A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.310/2010/32. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 62. §, 93. §, 96. §, 100. §] Bírók: Karászi Gábor, Kisteleki Anna Mária, Mester Gyuláné

Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság

6.M.310/2010/32.

A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Mozdonyvezetők Szakszervezete Jogsegélyszolgálata által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kernács János ügyvéd (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen munkaviszony megszüntetése tárgyában indított munkaügyi perében a 2012. január 25. napján 10:15 órakor megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

a bíróság megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ezért az a jelen ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a törvényes levonásokkal terhelten fizessen meg a felperes részére 4 832 164 (négymillió-nyolcszázharminckettőezer-százhatvannégy) forintot, nettó 2 918 512 (kettőmillió-kilencszáztizennyolcezer-ötszáztizenkettő) forintot, továbbá - amennyiben a jelen ítélet 2012. augusztus 11. napjáig nem emelkedik jogerőre - 2012. augusztus 12. napjától a jelen ítélet jogerőre emelkedése napjáig napi 16 582 (tizenhatezer-ötszáznyolcvankettő) forintot.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 236 400 (kettőszázharminchatezer-négyszáz) forint illetéket, továbbá - a Székesfehérvári Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására - 6 431 (hatezer-négyszázharmincegy) forint költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az I. fokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ában, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt azt közösen kérik, illetve ha a II. fokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek írásbeli és személyes előadása, ... tanúk vallomása, ... tanúnak a jelen per anyagává tett 7.M.409/2010/9. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített vallomása, a rendelkezésre álló okiratok, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 1994-től kezdődően állt az alperes alkalmazásában, a szállítómű vontatási üzemben dolgozott, mozdonyvezető csoportvezető munkakörben. 2004-től kezdődően a Szállítómű Üzemi Tanácsának tagja volt, emellett pedig 2008. elejétől a Mozdonyvezetők Szakszervezete alperesnél működő tagcsoportjának vezetője volt.

A szállítómű vontatási üzemének vezetője, ... - aki a munkáltatói jogkört gyakorolta a felperes fölött - vizsgálatot kezdeményezett a felperes üzemi tanácstagi munkaidő-kedvezmény igénybevételével kapcsolatban. Ennek keretében a 2012. március 26. napján kelt levelével (1/F/3 sorszámú irat) megkereste a Szállítómű Üzemei Tanács elnökét, ...t, azon kérdés megválaszolása végett, hogy a felperes 2010. január 15. 18 órától január 16. 6 óráig, február 28. 18 órától február 29. 6 óráig, valamint március 28. 18 órától március 29. 6 óráig jogosan vette-e igénybe a munkaidő-kedvezményt, illetve a levélhez mellékelt dokumentumok (az előbbi három időtartamra szóló munkaidő-kedvezmény kikérők) alapján jogosult volt-e a munkaidő-kedvezmény igénybevételére. ... az ugyancsak 2010. március 26. napján kelt válaszlevelében (1/F/4 sorszámú irat) azt a tájékoztatást adta, hogy az addig kialakult ...en belüli szokásjogot figyelembe véve a tisztségviselők a munkaidő-kedvezményt az üzemi tanács ülések időtartamára veszik igénybe előzetes kiértesítés alapján, aktuális téma megjelölésével; a munkaidő-kedvezmény tehát célirányosan csak az üzemi tanács munkájával kapcsolatosan használható fel, nem a szabadidő növelése céljából. A válaszlevél szerint a megjelölt időpontokban üzemi tanács ülés nem volt, illetve március 28-ára annak összehívását az üzemi tanács elnöke nem tervezte (ez utóbbiról a felperesnek már 5 nappal korábban meg kellett volna kapnia az értesítést). ... közölte továbbá, hogy a felperes semmilyen formában nem tájékoztatta őt a munkaidő-kedvezmény felhasználásáról.

Az alperes a 2010. április 8. napján kelt rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát az Mt. 96. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette. A rendkívüli felmondás indokolásában az alperes ... fenti tájékoztatására hivatkozással megállapította, hogy a felperes az Mt. 62. §-a szerinti munkaidő-kedvezményt nem az üzemi tanácsi ügyek intézésével kapcsolatosan vette igénybe, hanem visszaélésszerűen a szabadidő, illetve a hétvégék meghosszabbítása érdekében. A rendkívüli felmondás súlyosító körülményként utalt rá, hogy a felperes a teljes 2009. évben is hasonló módon vette igénybe a munkaidő-kedvezményt.

Az alperes és a nála működő szakszervezetek 2010. június 23. napján közös állásfoglalást bocsátottak ki a választott tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény ... Társaságcsoportnál történő felhasználásáról. Ezen, 2010. június 23-án kelt közös állásfoglalást megelőzően azonban az alperesnél az üzemi tanács tagjait megillető munkaidő-kedvezmény felhasználása írásban nem volt rögzítve; csak a Központi Üzemi Tanáccsal kötött megállapodás rendelkezett az időkeretről, a munkaidő-kedvezmény felhasználásának módjára azonban ez a megállapodás sem terjedt ki.

A felperes munkaviszonyának megszüntetését követően 2010. június 17. és 2011. július 29. között a Mozdonyvezetők Szakszervezete alkalmazásában állt, tagcsoport vezető munkakörben, havi bruttó személyi alapbére 282 000 forint volt. 2011. augusztus 11. napja óta pedig határozott idejű, 2012. augusztus 11. napjáig tartó munkaviszonyban áll a ... Zrt-nél, mozdony felvigyázó munkakörben, havi bruttó személyi alapbére 258 200 forint.

A felperes módosított kereseti kérelmében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását kérte. Ennek alapján pedig az alperessel szemben - az alperes által közölt bruttó 364 814 forint havi átlagkeresetet alapul véve - a következő követeléseket támasztotta:

- az Mt. 100. § (6) bekezdése alapján a 2010. április 9-től 2011. augusztus 10. napjáig, valamint a 2012. augusztus 12-től az ítélet jogerőre emelkedése napjáig elmaradt munkabére, amelynek összegét az utóbbi időszak vonatkozásában napi bruttó 16 582 forintban jelölte meg;

- az Mt. 100. § (4) bekezdése értelmében 12 havi átlagkeresetének megfelelő, azaz 4 377 768 forint összegű sérelmi díj;

- az Mt. 100. § (7) bekezdése alapján 60 nap felmondási időre járó átlagkereset (729 628 forint), valamint - az alperesnél hatályban levő kollektív szerződés szerint - hat havi végkielégítés (2 188 884 forint).