A Debreceni Ítélőtábla Bf.279/2013/4. számú határozata emberölés bűntette (KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 75. §, 78. §, 331. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 373. §] Bírók: Diószegi Attila, Ficsór Gabriella, Szabó József

Debreceni Ítélőtábla

Bf.III.279/2013/4.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2013. évi szeptember hó 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

végzést:

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Debreceni Törvényszék 2012. évi november hó 23. napján kihirdetett 6.B.380/2011/125. számú ítéletét helybenhagyja.

A vádlott személyazonosító igazolványának száma: ...

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a tényállás téves megállapítása és a vádlott felmentése miatt, bűnösségének a megállapítása és elítélése végett jelentett be fellebbezést.

A vádlott és a védője bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében fellebbeztek.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyész fellebbezését fenntartotta, indítványozta az ítélet Be. 351. § (2) bekezdés a/, c/ és d/ pontjaiban foglalt okok, továbbá az indokolás hiányossága [Be. 373. § (1) bekezdés III/a. pont] miatti hatályon kívül helyezését.

A vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen másodlagosan az ítélet helybenhagyását kérte.

Az ítélőtábla a bejelentett kölcsönös fellebbezésekre tekintettel a törvényszék ítéletét a Be. 361. §-ában írt nyilvános ülés keretében az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348. §-ának (1) bekezdése értelmében.

Ennek során megállapította, hogy a törvényszék ítélete megalapozott, mentes a Be. 351. §-ának (2) bekezdésében foglalt hiányosságoktól, ezért azt a felülbírálatának az alapjául elfogadta, csupán azon - későbbiekben megindokolt helyesbítésekkel -, hogy az ítélet 16. oldal 3. bekezdéséből mellőzi annak megállapítását, hogy a sértett a bántalmazása során az ágy és a dohányzóasztal közötti részen feltalált nadrágot is viselte, azt az elkövető a cselekményt követően a sértettről levette és a padlóra helyezte, továbbá mellőzi az ítélet 22. oldal 4. bekezdés 2. mondatát is.

Maradéktalanul eleget tett az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének, feltárta az ügy eldöntése szempontjából szükséges és lehetséges bizonyítékokat, azokat mérlegelési körébe vonta, s egyenként és összességükben is megfelelően értékelte. Megjegyzést érdemel az is, hogy az elsőfokú bíróság a lehetséges mértékben eleget tett az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében megfogalmazott iránymutatásoknak.

Rendkívül részletes, mindenben meggyőző, s a logika szabályaival sem ellenkező indokát adta továbbá annak, hogy "mivel akár más lehetséges elkövető személye sem zárható ki, továbbá a vádlott cselekvőségével kapcsolatosan rendelkezésre álló, egyenként és összességükben is mérlegelt bizonyítékok nem alkotnak zárt, kételymentes láncolatot, így a vádlottat a Btk. 166. § (1) bekezdésébe ütköző s a (2) bekezdés d/ pontja szerint minősülő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól a Be. 331. § (1) bekezdésében írtak szerint felmentette, melynek oka a Be. 6. § (3) bekezdés b/ pont utolsó fordulatában megfogalmazott bizonyítottság hiánya." (ítélet 91. oldal utolsó bekezdés).

Az ítélőtábla hatályon kívül helyezési okot tehát a kifejtettek szerint nem észlelt, az ügyész az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadta, mely megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethetett, ugyanis az elsőfokú bíróság által mérlegelt bizonyítékoknak a másodfokú bíróság részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt [Be. 351. § (1) bekezdés].

Nem mellőzheti azonban az ítélőtábla az ügyészi, illetve a védelmi fellebbezésekben foglaltakra való reagálást, melyeket a következőkben tesz meg.

Az ügyészség "egy újabb megfelelő technikai háttérrel rendelkező igazságügyi informatikai és számítástechnikai szakértő eljárásba bevonását igényelte", mivel álláspontja szerint "nem zárható ki egyértelműen, hogy a 2007. április 6-án 18 óra 59 perckor elindított Internet Explorer böngésző, illetve az IWIW közösségi oldalon végrehajtott műveletek, valamint a 19 óra 54 perckor elindított Dragon Board kártyajáték alkalmazás nem közvetlen felhasználói, hanem egy előre beütemezett feladat következményei.". Ezen bizonyítási indítvány előterjesztésére az ügyészi fellebbezésben került sor, miután a 2011. november 29., 2012. május 31. és 2012. november 13-i tárgyalásokon az ügyész egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy nincs további bizonyítási indítványa, a perbeszédében pedig rámutatott, hogy "a törvényszék az ítéleti tényállás alapjául szolgáló tényeket hiánytalanul feltárta, a releváns bizonyítást lefolytatta" ... "a törvényszéknek mérlegelés alapján kell ítéletet hoznia.".

A Be. 75. § (1) bekezdés 2. mondata szerint "a bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására.". A bizonyítási indítvány elutasításának indoka ezen túl az is, hogy az ilyen irányú bizonyítás a vád egy új tényállításának az ellenőrzését jelentené, mely szerint ütemezett, s önmagukat törlő feladatparancsok telepítése történt a sértett laptopjára, s így a vádlott a cselekményt elkövethette 17 óra és 18 óra 30 perc közötti időben. A vádnak a bíróság által vizsgálandó tartalma szerint a cselekmény csak azután következhetett be, amikor "végül édesanyja a lakásba őt 1 óra 00 perc körüli időpontban beengedte". Ez esetben viszont a felajánlott bizonyítás irreleváns. Harmadsorban pedig Lente Csaba szakértő kategorikus megfogalmazást tett a számítógép merevlemezének és logállományának manipulálás mentes voltára, hiszen az e tárgyban lefolytatott vizsgálatai nem hoztak felszínre ezzel ellentétes eredményt.

Felrója az ügyészség, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékként nem értékelte dr. Csiky-Mészáros Mária igazságügyi pszichológus szakértő 2012. április 14-én készített szakértői véleményében szereplő tényeket. Az elsőfokú bíróság az ítéletének 45-46. oldalain ezzel ellentétben kitér e szakértő véleményére, s foglalkozik a szerepjátszás vádlottra kimutatható hatásával is (ítélet 47. oldal). A szakértők egybehangzó nyilatkozatai alapján rögzíti, hogy "a távolságtartó, kifejezetten kontrollált viselkedés kialakításában a korábbi szerepjátékok hatása is érvényesül"

- 11. oldal 2. bekezdés -, illetve hogy "szituációi, a játszott szerep következményei a vádlott valós életét nem befolyásolják és nem is befolyásolták" (ítélet 47. oldal 2. bekezdés).

Iratellenes az ügyészség szerint "az ítélet 70. oldal 3. bekezdésének azon kitétele, miszerint a sértett vérében kimutatott alkohol származhatott az üvegből elfogyasztott bortól is" ... "ezen alkohol bortól történő származása a bíróság részéről csupán feltételezés". Az ítélőtábla álláspontja szerint ezen elsőfokú bírósági megállapítás éppen annak feltételes módjából következően nem zárja ki annak lehetőségét sem - melyet az ügyész felsorol -, hogy az akár süteménytől vagy bonbontól, netalán szájvíztől származna.