62015CN0307[1]

C-307/15. sz. ügy: Az Audiencia Provincial de Alicante (Spanyolország) által 2015. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Ana Maria Palacios Martínez kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S.A.

Az Audiencia Provincial de Alicante (Spanyolország) által 2015. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Ana Maria Palacios Martínez kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S.A.

(C-307/15. sz. ügy)

(2015/C 279/29)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Alicante

Az alapeljárás felei

Felperes: Ana Maria Palacios Martínez

Alperes: Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S.A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1) Összeegyeztethető-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve azon körülmény, hogy egy kölcsönszerződésben foglalt küszöb-kikötésnek a tisztességtelen jelleg miatti semmisségéből eredő visszafizetési kötelezettség ne a szerződés megkötésének időpontjára, hanem egy későbbi időpontra rendelkezzen visszaható hatállyal?

2) A tisztességtelen kikötésből eredő visszaható hatály korlátozását megalapozó, az érdekeltek jóhiszeműségére vonatkozó feltétel az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető-e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie?

3) Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kell figyelembe venni az érdekeltek jóhiszeműségének megállapításához?

4) A fentiektől függetlenül, megfelel-e az érdekeltek jóhiszeműségének az eladó vagy szolgáltató azon magatartása, amely a szerződés létrejöttekor az átláthatóságnak a kikötés tisztességtelen jellegét meghatározó hiányát idézte elő?

5) A súlyos zavarok kockázata, amely a tisztességtelen kikötésből eredő visszaható hatály korlátozásának alapjául szolgál, az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető-e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie?

6) Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kellene figyelembe venni?

7) A súlyos zavarok kockázatát úgy kell-e értékelni, hogy csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarokat kell figyelembe venni, vagy a szóban forgó küszöb-kikötés alapján kifizetett összegek teljes visszatérítése hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni?

(1) HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet, 288. o.