BH+ 2003.7.336 Az üzletszabályzatnak a választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérő rendelkezés. Ezért ez a kikötés csak akkor válik a szerződés részévé, ha erről a szerződés megkötése előtt a másik szerződő felet tájékoztatják és a másik szerződő fél a választottbírósági kikötést az üzletszabályzatra mint ilyen kikötést tartalmazó okiratra utalással elfogadja [Ptk. 205. § (1)-(3) és (5) bek., 1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 3. §, 5. § (1), (2), (3) és (5) bek., 8. § (1) bek.].

A felperes a keresetében előadta, hogy 2000. július 24-én tőzsdei bizományi vételi szerződést kötött az alperessel. Ebben az alperest 13.890 db MÁK 2002/H. elnevezésű 10 000 Ft/db névértékű államkötvény vásárlásával bízta meg 10 803 Ft/db egységáron és az értékpapírok ellenértékét - 150 056 587 Ft-ot - még ezen a napon átutalta. Az alperest 2001. augusztus 27-én azzal bízta meg, hogy az értékpapír állományát transzferálja át a D. Bank Rt.-hez, míg a pénzkövetelését a P. Rt.-nél vezetett bankszámlájára kérte átutalni. Az alperes az értékpapírokat a megbízás szerint nem transzferálta a felperes által megjelölt bankhoz, ezzel az alperes megszegte a Ptk. 466. §-ában, valamint az 1996. évi CXI. tv. 100. és 101. §-aiban foglalt kötelezettségét. A felperes előadta, hogy sem az államkötvények, sem azok ellenértéke nem áll rendelkezésére, ezért 150 056 587 Ft tőke és ennek 2001. augusztus 27-től járó évi 20%-os kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A felperes kereseti előadása, a tőzsdei bizományi vételi szerződés és a szerződésre irányadó üzletszabályzat alapján megállapította, hogy a felek között érvényes választottbírósági kikötés jött létre. Ezért a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. 3. § (1) bekezdés c) pont és 5. § (2), (3) és (5) bekezdése értelmében bírósági eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye.

A végzés ellen a felperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatásának az elrendelését kérte. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a felperes keresete nem tőzsdei jogügylettel, hanem a felperes és az alperes közötti elszámolással, illetve a tőzsdén kívüli államkötvénnyel kapcsolatos követelésen alapul, ezért nem vonatkozik rá az üzletszabályzat 41. pontjában foglalt választottbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezés. Másrészt az üzletszabályzatnak választottbírósággal kapcsolatos kikötése nem vált a szerződés részévé. A módosított Ptk. 205. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése, továbbá a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. 8. § (1) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának a választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérő rendelkezés, ezért az, mint általános szerződési feltétel, akkor vált volna a szerződés részévé, ha arra a felperes figyelmét az alperes külön felhívta volna és azt a felperes kifejezetten elfogadta volna. Az alperes a felperes figyelmét erre a szokástól eltérő rendelékezésre nem hívta fel, ezért az nem válhatott a szerződés részévé.

Az alperes fellebbezésre tett észrevételében előadta, hogy a felperes által hivatkozott üzletszabályzat már nincs hatályban, helyébe a 2001. május 20-án kelt és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által 2001. július 11-én jóváhagyott üzletszabályzat lépett. Ezen üzletszabályzat 34.1. pontja rendelkezik a választottbírósági eljárásról, a 34.2. pontja pedig a bírósági eljárásról. A felperest akkor illetné meg a választás joga, ha a követelés nem éri el az 5 millió forintot. Ebben az esetben a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbíróságához, vagy a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordulhatna.

A fellebbezés alapos.