerint a felperesnek 2010. május 26-áig kellett volna az alperes részére birtokba adnia. 2008. szeptember 22-én a felek a bérleti és szolgáltatási szerződést módosították, az illetékes minisztérium ellenjegyzése folytán a módosítás 2009. február 19-én lépett hatályba. A módosítás a diákotthon birtokba adásának határidejét 2010. november 26-ában határozta meg.

Az építési engedély 2008. december 1-jén jogerőre emelkedett, ennek megtörténtéről az építésügyi hatóság az érintetteket 2009. március 5-én kelt levelével értesítette.

A teljes önerővel nem rendelkező felperes számára a finanszírozáshoz szükséges szándéknyilatkozatot a közbeszerzési eljárás során a C. Zrt. adta meg, azonban e hitelintézet később a finanszírozási szándékától elállt, így a felperesnek más finanszírozót kellett találnia. Ennek érdekében 2009. augusztus végén kezdett tárgyalásokat a felperes a H. Bank hitelintézettel. 2010. március 8-án a bank (az általa támasztott feltételek teljesítése esetén) kötelező érvényű ajánlatott tett 20 millió € hitel nyújtására.

A felperes 2010. március 29-én kötött vállalkozási szerződést a kivitelezésre a D. Zrt.-vel, amely a kivitelezést 2010. március 30-án kezdte meg.

A felperes és a bank 2010. október 7-én kötötték meg a hitelszerződést, amely alapján a hitelt a felperes 2011. január 5-éig vehette igénybe, a folyósításhoz szükséges feltételek teljesítése esetén. E feltételeket a felperes egy kivétellel teljesítette, a kölcsön lehívásához ugyanis a bank előfeltételi dokumentumként írta elő a közvetlen megállapodás létrejöttét, amelyet a bank elvárásai szerint három félnek, a banknak, a felperesnek és az alperesnek kellett volna megkötnie.

Miután a felek között a közvetlen megállapodás nem jött létre, a felperes a banktól kérte a kölcsön igénybevételére nyitva álló határidő meghosszabbítását, ezt a kérelmét azonban a bank 2011. február 3-án elutasította. Az elutasítást a bank azzal indokolta, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy az alperes nem fogja aláírni a közvetlen megállapodást, így a hitelfelvevő nem lesz képes benyújtani a szükséges előfeltételi dokumentumokat, ezért nem lesz olyan helyzetben, hogy lehívási kérelmet nyújthasson be. Az alperes hozzáállása olyan hátrányos változásnak minősül, amelyre tekintettel a hitelnyújtótól nem várható el a kölcsön folyósítása, és a fennálló struktúrában a hitelfelvevő hitelképessége súlyosan romlott.