A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.229/2014/22. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 213. §, 233. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. §, 54. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

2.M.229/2014/22. szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Dezső ügyvédáltal képviselt felperesnek a Dr. Sipka Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperest 2013. június 27. napján ért balesetért teljes kárfelelősséggel tartozik.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon írásban, 3 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság a közbenső ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a közbenső ítélet indokolása ellen irányul. A felek bármelyikének kérelmére a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, az általuk becsatolt, valamint a beszerzett okiratok tartalma, továbbá A.J. és K.M.I. tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2006. óta áll munkaviszonyban az alperessel távközlési hálózatszerelő szakmunkás munkakörben, feladata és kötelessége az informatikai és telekommunikációs eszközök, valamint a hozzájuk tartozó hálózati eszközök telepítésének, javításának és karbantartásának elvégzése a M. Nyrt. által az „egyedi megbízásokban” kiadottak alapján. A felperes ennek keretében számítógépes, rádió-, telefon- és televíziós átviteli kábeleket szerel és javít, távközlési- és adatkábelek, szigetelő burkolatok csatlakoztatását végzi, műszaki rajzot, telepítési dokumentációt olvas és értelmez, betartja a biztonságtechnikai előírásokat, időpontot egyeztet a megrendelővel.

Az alperes 2010. november 5. napján kötött keretszerződést a M. Nyrt-vel kivitelezői és üzemeltetési tevékenység nyújtására F. és K. területeken K. település és M. település primerben, mely alapján – többek között – a M. Nyrt. tulajdonában lévő távközlési hálózat részét képező oszlopokon hálózatfenntartási, hibajavítási feladatok elvégzésére volt köteles azzal, hogy az alperes által ellátandó konkrét feladatokat mindenkor az egyedi munkamegrendelések tartalmazták, ahogy a szolgáltatásra vonatkozó részletes feltételeket, kikötéseket, a szolgáltatások árát, a teljesítés ütemezését és határidejét is.

A keretszerződés hatálya alatt az alperes által elvégzendő munkák nem egyszerre nagy mennyiségben, hanem többszöri kis mennyiségű, időben rapszodikus megvalósítással, kifejezetten és kizárólag egyedi megrendelések alapján kerülnek aktualizálásra.

A 2013. június 27. napján is hatályos keretszerződés alapján egyebek mellett a M. Nyrt. kötelezettsége a felmérést, tervezést követően a megrendelések és a munkaterület alperes részére történő átadása, a M. Nyrt. köteles biztosítani a szükséges hatósági és közmű engedélyeket azzal, hogy a M. Nyrt. a munkaterületet átadási jegyzőkönyvvel adja át az alperes részére.

Az alperes munkavállalói egy adott munkafolyamatot megelőzően, illetve annak során a munkavégzés helyéül szolgáló távközlési oszlopok állapotát kötelesek felmérni, azonban sem az alperes, sem a munkavállalói általánosságban, egyedi munkamegrendelés nélkül az oszlopok állapotát általánosságban felmérni, nem megfelelő állapotuk esetén azokat karbantartani vagy felújítani nem voltak sem jogosultak, sem kötelesek.

A M. Nyrt. 2013. április 10. napján rendelte meg az alperestől az Ö. település, ... szám alatti épületek előtti útszakaszon található oszlopokon lévő osztott légvezetékes kábelhálózat kiváltási munkáinak elvégzését azzal, hogy az egyedi munkamegbízás aláírása egyidejűleg a munkaterület átadás-átvétel igazolásául is szolgált, átadás-átvétel tehát ténylegesen a helyszínen nem történt.

Ezen egyedi munkamegbízás teljesítésére az alperes az 1987 óta ilyen területen dolgozó A.J.t és a felperest utasította, akik 2013. június 27. napján 10 óra 15 perc körül érkeztek meg Ö. településre, ahol a tényleges munkavégzést az Ö. település, ... szám alatti ház előtti, egy 1995. november 2-án kiadott építési engedély alapján elhelyezett, dupla betongyámos, ekkor már belül üreges és elkorhadt ún. sós fenyőoszlopon kezdték meg akként, hogy azt szemrevételezéssel és kopogtatással megvizsgálták, mely során azon semmilyen rendellenességet, sérülést vagy repedést nem észleltek. Az oszlop életkorát és leállításának idejét tartalmazó adattáblával ekkor nem rendelkezett.

