BH 1996.10.534 Ha az öröklési szerződésben a kötelezettség járadékban van meghatározva, a felek közötti személyes kapcsolatnak nincs olyan döntő jelentősége, mint a tartási szerződéseknél. A viszony megromlása tehát önmagában a szerződés megszüntetését nem eredményezheti [Ptk. 589. § (2) bek., 658. (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek által 1987. november 3-án megkötött öröklési szerződést megszüntette. A megállapított tényállás szerint az egymással rokoni kapcsolatban álló felek között létrejött öröklési szerződésben az alperesek örökössé nevezésük ellenében havi 3500 forint életjáradék fizetésére vállaltak kötelezettséget. A megállapodást azonban szóban akként módosították, hogy az életjáradék fizetése helyett az alperesek a szükséges mértékben természetbeni gondoskodást, segítséget nyújtanak a felpereseknek. A felek között a kapcsolat 1992 végéig, 1993 elejéig zavartalan volt. 1994. január 21-én a felperesek levelet intéztek az alperesekhez, amelyben a viszony elhidegülésére hivatkoztak, sérelmezték, hogy az alperesek járadékot nem fizetnek, a gondoskodás pedig szinte megszűnt; az alperesek tehát szerződéses kötelezettségeiket megszegték. Utaltak arra is, hogy a kikötött járadék az inflációra tekintettel túl alacsony. Mindezekre figyelemmel felszólították az alpereseket, hogy a lejárt életjáradékot kamatokkal együtt - összesen 420 866 forintot - 1994. január 31-ig fizessenek meg; egyben az öröklési szerződésben kikötött járadékot havi 5000 forintra kívánták felemelni. A módosító szerződést csatoltan megküldték azzal, hogy azt az alperesek aláírva küldjék vissza. Az alperesek 1994. január 28-án kelt válaszlevelükben a szerződés módosítására tett javaslatot elfogadták; a lejárt járadéknak kamatokkal együtt történő megfizetését vállalták, kérték azonban, hogy a felperesek annak megfizetésére 1994. május 1-jéig adjanak haladékot. Egyben a szerződésmódosítást aláírva visszaküldték. A felperesek azonban a szerződésmódosítást nem írták alá, az alperesek által küldött havi 5000 forint járadékot, valamint az 1994. április 20-án megküldött 420 866 forintot nem fogadták el, hanem a szerződés megszüntetése iránt keresetlevelet nyújtottak be a bírósághoz.

Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozottnak találta. Bár megállapította, hogy a viszony megromlásának oka elsősorban a felperesek magatartására vezethető vissza, ennek ellenére az öröklési szerződés módosítására nem látott lehetőséget. "A felperesek közel 80 évesek, meglehetősen rossz egészségi állapotban vannak, ennek ellenére a ház körüli kisebb teendőket el tudják látni"; számítani lehet azonban arra, hogy "belátható időn belül egyikük vagy akár mindketten teljes körű ápolásra, gondozásra fognak szorulni". Az alperesektől a természetbeni szolgáltatást nem hajlandók elfogadni, az életjáradéki jellegű öröklési szerződés fenntartása pedig még megemelt összegű járadék mellett sem szolgálja a felperesek érdekét. Ezért a Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazott 589. §-a értelmében az öröklési szerződés megszüntetésének volt helye. A megfelelő kielégítés kérdésében dönteni nem kellett, mert az alperesek ilyen igényt nem érvényesítettek.

A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott. Az alperesek a felperesek kívánságának megfelelő módosított tartalommal nyújtottak szolgáltatásokat, szerződésszegést tehát nem követtek el; a felperesek 1994. január 21-i szerződésmódosítás iránti igényének is eleget tettek, és a felperesek voltak azok, akik minden alapos ok és indok nélkül megtagadták az általuk megfelelő mértékűnek tartott szolgáltatás elfogadását. A szerződések körében a felek kötelesek együttműködni, és a jogosult egyoldalú visszautasító magatartása nem vezethet a szerződés megszüntetésére. A felperesek egészségi állapotuk miatt jelenleg gondozást nem igényelnek, a jövőben esetleg bekövetkező bizonytalan eseményre vagy körülményre tekintettel pedig az öröklési szerződést nem lehet megszüntetni.

A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az első fokú ítélet helybenhagyását kérték. Előadták, hogy a szerződés megkötését követően a jó kapcsolat fenntartása érdekében nem kérték az életjáradékot, mert egyébként a gondoskodásra nem számíthattak volna. Ez azonban azt eredményezné, hogy az alperesek valójában ellenszolgáltatás nélkül szereznék meg a vagyonukat. Arra hivatkoztak, hogy idős koruk miatt már most is gondozásra szorulnak, ezért az életjáradéki jellegű öröklési szerződés fenntartása érdekeiknek nem felel meg.

Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság döntése mindenben helytálló.