A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20270/2018/4. számú határozata. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:48. §, (1) bek., 2:51. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Molnár József

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24875/2016/14., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20270/2018/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.270/2018/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen képmással való visszaélés miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. december 5. napján kelt 68.P.24.875/2016/14-II. számú ítélete ellen az alperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy hozzájárulása nélkül közzétette a ...-i tárgyaláson róla készült fényképfelvételt a ... internetes oldalon ...-án a "..." című, és a "..." című, ... a ... című és ...-án a "..." című cikkekben.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek sérelemdíjként 400.000 forint tőkét, valamint ennek 2016. október 1-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatát, valamint 120.000 forint + áfa perköltséget.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte Magyarország Alaptörvényének a I. cikk (1) és (3) bekezdéseit, a II. cikkét, a VI. cikkének (1) bekezdését, a Ptk. 2:42. §-át, 2:48. §-át, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését, az Mttv. 7. § (1) és (3) bekezdését, az Smtv. 4. § (3) bekezdését, 21. § (1) bekezdését, a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) és b) pontjait, 2:52. §-át, a Be. 74/B. § (1) bekezdését.

Rögzítette, hogy a sérelmezett fényképfelvételen - a felek által nem vitatottan - a felperes látható, így a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik. A perbeli fényképfelvétel megtekintését követően a tárgyalásokon személyesen megjelent felperes arca és a tanúk vallomása alapján arra a megállapításra jutott, hogy azon a felperes felismerhető, beazonosítható. Az alperes a felvételen nem hajtott végre olyan változtatást, amellyel a felperes arcképe felismerhetetlenné vált volna. Erre tekintettel érdemben vizsgálta a keresetben állított jogsértést.

Rámutatott arra, hogy a Ptk. 2:48. §-a normaszinten rögzítette, hogy nemcsak a felvétel felhasználása, hanem annak elkészítése is a jogosult rendelkezési körébe tartozó cselekmény. A rendelkezési jog alól a Ptk. a tömegfelvételt és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételt veszi ki.

Utalt a tömegfelvétel és a nyilvános közszereplés bírói gyakorlat által kialakított fogalmára, valamint a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban foglaltakra, megállapítva, hogy a büntetőügy tárgyalása nem minősül a társadalmi életét befolyásoló nyilvános eseménynek, kulturális, társadalmi, politikai rendezvénynek vagy gyűlésnek, a vádlott azon való jelenléte sem nyilvános szerepvállalás. A perbeli fényképfelvétel tömegfelvételnek sem minősül.

A ... napján 9 órakor megkezdett folytatólagos tárgyaláson a büntetőügy 17 vádlottja közül csak az I., II., III. és XVII. rendű vádlott járult hozzá ahhoz, hogy róla a tárgyalóteremben a sajtó a nyilvánosság számára kép- és hangfelvételt készítsen. Az alperes ilyen hozzájárulással a felperes, mint IV. rendű vádlott részéről nem rendelkezett. A Ptk. 2:48. §-ában foglalt anyagi jogi szabály, valamint a Be. 74/B. §-ában foglalt eljárásjogi szabály is azt jelenti, hogy a vádlottról hozzájárulása nélkül nem lehet kép- és hangfelvételt készíteni. A perben az alperes kötelezettsége volt annak bizonyítása, hogy a felperes hozzájárult a képfelvétel készítéséhez, ilyen hozzájárulást azonban az alperes nem állított és nem is bizonyított. Erre figyelemmel mellőzte a Fővárosi Törvényszék megkeresésére vonatkozó alperesi bizonyítási indítvány teljesítését. A perben ugyanis nem volt jelentősége annak, hogy a büntetőügyben tartott 150 tárgyalás valamelyikén korábban a felperes esetlegesen hozzájárult-e fénykép elkészítéséhez. A kereset eldöntése szempontjából az a lényeges, hogy a ...-i tárgyaláson történő felvételkészítéshez a felperes kifejezett nyilatkozattal nem járult hozzá. Ezért az ezen a tárgyaláson készített fénykép közzététele sérti a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát, függetlenül attól, hogy azt nem az alperes készítette.

Az a körülmény, hogy valakit bűncselekmény elkövetésével vádolnak, nem teszi az adott személyt közéleti vitában érintett féllé, nem vonja maga után a képmáshoz fűződő személyiségi joga korlátozhatóságát. Utalt a PK 14. számú állásfoglalásra és arra, hogy a ...-án az internetes felületen megjelent két írásban az alperes ugyan közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódóan közölte illusztrációként a felperest is ábrázoló fényképfelvételt, a felperes azonban sem a híradás idején, sem pedig korábban nem volt közéleti szereplő. A felperes tekintetében a büntetőeljárás nem kapcsolódott semmilyen nyilvános közéleti szerepléshez, a felperessel szemben folyó büntetőeljárás ténye sem volt közismert. Az alperes felelőssége nem azért áll fenn, mert vádlottként jelenítette meg a felperest, hanem a hozzájárulás nélküli fényképfelhasználás miatt.

A perbeli esetben a sajtószabadság, mint alkotmányos alapjog és a képmás védelméhez fűződő személyiségi jog egymáshoz való viszonyítása vált szükségessé. A 7/2014. (III. 7.) és a 3313/2017 (XI. 30.) AB határozatokban foglaltak alapján utalt arra, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok miatt bizonyos személyek, különösen a közéleti szereplők, köztük a közhatalmat gyakorlók személyiségvédelme szélesebb körben korlátozható. Meghatározott feltételek megléte esetén közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódó képmás nyilvánosságra hozatalához nincs szükség az ábrázolt személy engedélyére.

A felperes a ... mint I. rendű vádlottal és 16 társával szemben folyamatban volt büntetőeljárásban szerepelt IV. rendű vádlottként. Tekintettel arra, hogy a vád tárgyát képező és büntetőjogilag ... minősített események kezdettől fogva a társadalom és a média nagyfokú érdeklődését váltották ki, a büntetőeljárásról a sajtó folyamatosan beszámolt, kiemelten a ..., mint I. rendű vádlottat érintő történésekről. A büntetőeljárást ... nevével fémjelezték. Ennyiben és kizárólag ebben a vonatkozásban minősíthető a keresettel érintett büntetőeljárás széles társadalmi érdeklődésre számot tartó eseménynek, amelyről az alperesi sajtószerv jogosult volt tájékoztatást adni. A sajtószabadság érvényesülése érdekében ugyanakkor a ...-i bírósági tárgyalásról való beszámolóhoz nem volt feltétlenül indokolt a felperes képmásának bemutatása. Hírértéke ugyanis a büntetőeljárás I. rendű vádlottjának, ... személyének volt, a ...-án megjelent első két írás már címében is erre való utalással jelent meg, illusztrációként nem volt feltétlenül szükséges a többi vádlott képmásának nyilvánosságra hozatala. A cikkeket az alperesnek úgy kellett volna illusztrálnia, hogy azzal más személyiségi jogát ne sértse.