BH 1977.9.389 Vetőmag hibája miatt a szavatossági igény bejelentése a kártérítési igény elévülését is félbeszakítja. Ha a vetésterületnek a vetőmag termesztésből való kizárása nemcsak a vetőmag, hanem az elvetés során elkövetett mulasztás miatt is történt, kármegosztásnak van helye [58/1968. (MÉM. É. 31.) sz. út.-sal közzétett vetőmag szállítási alapfeltételek 28/b. 29. pont., Ptk. 340. §].

A felek között 1972. augusztus 30-án létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján az alperes szaporítás céljára - a beavatozó által termelt - 90 q nemesített ősziárpa-vetőmagot szállított a felperesnek. Ez utóbbi a vetőmagot 50 hektáron elvetette.

Az Országos Vetőmagfelügyelőség (OVEF) megyei felügyelősége megállapította, hogy a vetés kétsoros fertőzöttség és porüszög miatt nemesített vetőmag előállítása céljára alkalmatlan, ezért a vetésterületet a vetőmag-termelésből kizárta.

A felperes a hibás teljesítésre alapított, összegszerűségében utóbb módosított keresetében az alperest kártérítés címén 192 173 Ft és kamata megfizetésére kérte kötelezni. Szerinte a szóban levő vetésterületnek a termelésből történő kizárása és az ezzel kapcsolatban felmerült kára kizárólag az alperes szerződésszegésével, porüszögös vetőmag szállításával áll okozati összefüggésben. Az alperes a hibás teljesítést, teljesítése és a kár közötti okozati összefüggést, a kifogásolt vetőmag azonosságát egyaránt vitatta és jogvesztéssel is védekezett.

A perben első fokon eljárt városi bíróság szakértőt rendelt ki, majd a szakvélemény alapján hozott ítéletében megállapította, hogy a felperes kellő időben előterjesztett kereseti követelése alapos és az alperest a módosított kereset szerint marasztalta. Döntését az alperes hibás teljesítésére alapította.

Az ítélet ellen az alperes és a beavatkozó fellebbezett.

A másodfokon eljárt megyei bíróság az első fokú, kiegészített ítéletet megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a perben nem bizonyította a szóban levő vetőmag azonosságát, és így az alperes szerződésszegését nem lehetett megállapítani. Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy a beavatkozó által fémzároltatott minta is porüszöggel volt fertőzve, még nem bizonyítja a felperes részéről elvetett vetőmag azonosságát.

Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az OVEF megyei felügyelőségének fentebb már említett szemlejegyzőkönyve kellőképpen bizonyítja, hogy a felperes a beavatkozó által termesztett vetőmagot használta fel.

Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a perbeli vetőmag azonossága bizonyítottságának hiánya címén a felperes keresetét elutasította.