A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20149/2010/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Varga Edit

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25751/2009/2., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20149/2010/3.*, Kúria Pfv.21043/2010/5.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.P.20.149/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla ... jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. november 13. napján meghozott, 31.P.25.751/2009/2. számú ítélete ellen a felperes részéről 3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint fellebbezési költséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az alperes által szerkesztett ... című napilapban "..." címmel ...-án újságcikk jelent meg, amelynek tartalmával teljes egészében megegyezett az ugyanazon a napon az alperes szerkesztésében a ... honlapon megjelent "..." című internetes cikk. A felperes az újságcikk közlései miatt 2009. október 6-án helyreigazítási kérelemmel élt az alperes szerkesztőségéhez. Mivel az alperes a kérelemnek nem tett eleget, a felperes keresetében mind a papíralapú, mind pedig a honlapon megjelent internetes cikk vonatkozásában kérte az alperesnek a helyreigazító közlemény közzétételére kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Elsődleges hivatkozása szerint helyreigazítás csak a napilap cikkére vonatkozóan érkezett, az internetes közlés tekintetében a perlés előfeltétele hiányzik. Ettől függetlenül a cikk közlései véleménynek tekintendők, amelynek valóságalapjuk van. Álláspontját iratokkal kívánta alátámasztani. Utalt arra is, hogy a szakszervezeti szövetség és a szakszervezet közötti vitáról van szó, tehát helyreigazításnak egyébként sincs helye.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte 15.000 forint perköltség és az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000 forint megfizetésére.

Indokolásában a Ptk. 79. § (1) bekezdésének, a PK 12. és 14. állásfoglalásának, az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek, továbbá az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatának indokolásában kifejtettek felhívásával kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a sértő, meghökkentő, vagy aggodalmat keltő gondolatokat és elveket is megilleti; és - bár az értékítéletre a véleménynyilvánítási szabadság minden körülmények között kiterjed - a tényállítások tekintetében az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására.

A csatolt iratok alapján a cikknek azt a sérelmezett részét, miszerint ..., a ... elnöke nyilatkozata szerint a felperes főtitkára "folyamatosan támadta a konföderáció működési gyakorlatát, sőt a vagyonnak a tagszervezetek közötti szétosztását szorgalmazta; továbbá állandósult a konfliktus, a felperes vezetői ügyészségi, rendőrségi feljelentésekkel igyekeztek ellehetetleníteni a ... vezetését..." (1. pont), egyértelműen véleménynek tekintette.

Kifejtette, hogy a tényállítás és a vélemény elhatárolásánál eligazít, hogy az adott megfogalmazás objektíve meghatározható, illetőleg bizonyítható-e. Amennyiben igen, tényállításról van szó, de ha nem, akkor véleményről beszélünk. A "támadás" és "a vagyon szétosztásának szándéka" nehezen objektivizálható, ebből is az következik, hogy a cikkben vélemény megfogalmazása történt.

Mivel ezek a kitételek véleménynek minősülnek - annak helyességétől vagy helytelenségétől függetlenül - azt vizsgálta, hogy a vélemény nyilvánvalóan alaptalan-e, vagy ellentétben áll-e az elemi logika szabályaival. Következtetése szerint a csatolt bizonyítékok (program) alapján ezeknek a feltételeknek egyike sem állapítható meg, tehát helyreigazításra nincs alap.

Az elsőfokú bíróság a felperes másik sérelmét illetően (2. pont) - amely szerint a felperes honlapján a demokratikus jogállamisággal, az európai kultúrával össze nem egyeztethető nézeteket tükröző rasszista írások jelentek meg - úgy foglalt állást, hogy az ugyancsak értékítéletet hordozó vélemény, amely csak nyilvánvaló alaptalansága, vagy a logika elemi szabályaival való ellentmondása esetén támadható.

A felperes által fenntartott - és egyébként moderált - ... honlapon "..." című bejegyzés 11. és 14. oldalán olvasható szöveg értelmezése alapján úgy ítélte meg, hogy ezekből a kijelentésekből megalapozottan következik az a vélemény, hogy rasszisták, illetve nem méltóak az európai kultúrához.

Rámutatott arra, hogy a honlapot illetően felperes maga is elismerte: a bejegyzéseket nem cenzúrázták. A kereset szerinti hamis látszat keltése akkor lehet megalapozott, ha az ilyen fórumbejegyzéseket azonnal eltávolítják, amit egyébként az alperes által csatolt moderálási szabályzat lehetővé is tett.

Az elsőfokú bíróság kiemelte továbbá, hogy a felperes érdekvédelmi szervezetként a közügyeket érintően érdekérvényesítő eszközökkel, jogosítványokkal, hatalommal bíró olyan közszereplő, amelynek el kell viselnie az esetleges megalapozatlanabb véleménynyilvánítást, kritikát.