A Kúria Kfv.37573/2013/9. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 12. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A közterület jogszerű, mégis rendeltetéstől eltérő használata a használó és az önkormányzat között hatósági, közigazgatási jogviszonyt keletkeztet, mert az önkormányzat jogot s kötelezettséget állapíthat meg a terület használata tekintetében. Ezért a közterület-használat kérdésében az önkormányzat nem tulajdonosként, hanem hatóságként jár el.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.573/2013/9.szám

A Kúria dr. Hajdú Krisztina ügyvéd által képviselt V.T. I., Sz. és K. Kft. felperesnek dr. Egervári Éva jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat alperes ellen képviselő-testületi határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. április 23. napján kelt 21.K.28.640/2013/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.28.640/2013/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40 000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes és az alperes 2000. március 29. napján közterület-használati megállapodást kötött a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat tulajdonában álló ... hrsz.-ú, közterületi besorolású, 700 m2 alapterületű ingatlanra. A felek a megállapodást 2003-ban az alperes határozatán alapuló tartalommal módosították, amelynek eredményeként a felperes 1036 m2 közterület-használatra vált jogosulttá.

A kérdéses ingatlant a Körzeti Földhivatal 2011. december 6-án kelt határozatával az ingatlan-nyilvántartásból törölte és egyidejűleg megosztással kialakította a .../1. helyrajzi számú, kivett út művelési ágú, valamint a .../2. helyrajzi számú kivett gazdasági épület udvar művelési ágú ingatlant. A felperes által használt ingatlanrész a .../2. helyrajzi szám alatti ingatlanra esett így annak közterületi jellege megszűnt.

Az alperes 2012. január 30-án kelt határozatával megállapította a felperes által használt ingatlan közterületi jellegének megszűntét, ezért kötelezte, hogy az ingatlanon folytatott tevékenységét 60 napon belül szüntesse meg, az azon álló felépítményt bontsa el, és állítsa helyre a közterület eredeti rendeltetésének megfelelő állapotát.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2012. április 10-én kelt határozatával (a továbbiakban: Határozat 1.) az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság helyesen hivatkozott a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (a továbbiakban: Kgyr.) 10. § (1) bekezdés e) pontjára, valamint 12. §-ában foglaltakra, és helyesen alkalmazta az alperesi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról, a taxiállomások létesítéséről és használatának rendjéről, valamint az önkormányzat tulajdonában álló helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjról szóló 21/2011. (VI. 21.) Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 12. §-át. Utalt továbbá arra is, hogy a felek közötti megállapodás egyértelműen rögzítette a használt közterület ezen jellege megváltozásának felperesre háramló jogkövetkezményeit.

Az alperes a 2012. június 29-én kelt határozatával (a továbbiakban: Határozat 2.) a Határozat 1.-t annak megállapításával módosította, hogy a felperes közterület-használati jogosultsága 2011. december 6-án megszűnt. Ezért felhívta a felperest, hogy a korábban közterületnek minősülő területen 60 napon belül állítsa helyre az eredeti, korábbi közterületi rendeltetésnek megfelelő állapotot. Egyben tájékoztatta, hogy az eredeti állapot valamennyi felépítmény elbontását jelenti, amellyel kapcsolatban kártalanítási igényt nem támaszthat. A Határozat 2. indokául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §-át jelölte meg.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben sérelmezte a Ket. 121. § (1) bekezdés b) pontját, a Ket. összeférhetetlenségi rendelkezéseit, valamint a Ket. 72. §-át.

A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2013. április 23-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Indokolásában megállapította, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás tárgya önkormányzati hatósági ügynek minősült, ezért ebben az eljárásban a felperes a tulajdonjog és a magánjog körébe tartozó kereseti kérelmeit elbírálni nem lehetett.

A Bíróság megalapozatlannak minősítette a felperes eljárási jogsértésekre történő hivatkozásait.

A Bíróság döntése értelmében az ebben a körben megjelölt jogsértések - ügytárgy megjelölés, kioktatás nem teljeskörűsége - súlyuknál fogva nem hatottak ki az ügy mikénti eldöntésére.

A Bíróság utalt arra, hogy a felperesi közterület-használat megszűnésének oka és következménye a felek között létrejött megállapodásokból egyértelműen ismert volt a felperes számára, ezért ebben a körben az alperes okszerű, tényszerű és jogszerű érvek mentén tett ténybeli és jogi megállapításokat.

Végül hivatkozva az Alkotmánybíróság 8/2003. (VI. 11.), a 27/2010. (III. 5.), valamint a 19/2010. (II. 18.) AB határozataira megállapította, hogy az alperesi hatóság a közterület-használati kérdést helyesen és jogszerűen kezelte önkormányzati hatósági ügyként és ebben a tekintetben helyesen és jogszerűen alkalmazta a Kgyr., valamint az Ör. rendelkezéseit.

A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben elsődlegesen a Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új, a felperesi kereseti kérelemnek megfelelő tartalmú ítélet meghozatalát kérte. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárt Bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezését indítványozta. Költségigénye is volt az alperessel szemben pernyertesség esetére.