A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27487/2017/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 77. §, 196. §, 217. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 58. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

10.K.27.487/2017/13.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Fekete Adrienn ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt II. r. alperes ellen adó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy térítsen meg az állam javára a lakóhelye szerint illetékes adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 75.500.- (hetvenötezer-ötszáz) Ft le nem rótt illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperes részére 25.000.- (huszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a közigazgatási és a peres eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az elsőfokú adóhatóság ... azonosítójú határozatával személyi jövedelemadó adónemben 2010. évre a felperes terhére 983.250.- Ft jogosulatlan visszaigénylést és 274.736.- Ft adóhiányt állapított meg a jogosulatlan visszaigénylést elutasította, továbbá adóbírságot és késedelmi pótlékot is előírt.

A határozat rögzítette, hogy az adózó a 2010. évi szja bevallási kötelezettségét a 2011. május 20. napján benyújtott bevallásával teljesítette, majd 2016. október 07. napján önellenőrzést nyújtott be, oly módon, hogy az ingóértékesítés jövedelmének meghatározásakor az eredeti bevallásokban 25 %-os költséghányaddal számolt, míg az önellenőrzésekben (mivel 2011-2014. évekre is benyújtotta azokat), már a bevétellel egyező összegű kiadást tüntetett fel, így a korábban bevallott és megfizetett adóját visszaigényelte.

A határozat rögzítette, hogy jelen ellenőrzést megelőzően a felperesnél az adóhatóság 2010-2015. évekre vonatkozóan ellenőrzést folytatott és megállapította, hogy az adózó az interneten rendszeresen (1.570 esetben) antik tárgyakat vásárolt és értékesített "sz." és "s." felhasználónevekkel. A felperes a 2015. november 24-i meghallgatásán azt közölte, hogy a műgyűjtő-tevékenységét 2008-ig folytatta, majd 2016. április 06-án elmondta azt is, hogy szereti a régiségeket, ami azzal jár, hogy néha vásárol, néha elad, de semmiképpen sem úgy, ahogy azt az ellenőrzés bizonyítani szeretné. Közölte, hogy az értékesítésre a megélhetésük biztosítása miatt került sor. Az adóhatóság ezzel szemben azt állapította meg, hogy az adózó a vizsgált időszakban (még 2015. évben is) jelentős számban vásárolt régiségeket.

A ....hu oldalt üzemeltető kft. közlése alapján az adóhatóság megállapította, hogy a felperes "s." felhasználónéven szerződéses kapcsolatban állt a kft.-vel, számlázási adatként a D. település, ... címet adta meg, a "sz." felhasználónak 2010. január 06-tól 2011. május 03-ig kiállított számlákon Sz.E. (D. település, ...) került feltüntetésre vevőként, míg 2011. május 10-től 2015. március 05-ig felperes (D. település, ...).

A határozat rögzítette, hogy 2010. évben "sz." felhasználónévvel 250 db értékesítés történt 20.927.772.- Ft értékben, továbbá, hogy a felperes 2016. május 19-én korábban e tárgyban tett nyilatkozataival ellentétesen azt közölte, hogy a családtagjai is értékesítettek a neve alatt, a 2010-2014. évi értékesítéseiről beszerzési bizonylatokkal nem rendelkezik, ellenben a 2015. évben értékesített tárgyak beszerzésével kapcsolatban talált adás-vételi szerződéseket (2002. évről). 2016. június 06-án csatolt 10 db adás-vételi szerződést, mely szerint 2002-ben H.J., B. település, ... sz. alatti lakostól 68,3 millió Ft készpénzért összesen 452 db régiséget vásárolt (akit egyébként az ... Piacon ismert meg).

Az adóhatóság megállapította, hogy a szerződéseken csak az értékesített tárgyak db-száma, illetve azok együttes értéke került feltüntetésre, a tárgyak egyedi azonosítása, valamint egyedi értéke nem állapítható meg.

A felperes 2016. október 17-én 30 db adás-vételi szerződést adott át, melyek szerint H.J.től 1998. és 2001. között régiségeket vásárolt, azonban a bizonylatokból nem állapítható meg a tárgyak pontos megnevezése, egyedi értéke, az azonban igen, hogy az adózó összesen 1.110 db műtárgyat, régiséget vásárolt 157.000.000.- Ft értékben. A felperes 2016. október 26-án közölte, hogy a bevételeiről nem tud részletes nyilvántartást bemutatni, egyébként bevételeit és kiadásait összepárosítani nem tudja, az adás-vételi szerződések szerinti régiségekről tételes jegyzék nem készült, a felperes a 2016. november 10-én érkezett nyilatkozatában közölte, hogy az adatait számítógépen tárolta, mely meghibásodott, így azok elvesztek, a meghibásodás és adatvesztés tényét azonban dokumentumokkal nem támasztotta alá.

A határozat rögzítette, hogy az adózó eredeti bevallásában 16.532.000.- Ft ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt vallott, jövedelmét a 25 %-os szabály alkalmazásával állapította meg, önellenőrzésében azonban a költségeit a bevételekkel egyező összegben tüntette fel. Az adózó 2010. évben 250 alkalommal értékesített ezüsttárgyakat, azonban arra bizonylatot bemutatni nem tudott, hogy az egyes tárgyak esetében mennyi volt a bevétele, illetve a költsége, a beszerzésekről adás-vételi szerződések (40 db) készültek ugyan, de azok alapján a vásárolt tételek nem azonosíthatók be, mivel a szerződéseken csak a vásárolt db-szám és az összes érték szerepel, H.J.ről érdemi információt a felperes szolgáltatni nem tudott, az ő elérhetőségével nem rendelkezett, és az adóhatóság sem tudta őt azonosítani, továbbá megállapította, hogy a szerződéseken szereplő névaláírások ránézésre nem egy személytől származnak, egy esetben pedig az eladó neve sem ismerhető fel, H.J. az ... Piac tájékoztatása szerint sem az 1998-2008. években, sem utána nem rendelkezett a piacon elárusítóhellyel.

Az adóhatóság rögzítette, hogy a felperes az ellenőrzések során azt nyilatkozta, hogy a H.J.től 2008-tól 2009-ig vásárolt ingóságokat értékesítette a vizsgált időszakban, azonban az adóhatóság megállapította a bankszámlakivonatok és a bírósági ítélet alapján, hogy a felperes rendszeresen vásárolt ingóságokat a ....hu oldalon. Az adóhatóság rögzítette, hogy 2010. évben az Szja tv. 58. § (2) bekezdése alapján a felperesnek 20.927.772.- Ft bevétele származott az általa bevallott 16.532.000.- Ft-tal szemben, melyet a D. Kft. adatai alapján állapított meg, a felperes nem tudta megmondani, hogy mely értékesítéshez mely beszerzés tartozott. Rögzítette, hogy egy vásárló több tételt is vásárolhatott, az áruk megnevezése nem azonosítható egyértelműen, az átutalt összegek az esetleges postaköltséget is tartalmazták és az értékesítési és pénzügyi rendezés között akár két hét is eltelhetett. Az adóhatóság a bankszámlakivonatokról megkísérelte az eladót azonosítani, de az nem vezetett eredményre (egyetlen eladó tudott csak annyit közölni, hogy: "valami kisebb méretű talpas ezüsttárgy volt").