A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30337/2009/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Járásbíróság P.22605/2008/13., Debreceni Törvényszék Pf.21304/2009/4., *Kúria Gfv.30337/2009/6.* (BH 2011.2.42)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.337/2009/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Nagy Zsolt ügyvéd (4027 Debrecen, Csapó u.13.) által képviselt I.r. és II.r. lakosok felpereseknek, dr. Józsa Zsolt ügyvéd (4025 Debrecen, Petőfi tér 9.) által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Debreceni Városi Bíróság előtt 32.P.22.605/2008. szám alatt indult és másodfokon a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Pf.21.304/2009/4. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, a 2010. II. 9-én megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.P.21.304/2009/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek külön-külön 25.000 - 25.000 (Huszonötezer-Huszonötezer) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint 2007. október 19-én az I.r. alperes fióktelepének hivatalos helyiségében a felperesek - J. A. Zné.-val előre egyeztetett időpontban - megjelentek, majd külön-külön kitöltötték az alperessel megkötendő lakás-előtakarékossági szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak minősülő, az alperes által rendszeresített nyomtatványt. A nyomtatvány kitöltésére J. A. Zné. közreműködése mellett került sor, aki egyéni vállalkozóként tartós megbízási jogviszony alapján, az alperes üzleti igazgatói besorolású ügynökeként végezte lakás-előtakarékossági szerződések közvetítését. Mindkét felperes ajánlata 6.250.000 Ft-ban jelölte meg a szerződéses összeget, a vállalt rendszeres megtakarítás pedig 20.000 Ft volt, melyet inkasszó útján kívántak megfizetni. A kitöltött nyomtatványokat tanácsadói minőségben, aláírással látta el J. A. Z.-né is, aki aláírásával azt is elismerte, hogy 62.500 - 62.500 Ft számlanyitási díjat átvett a felperesektől. Mivel J. A. Z.-né úgy tájékoztatta a felpereseket, hogy hamarabb fognak hitelhez jutni abban az esetben, ha a 6.250.000 Ft 10 %-át is egyösszegben befizetik, 2007. október 19-én mindkét felperes átadott J. A. Zné-nak 625.000 - 625.000 Ft előtörlesztési díjat, mely összegek ilyen címen való befizetését J. A. Z.-né az egyidejűleg kitöltött bevételi pénztárbizonylattal igazolta. A pénztárbizonylaton elhelyezte annak a két bélyegzőnek a lenyomatát, melyet az alperes bocsátott rendelkezésre. Az egyik szerint J. A. Z-né hitel-betét ügylet ügyintézésével és közvetítésével foglalkozik, a másik bélyegző szerint pedig a F. személyi bankára. Az alperes 2007. november 5-én a felperesek szerződéskötési ajánlatát visszaigazolta és ezzel a lakás-előtakarékossági szerződés a peres felek között létrejött. Mivel az alperes visszaigazolása csak a számlanyitási díj megfizetésére utalt, de nem tett említést a 625.000.- 625.000 Ft előtörlesztési díj megfizetéséről, a felperesek az alperes vezérigazgatójához fordultak és annak válaszleveléből szereztek tudomást arról, hogy J. A. Z-né hatáskörét túllépve járt el, ezért a vele kötött megbízási szerződést azonnali hatállyal megszüntették és csalás miatt feljelentették.

A felperesek keresetükben azt kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a felperesek javára külön-külön 625.000 - 625.000 Ft tőke és ennek 2007. október 15-től járó kamatai megfizetésére a Ptk. 348. §, 350. § /1/ és /2/ bekezdése, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.tv) 5. § /4/ bekezdése alapján.

Az alperes elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a felperesek és az alperes közötti kármegosztás alkalmazása mellett a kereset részbeni elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresettel egyezően marasztalta az alperest az I.r. és II.r. felperesek javára.

Tényként állapította meg a peres felek, valamint J. A. Z-né egyező nyilatkozata alapján, hogy a felperesektől előtörlesztés címén átvett összesen 1.250.000 Ft nem került az alpereshez, illetve azt nem kapták vissza a felperesek sem. Rámutatott arra, hogy J. A. Z-né tartós megbízási jogviszonyban állt az alperessel, mint megbízóval, és az általa okozott kárért az alperes a Ptk. 350. § /2/ bekezdése értelmében még akkor is kártérítési felelősséggel tartozik, ha a megbízás keretein túllépve, esetleg még bűncselekményt is elkövetve okozott kárt. Álláspontja szerint a Ptk. 350. § /2/ bekezdésének és az Ltp.tv. 5. § /4/ bekezdésének alkalmazását az is megalapozta, hogy a károkozást az alperes és J. A. Z-né közötti megbízási jogviszony fennállása tette lehetővé, e jogviszony alapján kelthette a károkozó azt a látszatot, hogy az alperes nevében és egyetértésével jár el, üzleti igazgatói pozíciója pedig kifejezetten erősítette a felperesek bizalmát.

Az elsőfokú bíróság szerint a felperesek nem hatottak közre a károkozásban, hisz a körülményekből következően alappal gondolhatták, hogy a 625.000 - 625.000 Ft kifizetése az alperes tudtával és beleegyezésével történik. Nem kellett, hogy felmerüljön bennük a kár bekövetkeztének a lehetősége. Az általános szerződési feltételek is tartalmazták, hogy egyszeri betét befizetésére lehetőség van, joggal feltételezhették, hogy ehhez szerződésmódosításra nincs szükség, mert a befizetésről majd igazolást kapnak.