A Kúria Kfv.35277/2020/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 7. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 6. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati kérelem nem lehet azonos a kereseti indokok megismétlésével. Bankszámlára érkezett kölcsön jellegének vizsgálata.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.277/2020/8.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,

dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Vörös Ferenc Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: - dr. Vörös Ferenc)

Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Illés László kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Fővárosi Törvényszék 46.K.703.453/2020/2. új szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.K.31.948/2019/5. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.K.31.948/2019/5. számú ítéletét részben hatályon kívül helyezi, az alperes 2233704068 számú határozatát részben a Baranyi Gábor személyéhez fűződő megállapítások körében hatályon kívül helyezi és alperest új eljárásra kötelezi. Egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (ötszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 983.700 (kilencszáznyolcvanháromezer-hétszáz) forint kereseti és 1.639.400 (egymillió-hatszázharminckilencezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2011. és 2013 között több ingatlan vásárolt és értékesített. 2012. március 23-án vásárolta meg a p.-i ..../12. hrsz.-ú beépítetlen ingatlant, ott négy lakásos társasházat épített, az elkészült lakóingatlanokat a 2012-2013. években szintén értékesítette.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél megismételt eljárásban a 2010-2013. évekre szja, áfa és százalékos EHOI adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. A p.-i ingatlanokhoz kapcsolódóan megalapítottak, hogy azokra nézve felperes üzletszerű ingatlanértékesítést végzett, gazdasági tevékenységet folytatott, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján adóalanynak minősül.

[3] Az szja adónemi vizsgálat során az ellenőrzés a bevételekkel szembe állította a telek vételárát, a földhivatali igazgatási szolgáltatási díj összegét, és a felperes által becsatolt költségszámlákat. A megismételt eljárásban a p.-i ingatlan felépítése során beépített anyagok értékének meghatározására az adóhatóság megkereste a KSH-t, de a kapott adatokat elvetették, mivel az ingatlanok vevői nem kulcsra készen vették át az ingatlanokat, így őket is terhelhette az anyagköltség.

[4] Felperes MKB Banknál vezetett bankszámlájára 2010. február 26-án B.G. 30.000 eurót fizetett be. A felperes kölcsönre hivatkozott, csatolta B.G. két tanú által aláírt nyilatkozatát; a revízió a kölcsön jogcímet nem fogadta el, egyéb jövedelemnek minősített az összeget.

[5] A készpénzes kiadások vizsgálata során azt állapították meg, hogy a 2011. évben felperes vagyongyarapodásával és életvitelre fordított kiadásaival nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ezért az adóalapját erre az évre becsléssel állapították meg.

[6] A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2010-2013. évekre áfa, szja és százalékos EHO adónemekben összesen 18.216.071 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, javára 2.016.338 forint adókülönbözetet, a következő időszakra átvihető követelésként 2.879.000 forintot. A 17.595.551 forint adóhiány után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az szja-hoz kapcsolódóan 75%-os, az áfá-hoz tartozóan 30%-os mértékű adóbírságot alkalmazott.

[7] Az alperes 2233704068 számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a felperes az ingatlanok építését és értékesítését üzletszerűen végezte, és ezen körülménynek megfelelően kellett volna adóznia. A felperes az építési telket azzal a szándékkal vette meg, hogy arra társasházat építsen és az abban lévő lakásokat később haszonszerzési céllal értékesítse. A lakások értékesítésére felépítésük után 1 évvel sor is került. Az alperes azzal is egyetértett, hogy az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül, ezért a bevétel és a költségek összegét az elkülönítetten adózó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A felperes bankszámlájára érkezett átutalások a felperes bevételének minősülnek és ellenkező bizonyításig azokat jövedelemként kell kezelni. Az ügyben külön vizsgált, a felperesi számlára beérkezett 30.000 euróra nézve felperes nem tudta bizonyítani, hogy azt kölcsönként kapta, így azt eltitkolt jövedelemnek kell tekinteni.

[8] Kitér arra, valóban nem tájékoztatta felperest írásban a becslés alkalmazásáról, de az alapeljárás során átvett adóhatósági határozatokból mind a becslés jogalapjáról, mind pedig az alkalmazott becslési módszerről tudomással bírt felperes, aki észrevételeit, bizonyítási indítványait meg is tette.