A Fővárosi Törvényszék P.24875/2016/14. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, (1) bek., 206. §, (1) bek., 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74/B. §, (1) bek., 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, (3) bek., 21. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (1) bek., 2:48. §, (1) bek., 2:51. §, (1) bek. a) pont, 2:52. §, (1) bek., 6:532. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (1) bek., (3) bek., IX. cikk (1) bek.] Bíró: Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/14-II.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

képmással való visszaélés miatt indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy hozzájárulása nélkül közzétette a 2016. augusztus 30-ai tárgyaláson róla készült fényképfelvételt a wwwportál <http://wwwportál/> internetes oldalon 2016. augusztus 30-án a "1-es cikk címe" című, és a "2-es cikk címe" című, 2016. szeptember 08-án a "3-as cikk címe" című és 2016. szeptember 30-án a "4-es cikk címe" című cikkekben.

A bíróság az alperest eltiltja a további jogsértéstől.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek sérelemdíjként 400.000.- Ft (azaz négyszázezer forint) tőkét, valamint ennek 2016. október 01-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatát, valamint 120.000.- Ft + áfa (azaz százhúszezer forint + áfa) perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak a nemzeti adó- és vámhivatal külön felhívására 36.000.- Ft (azaz harminchatezer forint) eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani elektronikus úton.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Indokolás

A felperes az egyetem Bölcsészkarának régész-történész szakos hallgatója volt, amikor 2009. április 08-án vele szemben büntetőeljárás (nyomozás) indult. Előzetes letartóztatásba került 14 hónapra, amit 2010 nyarán először házi őrizetre változtattak, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt néhány hónapig, ezt követően kb. öt-hat éven át (a büntetőeljárásban az elsőfokú érdemi határozat meghozataláig) szabadlábon védekezett. Egyetemi tanulmányaiban az előzetes letartóztatás idejére halasztott, majd, mivel enyhébb fokozatú kényszerintézkedés hatálya alatt állt, majd azt követően szabadlábon védekezett, az egyetemi tanulmányait be tudta fejezni és 2012-ben régész-történész diplomát szerzett. Már a diploma megszerzése előtt elhelyezkedett a települési múzeum Múzeumban. Először még csak ásatási segédmunkásként, majd beosztott régész és ásatásvezető régész lett 2012 végén, majd 2015-ben a múzeum kabinetvezetőjévé (osztályvezetőjévé) nevezték ki. A múzeumban a kollégái, munkatársai, felettesei nem tudtak arról, hogy vele szemben büntetőeljárás zajlik, egyedül 2014-ben a közvetlen főnökének mondott el annyit, hogy a 2006-2010. közötti időszak jobboldali irányultságú emberek ellen folyó büntetőeljárások egyikének a részese. Az ismerősei, barátai sem tudtak arról, hogy pontosan milyen ügyben, illetve, hogy folyik vele szemben egy büntetőeljárás, egyedül a családtagjai és néhány közeli ismerőse rendelkezett erről információval. A szakmai karrierje fiatal kora ellenére meredeken ívelt felfelé, konferenciákon vett részt, szaklapokban publikált, tudományos ismeretterjesztő cikkei jelentek meg, kiállításokat szervezett. A múzeum kabinetvezetőjeként (osztályvezetőjeként) a múzeum képviseletében tárgyalt környező múzeumokkal, egyetemekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával.

A 2009 tavaszán megindult büntetőeljárás, amelynek IV. r. vádlottja volt a felperes, 1-es személy és 16 társa ellen állami szerv kényszerítése céljából megvalósított terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult. A Fővárosi Törvényszék előtt 2.B.1280/2010. számon folyó per során mindazon tárgyaláson, ahol a vádlottak megjelenése kötelező volt, a felperes jelen volt. A bírósági tárgyalások döntő többsége nyilvános volt, azonban a felperes nem járult hozzá, hogy a tárgyalásról róla kép- és hangfelvétel készüljön. Az elsőfokú eljárásban a bíróság utoljára 2016. augusztus 22., 24., 25. és 30. napján tartott folytatólagos nyilvános tárgyalást. A 2016. augusztus 30. napján megtartott tárgyaláson ítéletet hirdetett. A nem jogerős ítéletben a felperest, mint IV. r. vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntette és egyéb bűntettek miatt 10 év fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A nyilvános tárgyaláson a Magyar Távirati Iroda fotósa, 2-es személy fényképfelvételeket készített. Az egyik felvételen a kép középpontjában, egyben előterében és legalább a kép felét kitevően 1-es személy ülő alakja látható. Mögötte, a bal válla fölött (a kép jobb szélén középtájon) a felperes ülő alakjának arcképe látható kevésbé élesen, mint a kép középpontját adó alaké. A kép hátterében pedig a tárgyalóteremben egy szinten feljebb ülő hallgatóság számos tagjának nagyon elmosódott ábrázolása látható (a továbbiakban: perbeli fénykép).

2016. augusztus 30-ai nyilvános tárgyaláson róla kép- és hangfelvétel elkészítéséhez a felperes nem járult hozzá.

Az alperes által üzemeltetett wwwportál <http://wwwportál/> internetes oldalon 2016. augusztus 30-án 16:49 órakor "1-es cikk címe" címmel megjelent írás arról tudósított, hogy házi őrizetbe helyezte 1-es személyt és hat társát a Fővárosi Törvényszék kedden délután azt követően, hogy kihirdette elsőfokú, nem jogerős ítéletét. Az ügyész az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekmény miatt első fokon, nem jogerősen 13, illetve 5 év közötti fegyházra ítélt vádlott esetében előzetes letartóztatást indítványozott. Az írás rögzíti, hogy a bíró szóbeli indokolása szerint azonban csupán 10 személynél indokolt kényszerintézkedés. 1-es személyt és hat másik vádlottat, aki 10 év körüli fegyházat kapott, házi őrizetbe helyezte a törvényszék, további három-hét év körüli fegyházra ítélt vádlottat pedig lakhelyelhagyási tilalom alá. A többi vádlott szabadlábon távozhatott az ítélethirdetésről.