A Debreceni Törvényszék K.701935/2021/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 89. §] Bírók: Csilek Árpád, Moskovitsné dr. Tőkés Mónika, Szászi Ádám

Debreceni Törvényszék

Az ügy száma: 103.K.701.935/2021/9.

A felperes: felperes

cím

A felperes képviselője: név egyéni ügyvéd

cím1

Az alperes: alperes

cím2

Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos

cím3

A per tárgya: egyéni tanulói egyéni munkarend engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási határozat jogszerűségének felülvizsgálata

Í t é l e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000,- Ft, azaz Tizenkettőezer forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a peres eljárás illetéke 30.000,- Ft, azaz Harmincezer forint, amely az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, illetve a rendelkezésre álló közigazgatási iratok alapján a következő tényállást állapította meg.

[2] A felperes szülő kiskorú név2 ügyében egyéni tanulói munkarend engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az alpereshez. Kérelmében arra hivatkozott, hogy a tanuló 2021. szeptemberében kezdi meg az általános iskolai tanulmányok 5. évfolyamát. Az előző négy tanévben magántanulóként, illetve - a koronavírus okozta járvány miatt hozott központi intézkedéseket figyelembe véve - a tanulóval jogviszonyban álló intézményvezető döntése alapján a személyes jelenlétet nem igénylő formában teljesítette tankötelezettségét. A kérelem szerint a tanulásnak ezt a formáját a gyermekkel egyeztetve, tudatosan választotta a felperes a tanuló tanulmányainak legmagasabb szintű folytatása érdekében. A kérelem szerint a kutatási adatok igazolják, hogy a magántanulók jobb tanulmányi eredményeket érnek el, függetlenül a szüleik iskolázottságától vagy a család anyagi helyzetétől. E szerint a magántanulók átlag felett teljesítenek a szociális, érzelmi és pszichológiai mutatók területén, magasabb az önbecsülésük, fontosabb számukra a családi összetartozás és a közösség szolgálata is, mint iskolába járó társaiknak.

[3] A kérelem alapján eljáró alperes iktatószámú határozatával a kérelmet elutasította.

[4] A határozatban rögzítettek szerint az alperes a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 45. § (6) bekezdése alapján megkereste a települési Járási Hivatal Gyámügyi Osztályát (a továbbiakban: gyámhivatal), illetve a települési Család- Gyermekjóléti Központot (a továbbiakban: gyámjóléti központ), hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy a tanuló esetében fennáll-e olyan körülmény, amely az egyéni munkarend engedélyezését indokolja.

[5] A gyermekjóléti központ a tanuló tankötelezettségének egyéni munkarendben teljesítését támogatta. Támogató levelében rögzítette, hogy a családlátogatás jelenlegi tapasztalatai alapján az egyéni tanrend nem jelent a gyermek számára hátrányt, véleménye szerint a szülők által bevezetett rendszer a gyermek fejlődését szolgálja, a kiskorú személyisége alkalmas arra, hogy mindennap kötelességszerűen megtanulja a számára kijelölt tananyagot. A család jelenlegi életvezetése, az anyagi- és lakáskörülmények, valamint az érzelmi háttér megfelelő biztonságot nyújt a gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi fejlődéséhez.

[6] A gyámhivatal válasziratában a tanköteles kiskorú tankötelezettségének egyéni munkarend szerinti teljesítését nem javasolta, mivel a gyermek egészségi állapota, pszichés problémája, sajátos nevelési igénye, magatartási problémája, kiemelkedő sport vagy zenei stb. teljesítménye, vagy más különleges képességnek a fejlesztése, mint az egyéni munkarend teljesítését alátámasztó indok, nem áll fenn.

[7] Az alperes végzéssel megkereste a tanulóval jogviszonyban álló intézményt, a Oktatási Intézményét. Az iskola tájékoztatása szerint nem áll fenn olyan körülmény, amely mindennapos iskolába járási kötelezettség teljesítésének akadályát képezné. A válaszirat szerint a tanuló esetében a saját, illetve a tanulóval kapcsolatban álló pedagógusok szakmai véleménye alapján, nem tartja az iskola indokoltnak, illetve előnyösnek az egyéni munkarend engedélyezését. Szakmai véleményük szerint azáltal, hogy a tanuló egyéni munkarendben folytatta tanulmányait, nem jár iskolába, nem kapcsolódik be az iskolai közösségi életbe, hátrányosan érintheti a tanuló egészséges szocializációs folyamatát. A tanuló egyéni munkarend esetén nem vesz részt iskolai tanórákon, iskolai programokon, ezáltal kimarad az iskolai szocializációból. Az iskolai szocializáció elmaradása az iskola véleménye szerint nagymértékben hátráltatja a tanuló társadalomba való beilleszkedését.

[8] Az alperes a fentiek alapján határozatában kifejtette, hogy az egyéni munkarend engedélyezésének feltételei nem állnak fenn, ennek körében hivatkozott az Nkt. 45. § (5) bekezdésére, a nevelési-oktatási intézmények működöséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 75. § (2) és (3) bekezdésére, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. §-ára, továbbá az Nkt. 91. § (3) bekezdésére, továbbá az Alaptörvény XVI. cikk (3) bekezdésére.

[9] Az Alaptörvény ezen cikkében rögzítésre került, hogy a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. Ez megvalósul a szabad iskolaválasztás révén az Nkt. 72. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 3018/2016. (II.2.) számú határozatában rögzítette, hogy a szabad nevelési jog nem korlátlan, a annak gyermekjogok szabnak korlátot. Tárgyi ügyben ez azt jelenti - melyet az Alkotmánybíróság újból megerősített a felperes által is hivatkozott 9/2021. (III.17.) számú határozatának indokolásában -, hogy az egyéni munkarend iránti kérelmet el kell utasítani, amennyiben az bizonyosodik be, hogy engedélyezése a gyermek jogát vagy érdekét sérti.

[10] Alperes álláspontja szerint az egyéni munkarend megteremtésének lehetősége azt a célt szolgálja, hogy az átalagostól eltérő tulajdonságokkal, képességekkel, készségekkel rendelkező tanulók számára - a saját időbeosztásuk, egyéni munkatempójuk figyelembevétele alapján - biztosítani lehet/kell a tankötelezettség ilyen formában történő teljesítését. Az egyéni munkarend azokat a tanulókat segíti, akiknek aránytalan terhet jelentene a mindennapos iskolába járás. Iskolalátogatás alóli felmentés lehetősége esélyt kíván biztosítani azok számára, akik állapotukra, körülményeikre tekintettel nem lennének képesek iskolába járással folytatni, befejezni tanulmányaikat. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben kerültek rögzítésre azok az esetkörök, amikor mérlegelési lehetősége az alperesnek nincs, az egyéni munkarendet biztosítani kell: sajátos nevelési igény, tartós betegség, tartós külföldi távollét. Ezen élethelyzetek nevesítése is azt a jogalkotói szándékot tükrözi, hogy egyéni munkarendben az tehet eleget tankötelezettségének, aki iskolába járással nem lenne képes folytatni tanulmányait. Ezen helyzetet kiküszöbölve került bevezetésre a főszabálytól eltérő tanulási forma, mely esélyegyenlőséget kíván biztosítani a hátrányos helyzetben lévő, a többségtől lényegesen eltérő adottsággal rendelkező tanulók számára.