A Kúria Kfv.35144/2018/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 58. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Sisák Péter

A határozat elvi tartalma:

Ingó értékesítésből származó jövedelem meghatározása. Az ellenőrzési határidő be nem tartásának jogkövetkezménye.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.144/2018/6.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Sisák Péter bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Fekete Adrienn ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Kollár János Levente jogi előadó

A per tárgya: adó ügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.487/2017/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.487/2017/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 125.800 (százhuszonötezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes ingó értékesítésből származó jövedelmeinek a 2010., 2011., 2012., 2013. és 2014. évekre történő bevallásakor 25%-os költséghányadot alkalmazott. A 2016. évben az érintett évekre önellenőrzéseket nyújtott be, amelyekben a bevétellel egyező összegű kiadásokat tüntetett fel, és azokra tekintettel visszaigényelte a korábban bevallott és már megfizetett adót.

[2] A 2010. évben a felperes vagy nem állított ki bizonylatot, vagy azt, saját vaterás ügyfélkódjának alkalmazása mellett más néven tette meg. Az adóhatóság egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a 2010-2015. években a felperes gazdasági tevékenység megállapítható, amely miatt bizonylat kiállítási kötelezettsége keletkezett. Annak elmulasztása miatt 150.000 forint mulasztási bírságot szabtak ki. A felperes kapcsolódó keresetét a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.418/2016/9. számú jogerős ítéletével elutasította.

[3] Ezt követően a felperesnél ismételten egyes adókötelezettségek ellenőrzésére került sor. Ekkor egyebek mellett arról nyilatkozott, hogy a 2010-2014. évi értékesítésekre nem rendelkezik beszerzési bizonylatokkal, családtagjai is értékesítettek az ő neve alatt. A későbbiekben előadta, a 2015. évben értékesített tárgyakat még a 2002. évben szerezte be H. J-től. Csatolt 10 db adásvételi szerződést 452 db, tételesen be nem azonosítható régiség 68.300.000 forint ellenében való megvételéről.

[4] A 2010. évet érintő szja és százalékos EHO adónemekben folyó, bevallások utólagos ellenőrzésére szolgáló, kiutalás előtti ellenőrzés megbízólevelét a felperessel 2016. október 17-én közölték. Az ellenőrzést 2017. április 4-én, a felperes észrevétele nyomán indult kiegészítő ellenőrzést 2017. május 19-én befejezték be.

[5] Az ellenőrzés során a felperes újabb 30 db, H. J-vel az 1998-2001. években kötött adásvételi szerződést csatolt: 1.110 db műtárgyról szóló megállapodást 157.000.000 forint értékben. Az újabb szerződések miatt a felperest először 2016. október 17. napján kötelezték nyilatkozattételre. A felperes mind erre, mind a későbbi felhívásokra nyilatkozatokat tett, de okiratokat nem csatolt. Az elsőfokú adóhatóság értékelése szerint a felperes nyilatkozatai ellentmondásosak voltak mind a beszerzésekre, mind az értékesítésekre nézve. A vaterát üzemeltető D. Kft-nél lefolytatott egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során beszerzett adatok szerint az értékesítésekből a felperes felhasználói nevével a 2010. évben a bevallott 16.532.000 forinttal szemben 20.927.772 forint bevétel keletkezett. A becsatolt adásvételi szerződésekből a vásárolt termékek nem azonosíthatóak, azokban csak darabszám és összeg szerepel. Az eladóként megnevezett H. J-ről a hivatkozott több éves kapcsolat ellenére a felperes nem rendelkezett információkkal, őt a megjelölt találkozási helyszínt, az E-i piacot üzemeltető Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága sem tudta beazonosítani. A szerződéseken szereplő aláírások ránézésre nem egy személytől származnak, illetve egy esetben nem is szerepel azon az eladó neve. A felperes úgy nyilatkozott, hogy az értékesített ingóságokat H. J-től vásárolta az 1998-2008. években, bankszámla adatai szerint azonban még a vizsgált időszakban is rendszeresen vásárolt a vatera.hu oldalon.