BH 1983.9.347 I. Este 21 órakor megvalósult magánlaksértés nem értékelhető "éjjel" elkövetettként [Btk. 176. § (2) bek. a) pont. Sztv. 96/A. § (1) bek.].

II. A bíróság által szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság lerovottnak tekinthető a terhelt által előzetes letartóztatásban (szabadságvesztésben) töltött idő figyelembe vételével [Sztv. 24. § (1) és (2) bek., 18. § (3) bek.].

A járásbíróság jogerőre emelkedett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki magánlaksértés vétségében, ezért 5 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság kimondta, hogy a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani.

A járásbíróság elrendelte a terheltre korábban kiszabott, 3 évi próbaidőre felfüggesztett, 8 hónapi szabadságvesztés végrehajtását.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt a vádbeli napon este 21 órakor erőszak alkalmazása nélkül bement a sértett lakásába, s bár a sértett őt kiutasította, nem volt hajlandó nyomban elhagyni a sértett lakását.

Az ítélet kihirdetésekor jogerőre emelkedett, ezért a járásbíróság az ítélet meghozatala után nyomban összbüntetésbe foglalta a terhelt két szabadságvesztését, az összbüntetés tartamát 1 évi szabadságvesztésben állapította meg.

Az összbüntetési ítélet a kihirdetése napján ugyancsak jogerőre emelkedett.

A járásbíróság ítélete, valamint az összbüntetési ítélete ellen - a terhelt javára - emelt törvényességi óvás alapos.