A Legfelsőbb Bíróság Bfv.244/2010/5. számú határozata közokirat-hamisítás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 274. §, 330. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 332. §, 373. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Szabó Péter

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Járásbíróság B.368/2009/8., *Kúria Bfv.244/2010/5.* (BH 2011.2.34)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.244/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2010. évi június hó 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntető ügyben a Zala Megyei Főügyészség által benyújtott, a Legfőbb Ügyészség által kiegészített felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 18.B.368/2009/8. számú ítéletének a terheltek bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont) kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezi és e bűncselekmény miatt a büntetőeljárást az I. rendű és a II. rendű terheltekre nézve megszűnteti. Egyebekben a támadott határozatot hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 11.650 (Tizenegyezer-hatszázötven)forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Zalaegerszegi Városi Bíróság a 2009. november 30. napján kihirdetett és aznap jogerőre emelkedett 18.B.368/2009/8. számú ítéletével az I. rendű terheltet közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont), hitelsértés vétségében (Btk. 330. §) és magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §) mondta ki bűnösnek.

Ezért őt halmazati büntetésül 4 hónapi, végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

A II. rendű terheltet közokirat-hamisítás bűntette (Btk.274. § (1) bekezdés c) pont) és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) vétsége miatt 300 napi tétel, - napi tételenként 150 Ft összegű - összesen 45.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, és a felmerült bűnügyi költség viseléséről is.

A rövidített formában írásba foglalt ítéletben megállapított tényállás a következő:

Az I. rendű terhelt élettársi kapcsolatban él, kettő kiskorú gyermeke van. Egyéni vállalkozó alkalmazásában áll, havi 120.000 forint jövedelemmel. Vagyontalan, büntetett előéletű.

A II. rendű terhelt nős, egy kiskorú gyermeke van. Alkalmi munkából a havi jövedelme 100.000 forint. Egy Audi gépkocsi képezi a vagyonát, amelyen részletfizetési kötelezettsége áll fenn. Büntetett előéletű.

Az I. rendű terhelt 2005. november 5-én a II. rendű terhelttel történt előzetes megbeszélés alapján 15.000 Ft ellenében hitel- és opciós szerződést kötött 120 hónapos futamidőre az általa vásárolt Suzuki típusú gépkocsi vételárának a finanszírozására.

Ennek során hamis munkáltatói igazolást használt fel, amelyet előzőleg a II. rendű terhelt bocsátott a rendelkezésére.

Az I. rendű terhelt a szerződéskötéskor 296.000 forintot kifizetett; a hitel- és opciós szerződést 2.668.500 forintra kötötte.

A terheltek előre megállapodtak abban, hogy a gépkocsi üzembentartója és használója, a vételár kiegyenlítője, a II. rendű terhelt lesz, akit a szerződésben nem tüntettek fel üzembentartóként.

A terheltek ily módon közreműködtek abban, hogy a gépjármű-nyilvántartásban a szerződések alapján a gépkocsi üzembentartójaként és tulajdonosaként is az I. rendű terhelt került bejegyzésre.

A II. rendű terhelt a vételár részleteit 2006. júniusáig befizette. Ezután - mivel a részleteket fizetni nem tudta, - helyesen nem 2008. június 8-án, hanem - 2006. június 8-án, egy parjkolóban az I. rendű terhelt jelenlétében a gépkocsit átadta LK.-nak, aki szóban vállalta a részletek fizetését, a kölcsönadásért pedig 5000 Ft-ot átadott az I. rendű terheltnek.

Az I. rendű terhelt és LK között kölcsönadási szerződés jött létre, annak ellenére, hogy a hitelfinanszírozási cég Általános Szerződési Feltételeinek 11.2.4. pontja szerint kölcsönadás esetén a cég előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

2006. júniusától a törlesztő részletek nem kerültek befizetésre, ezért az Erste Leasing Zrt. két alkalommal küldött postai felszólítást az I. rendű terhelt címére, majd a szerződést 2006. szeptember 26-án felmondta és élt az opciós jogával.

Felszólították az adóst a jármű átadására, mely iratokat nem vett át.

A gépkocsi feltalálási helye 2006. júniusa óta ismeretlen.

A városi bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott okokból a Zala Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Jogi indokainak lényege szerint az I. rendű terheltet érintően a támadott határozat anyagi jogi szabályt sért, hiszen a Btk. 89. § (3) bekezdése értelmében a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés próbaidejét nem lehetett volna egy évben meghatározni. Továbbá a Btk. 44. §-át is megsértette a bíróság, amikor - a Btk. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül - a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg.