A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20597/2013/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 339. §, 355. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.597/2013/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Józsa Edina (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bacsek György (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. december 6. napján kelt 19.P.25.772/2011/7. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa fellebbezési költséget, míg a Magyar Államnak külön felhívásra 160.000 (Százhatvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes kiadásában megjelent ... című napilap ...-i számában és az általa üzemeltetett ... internetes oldalon az "..." című cikkben annak valótlan állításával, hogy

"Három nappal a ... ügyében hozott elsőfokú ítélet után lemondott az ügyet tárgyaló bírónő", továbbá annak valótlan híresztelésével, hogy

"a színész állítja, a bírónő többször felajánlotta, kérjen bíró cserét elfogultságra hivatkozva" és hogy "homályosan utalt arra is, hogy ...nak is talán köze lehet az ellene hozott, s általa súlyosnak tartott ítélethez", továbbá annak valótlan állításával, hogy

"a tárgyalást vezető bírónő, felperes neve, három nappal az ítélethozatal után lemondott tisztségéről", valamint ... azon nyilatkozatának közlésével, hogy

"mindenképpen elgondolkodtatónak tartom, hogy három nappal az ítélethozatal után és egy nappal azután, hogy átvettem ... védelmét távozik a bírónő"

azon való tényt, hogy a felperes a három hónapos lemondási idő lejáratával ténylegesen a hivatkozott napon távozott a bíróságtól, olyan hamis színben tüntette fel az alperes, mintha a felperes távozása, a meghozott ítélet, valamint a védőváltás között valamilyen összefüggés lenne, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül gondoskodjon az "..." című cikknek a ... oldaláról történő eltávolításáról.

Elégtétel adásaként az alperest kötelezte arra, hogy az ítélet rendelkező részét saját költségén tegye közzé a ... című napilapban, illetve a ... internetes oldalon a sérelmezett cikkel azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül azzal, hogy az internetes oldalon az 30 napon keresztül - de legalább addig, amíg az eredeti cikk a honlapon megtalálható - legyen elérhető.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.000.000 forint tőkét, valamint ezen összeg után ... napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 127.000 forint perköltséget.

Kötelezte az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 120.000 forint illetéket.

Ítéletének indokolásában hivatkozott az Smtv. 4. § (1) és (3) bekezdésében, a Ptk. 75. § (1) bekezdésében, a 78. § (1)-(2) bekezdésében, a 84. § (1) bekezdésében, a 339. § (1) bekezdésében, a 355. § (4) bekezdésében, a bizonyítás körében pedig a Pp. 164. § (1) bekezdésében és a 206. § (1) bekezdésében foglalt szabályokra.

A jogvitában azt vizsgálta, hogy az alperes által közölt, illetve híresztelt tényállítások valótlanok és a felperesre nézve sérelmesek-e, amennyiben igen, alkalmasak-e olyan hátrányok okozására, melyek a felperes által kért nem vagyoni kártérítéssel kompenzálhatók.

Azon alperesi védekezés tükrében, miszerint azok nem saját közlései, hanem más személyek állításai, illetve véleményei, arra utalt, hogy a sajtó a más orgánumtól vagy más személytől átvett nyilatkozat tartalmának valóságáért is felelősséggel tartozik, másfelől pedig a vélemény bár valóban nem alkalmas a személyiségi jogsértés megállapítására, azonban ez csak addig a pontig igaz, amíg a vélemény nem indokolatlanul sértő, bántó vagy megalázó. Rögzítette, hogy az alperes védekezésében nem is hivatkozott arra, hogy a kereset tárgyává tett kijelentések ne lennének valótlanok. Az önként teljesített sajtó-helyreigazításában elismerte, hogy valótlanul állította azt, miszerint a felperes az elsőfokú ítélet meghozatalát követően három nappal mondott le, illetve, hogy bírócserét ajánlott fel ...nak.

Megállapította, hogy a felperes által kifogásolt valamennyi közlés azt hangsúlyozta, hogy a felperes a büntetőügyben nem tárgyilagosan hozta meg döntését. A cikk ezt egyfelől a motívum oldaláról közelítette meg, amikor azt sugalmazta, hogy a híres producer belenyúlhatott az ítéletbe, másrészt bizonyos eredményekből indirekt módon engedte visszakövetkeztetésekre jutni az olvasót akként, hogy a bírócsere felajánlását említette, illetve azt, hogy az ítélet meghozatala után lemondott a bíró. Ezen utóbbi két közlés vonatkozásában az alperes meg sem kísérelte a valóság bizonyítását. A felperes közokirattal támasztotta alá, hogy lemondására nem az ítélet meghozatalát követő három nappal, hanem azt megelőzően három hónappal került sor, majd a jogszabályban meghatározott felmentési idő elteltével távozott bírói tisztségéből.

Rámutatott arra, hogy a ...tól átvett vélemény, miszerint a producernek talán köze lehetett az ellene hozott és általa súlyosnak tartott ítélethez, minden ténybeli alapot nélkülözött, ekként a véleménynyilvánítás is megalapozta a személyhez fűződő jogsértést. Az alperes ebben a körben ugyancsak nem kísérelte meg a ténybeli alap valóságának feltárását. A cikkíró is mindössze arra hivatkozott, hogy ...val kapcsolatos értesüléseit kollégái közös tudásbázisára és a sajtóban megjelent cikkekre, televíziós bulvárműsorokra alapította.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes a felperes által sérelmezett valótlan tények állításával és híresztelésével, vélemények közlésével, valamint a valóság olyan hamis színben történő feltüntetésével, mintha a felperes bírói posztról történő távozása és az ítéletének meghozatala között bármiféle összefüggés lenne, illetve a döntés meghozatala valamely befolyásolás eredménye lett volna, a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát megsértette. Objektív jogkövetkezményként alkalmazta az alperes eltiltását a további jogsértéstől és a felperes kérelmének megfelelően kötelezte elégtételadásra.