BH 2018.2.52 A megállapítási kereset feltételeit a bíróságnak érdemi döntésében kell vizsgálnia, a feltételek hiánya esetén a kereset elutasításának, és nem a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításának van helye [1952. évi III. tv. (Pp.) 123. §, 130. § (1) bek. b) pont].

[1] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által 2011. október 6-án megkötött vagyonkezelői szerződés mellékletét képező okirat hamisítvány.

[2] Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.

[3] A határozat indokolásában rögzítette, hogy a kereseti kérelmet tartalma szerint a keresetben meghatározott okirat érvénytelenségének megállapítása iránti kérelemnek tekintve felhívta a felperest hiánypótlásra. Kiemelte, hogy a jogi képviselővel eljárt felperes beadványában hangsúlyozottan és kifejezetten a keresetben meghatározott okirat hamisítvány voltának megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság ezt olyan büntetőjogi kategóriának minősítette, amelynek elbírálására hatáskörrel nem rendelkezett, ezért a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 1. §-ára és 3. § (1) bekezdésére - idézés kibocsátása nélkül elutasította.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[5] Határozata indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az általa felhívott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rámutatott, hogy a Pp. 123. §-a alapján megállapításra irányuló keresetnek akkor van helye, ha a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett az szükséges, és teljesítés nem követelhető. Utalt arra, hogy a peres felek között a vagyonkezelési szerződés érvényessége és birtokháborítás tárgyában is folyamatban vannak polgári peres eljárások. Rámutatott, hogy a felperes akár ezekben a perekben is hivatkozhat a kifogásolt okirat hamisított voltára mint tényre.

[6] Nem tartotta alaposnak a felperes hivatkozását arra, hogy lényegesen egyszerűbb egy olyan pert lefolytatni, amelynek egyetlen tárgya egy adott okirat hamisított voltának megállapítása, mint az évek óta húzódó, szerződés érvénytelensége iránti perben vagy a birtokháborítás iránti perben hivatkozni erre a tényre. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes eljárása ellentétes a Pp. 123. §-ában foglaltakkal, továbbá célszerűségi szempontok nem írhatják felül a polgári eljárás jogszabályban rögzített törvényes rendjét.

[7] A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag annak hatályon kívül helyezését és a keresetben meghatározott okirat "érvénytelenségének" a megállapítását kérte.

[8] Kérelme indokaként kifejtette, hogy álláspontja szerint jelen esetben a Pp. 123. §-ában írt mindkét konjunktív feltétel fennáll: vagyis a megállapítási kereset egyrészt a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása miatt szükséges, másrészt teljesítés nem követelhető. Érvelése szerint nem a büntetőjog kategóriájába tartozó, hamisított irat felhasználásának megállapítását kérte, hanem annak vizsgálatát, hogy az okirat a polgári jog szabályainak megfelel-e. Hivatkozott arra, hogy a Kúria a jelen per tárgyát képező hamisított okirat alapján létrejött vagyonkezelői szerződés érvénytelensége iránti perben, felülvizsgálati eljárásban megállapította a felperes kereshetőségi jogát, a felperes és az alperes között a vagyonkezelői szerződéssel összefüggésben jelenleg is per van folyamatban.

[9] Utalt arra, hogy helye van valódiság vagy valótlanság megállapításának is, például az okiratok esetében. Érvelése szerint a pozitív megállapítási kereset egyik tipikus példája lehet az okirat valódiságának, illetve hamis vagy hamisított voltának megállapítása. Ilyen keresetet nemcsak a kiállító indíthat, vagy a kiállító ellen lehet indítani, hanem azt bárki kérheti, aki a kérdéses okirattal bizonyítani akar. Mindezek alapján álláspontja szerint helye van az általa előterjesztett megállapítási keresetnek.

[10] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztett elő.

[11] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[12] A Pp. 270. § (2) bekezdésének és a Pp. 275. § (3), illetve (4) bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja lehet valamely anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés, utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása van.

[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében továbbra is állította, hogy okirat hamisított voltának megállapítása iránt indítható per, illetve hogy az általa előterjesztett kereset esetében fennállnak a Pp. 123. §-ában írt feltételek.

[14] Alappal hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően az okirat hamisított voltának megállapítása nem büntetőjogi kategória, hanem az egyéb feltételek fennállása esetén polgári perben megállapítási kereset alapját is képezheti.

[15] A Kúria kiemeli: a Pp. 123. § második fordulata alapján megállapításra irányuló kereseti kérelemnek akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogai­nak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az ilyen tartalmú kereset elbírálásánál az eljáró bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a felperesnek jogi érdeke fűződik-e a perindításhoz, s csak ennek megléte esetén vizsgálandó, hogy fennállnak-e a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei. A keresetindítás feltételeinek, vagyis a jogvédelem szükségességének és a teljesítés követelése kizártságának együttesen kell fennállniuk. Ha a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének a jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn, a bíróságnak a keresetet el kell utasítania. Ilyen esetben nincs helye sem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, sem permegszüntetésnek.

[16] Mindezek alapján a másodfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés elleni fellebbezés elbírálásakor nem vizsgálhatta volna azt, hogy fennállnak-e a Pp. 123. §-ában írt feltételek, ebben a kérdésben a bíróság csak érdemi döntéssel, ítéletben foglalhat állást.

[17] A másodfokú bíróság fentiekben írt eljárási szabálysértése az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, az elsőfokú bíróság pedig eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a megállapítási kereset feltételeit. Emiatt a Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján - az elsőfokú végzésre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

[18] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban érdemben kell vizsgálnia, hogy a felperesnek a perindításhoz jogi érdeke fűződik-e, illetve hogy fennállnak-e a megállapítási kereset előterjesztésének konjunktív feltételei. Erre tekintettel fel kell hívnia a felperest a jogi érdekének, a jogvédelem szükségességének, valamint a teljesítés követelése kizártságának igazolására, illetve tájékoztatnia kell ezek hiányának jogkövetkezményéről. Állást kell foglalnia abban is, hogy a felperes az adott okirat hamisított voltának megállapítása iránti igényét érvényesítheti-e jelen perben, arra tekintettel, hogy a felek között egyéb per is van folyamatban. Nyilatkoztatnia kell a felperest, hogy milyen ténybeli alapon, illetve milyen jog iránt van per a felek között; a szükséghez képest, a felek indítványa esetén be kell szereznie az ügy iratait ennek tisztázására.