A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40050/2020/36. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Csonka Balázs, Ráczné dr. Szunyogh Zsófia

Fővárosi Ítélőtábla

20.Gf.40.050/2020/36-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Varga István Ügyvédi Iroda (fél címe 10 ...., ügyintéző: dr. Varga István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Jádi Német Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző: dr. Jádi Német Andrea ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe ...) I. rendű, a II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe., ...) II. rendű, a III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe., ...) III. rendű; a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Kovács Orsolya ügyvéd) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe., ....) IV. rendű, a V.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe., ....) V. rendű, a VI.rendű alperes neve (VI. rendű alperes címe ...) VI. rendű, a VII.rendű alperes neve (VII. rendű alperes címe, ....) VII. rendű; a Hetényi Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző: dr. Hetényi Kinga ügyvéd) által képviselt VIII.rendű alperes neve (VIII.rendű alperes címe., ...) VIII. rendű; a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző: dr. Gárdos Péter ügyvéd) által képviselt IX.rendű alperes neve (IX. rendű alperes címe, ....) IX. rendű, a X.rendű alperes neve (X. rendű alperes címe, ....) X. rendű, az XI.rendű alperes neve (XI.rendű alperes címe., ....) XI. rendű, az XII.rendű alperes neve (XII. rendű alperes címe., ...) XII. rendű; a Szecskay Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző: dr. Boronkay Miklós ügyvéd) által képviselt XIII.rendű alperes neve (XIII. rendű alperes címe ...) XIII. rendű, a XIV.rendű alperes neve (XIV. rendű alperes címe .....) XIV. rendű és a XV.rendű alperes neve (XV. rendű alperes címe ...) XV. rendű alperesek ellen versenyjogi jogsértéssel okozott kár megtérítése iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék 2019. november 11-én meghozott 7.G.20.255/2018/92. számú ítélete ellen a felperes 94. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti;

fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az I-XV. rendű alpereseknek személyenként 25.650 (huszonötezer-hatszázötven) forint + áfa ügyvédi munkadíjból, a IV. és a XIII. rendű alperesnek külön-külön további 40.640 (negyvenezer-hatszáznegyven) forint fordítási költségből álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes keresetében az EUMSZ 101. cikkére, az EGT Megállapodás 53. cikkére, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 88/A. § (1) bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Ptk.) 339. § (1) bekezdésére és 344. § (1) bekezdésére hivatkozással az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 1.026.000 forintot kártérítés és 2011. szeptember 23-ától a kifizetésig számított törvényes késedelmi kamata megfizetésére, mivel az Európai Bizottság az EU versenyjogi szabályainak megsértését állapította meg a tehergépjárművek piacán az alperesek kartellezésben való részvétele folytán, és jelentős összegű bírságot szabott ki velük szemben.

[2] Előadta, hogy az árufuvarozás területén gazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó, és az Európai Bizottság 2016. július 19-én kelt AT.39824 számú határozatában jelzett 1997. január 17. és 2011. január 18. között, a jogsértéssel érintett időszak alatt szerezte be a ... forgalmi rendszámú, 7490 kilogramm össztömegű, Iveco gyártmányú terhergépjárművet. Kára összegét a Tpvt. 88/C. §-ába foglalt törvényi vélelem alapján a tehergépkocsi beszerzési árának tíz százalékában határozta meg. Állította, hogy az alperesek közös károkozónak minősülnek, mivel a versenyjogi jogsértést csak közösen tudták megvalósítani, ezért egyetemleges marasztalásukat kérte.

[3] Álláspontja szerint követelése nem évült el, mert az r.Ptk. 326. § (2) bekezdése alapján nyugodott. Hivatkozott a PK. 51. számú állásfoglalásra és utalt a bírói gyakorlatra, amely szerint az elévülés nyugvásának megszűnése szempontjából annak van jelentősége, hogy a károsult mikor került minden tekintetben a követelés érvényesíthetőségének a helyzetébe, mikor jutott teljes körűen az igényérvényesítéshez szükséges információk birtokába. Az elévülés nyugvásának végpontjaként ez alapján a Bizottság határozatának (és annak több nyelvű rövidített összefoglalójának) közzétételi időpontját, 2017 április 6-át jelölte meg. Ezen túlmenően további megkeresést kellett intéznie a Bizottsághoz, mert a határozat és a közlemények sem jelölték meg egyértelműen, hogy pontosan melyik kategóriába tartozó tehergépjárműveket érintette a jogsértés, ráadásul a német és az angol nyelvű közlemény ellentmondásban volt.

[4] Az alperesek a magyar bíróság joghatóságának hiányára hivatkozással elsődlegesen a per megszüntetését kérték. A VIII. rendű alperes illetékességi kifogást is előterjesztett, valamint vitatták, hogy a magyar jog lenne alkalmazandó az ügyben. Érdemben a kereset elutasítását a követelés elévülésére hivatkozva kérték, de a kártérítési felelősséget megalapozó tényállási elemek hiányát, és azt állították, hogy a felperes nem bizonyította sem a kár bekövetkezését, sem az okozati összefüggést.

[5] Az elévülés körében azzal érveltek, hogy a felperes már a Bizottság marasztaló határozatáról megjelent sajtóközleményt megelőzően is értesülhetett arról, hogy a kamiongyártók ellen eljárás indult 2014-ben. Az igényérvényesítés kapcsán menthető ok legfeljebb a sajtóközlemény közzétételéig, 2016 július 19-ig állt fenn, így ettől az időponttól kezdődött az egy éves perindítási határidő, ami 2017. július 19-én járt le. A keresetlevél 2018. április 6-án történt előterjesztéséig az elévülés már bekövetkezett. A felperes annak ellenére késedelmeskedett az igényérvényesítéssel, hogy érdekvédelmi szervezetének, a Magánvállalkozók nemzeti fuvarozó ipartestületének (a továbbiakban: NiT) honlapján is jelentek meg tájékoztatások a tagok részére, a 2016. november 3-án tartott prezentáció is információkat tartalmazott. Az ipartestület által kiadott Úton című magazin pedig 2017. január-februári számában ismertette a Bizottság közleményének összefoglalóját, 2017. január 20-án pedig fórumot is tartottak erről.

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesek eljárás megszüntetése iránti kérelmét és a keresetet egyaránt elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I-VIII. rendű és XIII-XV. rendű alpereseknek személyenként 40.000 forint + áfa, a IX-XII. rendű alpereseknek pedig együttesen 40.000 forint + áfa perköltséget.

[7] Ítéletének indokolásában tényként rögzítette, hogy az egyéni vállalkozó, fuvarozó felperes 2006. december 12-én megrendelt a ... Kft.-től egy I....O Eurocargo típusú fix platós tehergépjárművet. A járművet a XI. rendű alperes gyártotta, a tájékoztató jelleggel rögzített vételár 10.260.000 forint + áfa volt. A felperes a gépjárművet lízing útján szerezte meg akként, hogy 2007. január 18-án a ... Zrt.-vel szerződést kötött. A lízingszerződés 2011. szeptember 22-én szűnt meg a felperes teljesítésével. A 2011. október 12-én kiállított forgalmi engedély szerint a jármű együttes tömege 7490 kg, saját tömege 4290 kg.