BH 1995.6.349 Ha az örökbe fogadó szülő és az örökbe fogadott gyermek között nem alakul ki valóságos szülő-gyermeki kapcsolat, és annak jövőbeli megvalósulására sincs remény, az örökbefogadás fenntartásához sem a feleknek, sem a társadalomnak nem fűződik érdeke [Csjt. 46. §, 57. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság az ítéletével az örökbe fogadó felperes és az alperes mint örökbefogadott közötti örökbefogadást felbontotta. Ítéletének indokolása szerint a felperes és P. E. mint házastársak közösen fogadták örökbe az 1988. május 19-én született alperest. Az örökbe fogadó szülők házassága azonban rövidesen megromlott, életközösségük 1990. január 26-án megszűnt, és a bíróság a házasságukat felbontotta. A bontóperben kötött egyezség szerint az alperes az örökbe fogadó anyánál nyert elhelyezést, aki T.-re költözött és az alperessel jelenleg is ott él. A felperes újabb házasságot kötött, amelyből gyermeke is született, és P.-n lakik. A felperes és az alperes között az örökbefogadás társadalmi rendeltetését nem tölti be, és nem áll a kiskorú alperes érdekében sem annak fenntartása, mert a felperessel a családi közösséget soha nem észlelte, róla emlékképe sincs, és nem várható, hogy kettőjük kapcsolatában olyan irányú változás történjék, amely közöttük szülő-gyermeki viszonyt alakítana ki. Ezzel szemben az alperes örökbe fogadó anyját és annak élettársát tekinti szüleinek, akik megfelelően gondoskodnak róla. Mindezek alapján a Csjt. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében az örökbefogadás felbontása iránti kereset megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - indokai alapján - helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint nem indokolja az örökbefogadás felbontását, hogy a felperes körülményeiben olyan változás következett be, ami "saját anyagi és kényelmi okai miatt" terhessé teszi számára az örökbefogadást, mert az örökbe fogadó anya körülményei is megváltoztak azáltal, hogy őt a felperes elhagyta. Az örökbefogadás felbontása ellentétes a kiskorú alperes érdekével is. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.