A Kúria Pfv.20009/2020/6. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (1) bek.] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

I. Mentesülés esetén a biztosítási esemény megvalósul, de valamely, a szerződésben meghatározott ok miatt a biztosítót mégsem terheli a megtérítés kötelezettsége, fizetési kötelezettsége nem áll be. Ha viszont valamely okot a biztosítási szerződés kizár a fedezetből, nem következik be biztosítási esemény, az adott körülmény megvalósulása esetére a biztosító nem vállal kockázatot.

II. A szerződés, annak konkrét rendelkezése érvényességét a szerződéskötés idején hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megítélni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.009/2020/6.

A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes: Felperes1

A felperes képviselője: Dr. Horváth István ügyvéd

A II. rendű alperes: Alperes1

A II. rendű alperes képviselője: Csuka és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Bardovits Anett ügyvéd)

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 56.Pf.630.305/2019/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 9.P.XI.22.049/2018/4.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra az államnak 720.000 (hétszázhúszezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kft. (a továbbiakban: volt I. rendű alperes) független biztosításközvetítőként működött.

[2] A volt I. rendű alperes 2004. december 20. napján kötött független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítást a II. rendű alperesnél 2005. január 1. napjától kezdődő kockázatviseléssel. A szerződés részét képező általános szerződési feltételek (a továbbiakban: Ászf.) szerint a II. rendű alperes a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállalt arra, hogy a biztosított helyett megtéríti az Ászf. szerint biztosítási eseménynek minősülő káreseménnyel okozott vagyoni károkat (I.1. pont). A károkozást a biztosított tartozott a II. rendű alperesnek bejelenteni (VI.16. pont). A VIII.23. pont értelmében a biztosítási esemény olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése bizonytalan, és bekövetkezte esetén a II. rendű alperes az Ászf. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtására köteles. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a független biztosításközvetítői tevékenysége során, e minőségében eljárva a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásokat megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel ügyfele vagyonában kárt okoz, amely kárért a tevékenységére irányadó jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, és a kár nem minősül a biztosítással nem fedezett, illetve kizárt kockázatnak. Biztosítási esemény, ha mindezt a biztosított alkalmazottja vagy megbízottja valósítja meg. A II. rendű alperes helytállási kötelezettsége nem terjed ki - mások között - a bűncselekménnyel okozott kárra (IX.25.6. pont). A biztosítási esemény megtörténtét a szerződő fél, illetve a biztosított köteles írásban a II. rendű alperesnek bejelenteni a tudomásra jutástól számított öt napon belül. A II. rendű alperes a károsult igénybejelentése alapján nem rendezheti a kárt és nem teljesíthet kifizetést (XV.55. pont). A II. rendű alperes kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti az Ászf.-ben meghatározott bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak (XV.60. pont.). Az Ászf. XXI.91. pontja tartalmazta a korábbi (2004. december 1-je előtti) szerződési gyakorlattól való eltérést, és ezek között sorolta fel, hogy a biztosítási fedezet nem terjed ki a bűncselekménnyel okozott kárra.

[3] S.J.Cs. mint a volt I. rendű alperes biztosítási alkusza, ügyvezetője (a továbbiakban: alkusz) 2008. június 30-án találkozott a felperessel, és tájékoztatta az Életút program II. életbiztosítási szerződéséről. A felperes ilyen szerződést kívánt kötni, aláírta a 4008310952 számú biztosítási ajánlatot, és egyidejűleg készpénzben átadott az alkusznak 4.000.000 forintot azzal, hogy azt továbbítsa a biztosítónak. Az alkusz a 4.000.000 forintot a volt I. rendű alperes nevében vette át, és az összegről nyugtát adott, azonban sem a megkapott összeget, sem a biztosítási ajánlatot nem továbbította az Biztosító felé.

[4] A felperes 2009. június 15-én tett bejelentésére a II. rendű alperes közölte, hogy a volt I. rendű alperes biztosítási alkuszként az ügyfelek és nem a biztosító képviseletében járt el, ezért az általa okozott kárért nem felel. A volt I. rendű alperes a perbeli esettel kapcsolatban kártérítési igényt nem jelentett be a II. rendű alperesnél. 2010. január 20. napján kelt iratában a felperes felszólította a II. rendű alperest, hogy mint a volt I. rendű alperes felelősségbiztosítója, térítse meg a kárát.

[5] Az alperesek közötti felelősségbiztosítási szerződés 2010. február 16. napján megszűnt.

[6] A Fővárosi Törvényszék 2014. december 4. napján kihirdetett 1.B.453/2012/117. számú ítéletében megállapította, hogy az alkusz többrendbeli folytatólagos csalás bűntettét valósította meg többek között a felperes sérelmére, és kötelezte őt, hogy harminc napon belül fizessen meg a felperesnek 4.000.000 forintot és ennek 2008. június 30. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát. Az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2016. március 9. napján meghozott 4.Bf.85/2015/44. számú ítéletével - a tényállással és a bűncselekmény minősítésével egyetértve - helybenhagyta.