BH+ 2011.12.523 A zajkeltő klímaberendezés üzemeltetésével kapcsolatos jogvita a szomszédjogi és a birtokvédelmi szabályok együttes alkalmazásával bírálható el [Ptk. 100. §, 188. §, 191. §, 192. §, Pp. 206. §].

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.22.011/2007/6. számú hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálása szempontjából jelentős, alábbi tényállást állapította meg:

A perbeli, K. belvárosában épült ötszintes épület (társasház) földszinti részén üzlethelyiségek, míg az ingatlan emeleti részén lakások kerültek kialakításra. A társasházban a felperes tulajdonát képezi egy 429 m2 alapterületű üzlethelyiség, melyet a 2004. március 26-án létrejött bérleti szerződéssel a D. Üzletház Kft. birtokába bocsátott. Az üzlet 2004 május elején nyitott ki, amelyet a bérlő ruhaházként üzemeltet. Ennek az üzlethelyiségnek a nagy teljesítményű klímaberendezését a tulajdonos 2004 márciusában alakította ki, kültéri egységét az I. emeleten, az alperes tulajdonában álló I. emelet 14. szám alatti lakás terasza mellett helyezte el, mégpedig a lépcsőházból kiérve a baloldalon, azon a díszburkolattal fedett részen, amely a felperes üzlethelyiségének tetejét alkotja és amelynek a természetes világítását biztosító üvegtetős felülvilágítója az alperes lakásához tartozó terasz határoló fala is egyben. A kültéri egységnek ettől a határoló faltól mért távolsága egy méter, míg a teraszra nyíló lakóhelyiség ajtajától mért távolsága tíz méter. A kültéri egységet 170 cm magas védőburkolat veszi körül. Zajszint kibocsátása maximális terhelés mellett sem éri el a jogszabály szerinti határértéket.

Az alperes 2004. december 6-án panasszal élt a K. Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Igazgatóság Műszaki Hatósági Irodájához, kérve a légkondicionáló berendezés eltávolítását. A hatóság határozatával a kérelmét arra tekintettel utasította el, hogy a zajszint csökkentő burkolat időközbeni kialakítása folytán a kültéri egység a jogszabályi engedély szerinti zajszintet maximális üzemelés mellett sem éri el. Egyebekben utalt arra is, hogy a kültéri egység létesítése nem engedélyköteles, így a berendezés eltávolíttatására sincs jogszabályi lehetősége. Az alperes - ezt követően benyújtott - birtokvédelmi kérelmének K. Város Jegyzője helytadott, és kötelezte a kérelmezettet - e per felperesét -, hogy a klímaberendezés kültéri egysége által előidézett zavarást szüntesse meg a határozat kézhezvételétől számított három napon belül, egyidejűleg eltiltotta a további birtokháborító magatartás folytatásától.

A felperes a jegyző határozata ellen keresettel élt, amelyben annak megváltoztatását és az alperes birtokvédelmi kérelmének elutasítását kérte. Állítása szerint az alperes sérelmére birtokháborítást nem követett el.

Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a lakása szomszédságában a felperes által létesített klímaberendezés üzemeltetése birtokháborító; egyidejűleg a felperes kötelezését kérte a berendezés leszerelésére és az eredeti állapot helyreállítására.

A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást foganatosított: ismételten kirendelte Ő. L. zajvédelmi szakértőt, aki szakértői véleményét 9. sorszám alatt, annak kiegészítését 15. sorszám alatt terjesztette elő. A szakvéleményben foglaltak szerint a klímaberendezés kültéri egységét vasból készített tartószerkezetre rögzített faburkolattal látták el. Az átszellőzés érdekében a nyílásokat szabadon hagyták, a faburkolat belül hangelnyelő szivaccsal borított. A berendezés fő zajforrása a szellőztető ventillátor, amely felfelé akadálytalanul kijut. A burkolat felső, csapott részének eltávolításával és helyette kulisszás hangtompító beépítésével a zajkibocsátás jelentősen csökkenthető. A szakértő megállapítása szerint a berendezés által okozott környezeti zaj a 24/2008. (XII. 3.) Kvvm. Eüm. együttes rendelet 1. és 4. számú melléklete szerinti határérték alatt van. Az elsőfokú bíróság helyszíni szemlét tartott a perbeli lakás teraszán, megtekintette a közös tulajdoni részen elhelyezett kültéri egységet is, valamint tanúbizonyítási eljárást foganatosított. A tanúk vallomása az alperes állítását támasztották alá abban a tekintetben, hogy nyáron, reggel 8 és 9 órától - délután 5 óráig a klímaberendezés kültéri egységének a zajhatását valamennyien érzékelik. Vallomásuk szerint a zaj kizárólag napközben, nyitott ablakok mellett hallható.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú bíróság ítéletével K. Város Polgármesteri Hivatala 502079-11/2005. számú határozatát megváltoztatta és az alperes birtokvédelmi kérelmét, továbbá a viszontkeresetét elutasította. Indokolása szerint K. belvárosában, egy meglehetősen zajos, magas háttérzajjal terhelt területről van szó, "ahol az alperesi szubjektív tényezők figyelembevétele ezen esetben nem tekinthető célszerűnek", tekintettel arra, hogy a felperes klímaberendezésének kültéri egysége napközben a helyszíni tárgyalás során is alig volt elhatárolható az egyéb háttérzajoktól. Az indokolásban kiemeltek szerint a kültéri egység kizárólag nyáron, időszakosan működik, ezért a felperes részéről birtokháborítás nem valósult meg a klímaberendezés üzemeltetésével. Az alperes viszontkeresetének elutasítását a Ptk. 188. § (1) bekezdésével, 191. § (1) bekezdésével, valamint 192. § (1) bekezdésével indokolta.

Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a K.-i Városi Bíróságon 7.P.20.968/2009. szám alatt folyamatban volt peres eljárás során 9. sorszám alatt beszerzett szakértői vélemény 3. oldal III. pontjában írt módon a perbeli légkondicionáló kültéri egységének zajkibocsátását jelentősen csökkentse; a szakértő által meghatározott módon, az alsó szellőzőnyílások akusztikai szempontú kezelésével (kulisszás hangtompító, vagy akusztikai labirintus beépítése) a burkolat felső csapott részének eltávolításával és helyette kulisszás hangtompító beépítésével csökkentse tovább a zajkibocsátást saját költségén. Kötelezte "az általa vállalt zöld növények" kültéri egység köré való kihelyezésére. A teljesítési határidőt egységesen tizenöt napban határozta meg.

Az alperes viszontkeresete körében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és "új határozat" hozatalára utasította.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvben rögzített tapasztalataival, amelyek szerint a légkondicionáló a 2006. augusztus 3-a és szeptember 5-e közötti helyszíni szemlék során egyetlen alkalommal sem működött. 2006. november 7-én a felperes bekapcsolta a klímaberendezést, azonban tekintettel az időjárásra, egészen kis fordulatszámon működött és a zajkibocsátás is kisebb volt, mint a nyári időszakban. A légkondicionáló - bármilyen hőfokra lett beállítva a hőmérséklet az üzletben - működése során érezhető zajhatás volt, amely zümmögésre emlékeztetett.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére