A Kecskeméti Törvényszék Mf.21085/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §] Bírók: Bulla László, Gálné dr. Galgóczy Mária, Koós Gabriella

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Mf.21.085/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az ifj. dr. Karácsonyi István ügyvéd (felperes képviselőjének címe.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek,- a alperes képviselőjének neve jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen egyenlő bánásmód követelményének megsértése megállapítása iránti perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2010. március 19. napján kelt 2.M.722/2009/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000-(Tízezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperesi XX szakszervezet keresetében annak megállapítását kérte, hogy a, b, c, d, e, f, g, h, i, j és k alperesi munkavállalókat az alperes hátrányosan megkülönböztette, mert a munkavállalók érdek-képviseleti szervhez tartoznak, illetve annak tagjai, továbbá az említett munkavállalók y állomáson teljesítenek szolgálatot. A kereseti kérelem jogalapjaként az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esély tv.) 20. § (1) bekezdés c/ pontját, valamint 8. § s/ és t/ pontjában foglaltakat jelölte meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem jogosult pert indítani, mert az általa felsorolt dolgozók nem mind tagjai a szakszervezeteknek, illetve nem csak ők teljesítenek y állomáson szolgálatot. Érdemben is vitatta a keresetben foglalt azon körülményeket, melyekre a felperes a hátrányos megkülönböztetést alapította.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest az alperes részére 15 napon belül 10.000 forint perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az eljárás során le nem rótt illeték az állam terhén marad.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában az Esélytörvény 8. § s/ és t/ pontja, 20. § (1) bekezdés c/ pontja alapján a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Kifejtette, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert abban az esetben indíthat a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, amennyiben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés, vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportját érinti. Ebből következően a perindításnak két kumulatív feltétele van, melyek közül az egyik az, hogy a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportját kell, hogy érintsen. A felperes pontosan megjelölte azon személyeket, akiket álláspontja szerint a jogsértés érint, így ezen törvényi feltétel nem áll fenn, a felperes a feltétel hiányában nem rendelkezik perindítási jogosultsággal.