A Kúria Mfv.10720/2015/1. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 166. §, 275. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

közbenső ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.720/2015/4.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tallián Blanka bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Papp Dezső ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Alperesi beavatkozó ügyvéd

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.713/2015/4.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.229/2014/22.

Rendelkező rész

A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.713/2015/4. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, az államnak pedig - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A közbenső ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2006. óta áll az alperesnél távközlési hálózatszerelő szakmunkás munkakörben alkalmazásban. Feladata többek között számítógépes, rádió-, telefon- és televíziós átviteli kábelek szerelése, javítása.

[2] Az alperes 2010. november 5-én kötött keretszerződést a M.T. Nyrt-vel kivitelezői és üzemeltetési tevékenységre. Ennek alapján a M.T. Nyrt. tulajdonában lévő, a távközlési hálózat részét képező oszlopokon hálózatfenntartási, hibajavítási feladatok elvégzésére is köteles. A keretszerződés szerint a M.T. Nyrt. kötelezettsége a felmérést, tervezést követően az alperes részére a megrendelések és a munkaterület jegyzőkönyvvel történő átadása, és ő köteles biztosítani a szükséges hatósági és közmű engedélyeket.

[3] Az alperes munkavállalóinak az adott munkafolyamatot megelőzően a távközlési oszlopok állapotát fel kellett mérniük, azonban az alperes és a munkavállalói egyedi munkamegrendelés nélkül általános felmérésre, az oszlopok nem megfelelő állapota esetén karbantartásra, felújításra nem voltak sem jogosultak, sem kötelesek.

[4] A keretszerződés alapján 2013. június 27-én Ö-n kellett a felperesnek és a munkatársának munkát végezni egy 1995. november 2-án kiadott építési engedély alapján elhelyezett, dupla betongyámos, úgynevezett sós fenyőoszlopon. Az oszlopot szemrevételezéssel és kopogtatással megvizsgálták, azon sérülést vagy repedést nem észleltek. Az életkorát és a leállításának idejét tartalmazó adattábla azon nem volt elhelyezve.

[5] Az oszlop stabilitását mászás közben folyamatosan próbálgatta a felperes, de hibára utaló jelet nem tapasztalt. A munkavégzés magasságában két vezetéket levágott, a harmadik elvágása után azonban a betongyámos oszlop dőlni kezdett az úttest irányába, majd közvetlenül a két betongyám fölött eltört. A felperes a mászóvasat ki tudta akasztani a faoszlopból, de még a deréköv által tartva mindkét talpára érkezett, és a bal oldalon nyílt, a jobb oldalon zárt, rendkívül romos mindkét oldali sarokcsont törését szenvedett el.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes a keresetében vagyoni kártérítés megfizetését kérte arra hivatkozással, hogy a baleset oka az volt, miszerint a munkáltatója a biztonságos munka feltételeit részére nem biztosította. Az oszlop állapotát ugyanis kellő rendszerességgel és alapossággal nem vizsgálta meg.

[7] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A baleset üzemi jellegét elismerte, ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a faoszlop kívülről nem látható módon belülről volt elkorhadva, így annak hibáját szemrevételezéssel, a munkavégzés megkezdése előtti vizsgálattal nem lehetett megállapítani. Az alperesnek a távközlési rendszer karbantartása során nem volt feladata az oszlopok rendszeres ellenőrzése, a karbantartást a M.T. Nyrt. saját hatáskörben végzi. Erre tekintettel az oszlopok állapota a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülménynek minősül, hiszen tényleges ráhatása az oszlopok állapotára az alperesnek nem volt. A baleset előrelátható sem volt figyelemmel arra, hogy a kellő gondossággal és körültekintéssel történő vizsgálatot követően mindkét munkavállaló arra az álláspontra helyezkedett, hogy az oszlop alkalmas a munkavégzésre.