Ezt követően a felperes a munkavégzéshez szükséges minden (védő)felszereléssel együtt a betongyámra felállt, majd onnan a mászóvas oszlopba történő beszúrásával, mintegy 40-50 cm-es fellépéssel az oszlopra mászást elkezdte azzal, hogy mászás közben a földelés felszegelése mellett is folyamatosan próbálgatta az oszlop stabilitását, azaz próbálta azt mozgatni, de hibára utaló jelet ekkor sem tapasztalt.

Erre tekintettel a munkavégzés magasságát elérve a felperes a levágandó vezetékeket bejelölte, majd az első kettőt problémamentesen levágta, a harmadik vezeték elvágása után azonban a betongyámos oszlop dőlni kezdett az úttest irányába, majd közvetlenül a két betongyám fölött eltört.

Az oszlopon álló felperes dőlés közben mindkét mászóvasat ki tudta akasztani a faoszlopból, ezért a hátradőlő oszlopon még a deréköv által tartva mindkét talpára érkezett és a bal oldalon nyílt, a jobb oldalon zárt, rendkívül romos mindkét oldali sarokcsont törését szenvedte el.

A felperes keresetében 369.874.- forint kártérítés és perköltsége megfizetésére kéri kötelezni az alperest. A keresete jogalapja körében előadta, hogy nem vitathatóan a munkaviszonyával összefüggésben következett be a balesete, ezért igényét kizárólag a munkáltatójával szemben tudja érvényesíteni. A baleset oka pedig az volt, hogy a munkáltatója a biztonságos munkavégzés feltételeit részére nem biztosította, a munkavégzés helyéül szolgáló oszlop állapotát kellő rendszerességgel és alapossággal nem vizsgálta, nem vizsgáltatta, ezért kártérítési felelősséggel tartozik.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérve előadta, hogy a perbeli baleset nem vitatottan a felperes és az alperes között fennállt munkaviszonnyal okozati összefüggésben következett be, ennek megfelelően a balesetet egyébiránt üzemi balesetnek el is ismerte. Ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a perbeli faoszlop kívülről nem látható módon a két betongyám közötti részen belülről el volt korhadva, így annak hibás mivoltát szemrevételezéssel, a munkavégzés megkezdése előtti vizsgálattal megállapítani nem lehetett. A felperes és A.J. közösen megtekintették a munkavégzés helyszínét, megbizonyosodtak az oszlop megfelelő állapotáról, az oszlop kívülről semmiféle károsodást nem mutatott, ezért további vizsgálatra nem is volt szükség, a két szakember egybehangzó véleménye alapján az oszlop munkavégzésre alkalmas állapotúnak mutatkozott. Rámutatott, hogy az oszlop eltörése akkor következett be, amikor valamennyi tartóvezeték levágásra került, tehát önmagában a munkavégzés megkezdése előtt semmilyen módon nem lehetett arra következtetni, hogy az oszlopra nem lehet felmenni. Utalt arra is, hogy az alperesnek a távközlési rendszer karbantartása körében nem volt feladata az oszlopok rendszeres ellenőrzése, a munkákat minden esetben csak a M. Nyrt. egyedi megbízása alapján végezhette csak el. Soha nem kapott a M. Nyrt.-től olyan feladatot, hogy egy-egy településen a tartóoszlopokat vizsgálja meg, ezért a M. Nyrt. és a saját relációjában ekörben őt kötelezettség nem terhelte, innentől kezdve joggal bízhatott abban, hogy a távközlési rendszer ezen elemét a M. Nyrt. saját hatáskörben tartja karban, illetve más alvállalkozókon keresztül látja el ezeket a feladatokat. Ebből álláspontja szerint adódik az, hogy az oszlopok állapota a munkáltató Mt. szerinti ellenőrzési körén kívül eső körülménynek minősül, hiszen tényleges ráhatása az oszlopok állapotára az alperesnek nem volt. Kiemelte, hogy a baleset nem volt előrelátható sem figyelemmel arra, hogy a kellő gondossággal és körültekintéssel történő vizsgálatot követően mindkét munkavállaló arra az álláspontra helyezkedett, hogy az oszlop alkalmas a munkavégzésre. Mindezek alapján mentesülési okként arra hivatkozott, hogy a baleset az alperes ellenőrzési körén kívül esett és olyan körülmény okozta, amely nem volt előre látható és nem volt elvárható, hogy azzal számoljon.