A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37502/2007/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 25. §, 55. §, 58. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kaszainé dr. Mezey Katalin, Lénártné dr. Márton Gizella

Kfv.II.37.502/2007/11.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felülvizsgálati eljárásban személyesen eljárt felperesnek a Fővárosi Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Ribarits Tamás ügyvéd által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2007. október 17. napján kelt 1.K.31.917/2007/5. számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó által 7. és az alperes által 9. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.31.917/2007/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint elsőfokú és 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 50.000 (azaz ötvenezer) forint elsőfokú és 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 16.500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 72.000 (azaz hetvenkettőezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Budapesti hrsz. belterületi ingatlanok - melyek közül a hrsz. számú ingatlan egy hektáron felüli térmértékű belterületi szántó - bejegyzett tulajdonosa a G.Kft. (GOLDÉP Kft.) volt. Az ingatlanokat 550.000.000 forint követelés és járulékai erejéig a R.Kft. javára bejegyzett egyetemleges keretbiztosítéki jelzálog terhelte. A G.Kft. felszámolás alá került és a társaság ingatlanait a felszámoló nyilvános pályázaton értékesítette. A nyilvános pályázat nyertese a S.Kft. lett, aki a felszámolóval megkötött adásvételi szerződés alapján - a felszámolótól származó tulajdonjog bejegyzési engedélyek birtokában - 2006. június 13. napján tulajdonjoga bejegyzését kérte az illetékes földhivataltól.

A Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal a S.Kft. tulajdonjogát a hét ingatlanra bejegyezte. A határozat ellen a felperes - mint a G.Kft. tulajdonosa, egyben volt ügyvezetője - és a R.Kft. fellebbezett. Az alperes 32.117-4/2006. számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. A felperes, mint magánszemély fellebbezésével kapcsolatosan figyelemmel kifejtette, hogy az az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34.§-ának (1) bekezdése alapján érdemben nem vizsgálható, mert a felszámolás kezdő időpontjától megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogai, és a Cstv. 34.§-ának (2) bekezdése alapján a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot már csak a felszámoló tehet. Megállapította, hogy ezért a felszámolóval ellentétes jognyilatkozatot a korábbi ügyvezető/tulajdonos sem tehet, felszámoló hozzájárulását nélkülöző nyilatkozata, fellebbezése "semmis" - nem létező.

A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésével a S.Kft. tulajdonjogának törlését kérte, a G.Kft. tulajdonjogának visszajegyzése mellett. Ügyféli minőségét a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15.§-ának (1) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra, hogy nemcsak a G.Kft. 99,9%-os tulajdonosa, hanem annak hitelezője is, s mint ilyen "likvidációs" hányadhoz való jogát érinti a szerződéskötés, mivel a jogsértő értékesítés miatt "likvidációs" hányadtól eshet el. Állította, hogy tagként abban érdekelt, hogy a felszámolási eljárás a hitelezőkkel kötött egyezség alapján szűnjön meg, az eladott ingatlanok a cégben maradjanak, a hitelezők kielégítése más vagyontárgyak értékesítésével történjen meg. Hivatkozott arra, hogy a jogsértő szerződés folytán jogtalanul csökkent a társaság vagyona. Állította, hogy tagként, hitelezőként és a Cstv. 8.§-a szerinti taggyűlési meghatalmazottként a Cstv. rendelkezései folytán eljárási cselekmények megtételére feljogosított, azaz érdekelt. A felperes érdemben is vitatta a határozat jogszerűségét.

Az elsőfokú bíróság a Pp. 339.§-ának (1) bekezdése alapján az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest a felperes fellebbezésének érdemi elbírálására kötelezte. Megállapította, hogy a felperest a Ket. 15.§-ának 1) bekezdése szerint az ügyfél jogai megilletik, mert az ügy a felperes jogait érinti, mivel a felperes a felszámolásban érdekelt személy. A közigazgatási eljárásban az ügyfélképességet a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog megszűnésétől függetlennek tartotta, kiemelve, hogy az ügyfélképességhez elegendő a jogi érdek érintettsége.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet jogsértő, mert kiterjesztően értelmezi a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15.§-ának (1) bekezdését, a közigazgatási eljárás ügyfél fogalmát, figyelmen kívül hagyva a 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34.§-ának (1)-(2) bekezdéseit. Kiemelte, hogy az ingatlanok korábbi tulajdonosa a G.Kft. volt, így a jognyilatkozatok megtételére a felszámolás elrendelésétől a felszámoló volt jogosult, ahogy erre a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében utalt. Állította, hogy a hitelezői minőség nem teremt ügyféli pozíciót az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében "a jogerős ítélet megváltoztatását és az alperes határozatának helyben hagyását" kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inyvt.) 25.§-ának (2) bekezdését, 55.§-ának (4) bekezdését, 58.§-ának (1) bekezdését és a Ket. 15.§-ának (1) bekezdését. Hivatkozott arra, hogy az ügyfélképesség megítélésénél nem a Ket. 15.§-ának (1) bekezdése, hanem az Inytv. 25.§-ának (2) bekezdése az irányadó, mely szerint a felperes nem minősül ügyfélnek. Hivatkozott arra is, hogy az Inytv. 55.§-ának (4) bekezdése meghatározza a fellebbezés benyújtására jogosult személyek körét, melybe a felperes nem tartozik bele. Az Inytv. 58.§-ának (1) bekezdésére utalással vitatta a felperes perindítási jogosultságát. A Cstv. 34.§-ának (1) bekezdése alapján állította, hogy a felszámolás kezdő időpontjától megszűnnek a tulajdonosnak a külön jogszabályban meghatározott jogai, így jogorvoslati jogosultsága is. Hivatkozott arra, hogy felperes a felszámolási eljárásban jogosult érdekei érvényesítésére. Vitatta a felperes által állított érdeksérelmek meglétét.