A Fővárosi Törvényszék G.41291/2017/82. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. Bíró: Vass Helga

Fővárosi Törvényszék

32.G.41.291/2017/82-I.

A Fővárosi Törvényszék

Czibor Ügyvédi Iroda (Lev.cím: cím7., Ü: cím8 ügyintéző: dr. Czibor Zsolt ügyvéd) által képviselt Felperes. (Cím1) felperesnek

dr. Kun Emese (Cím6) által képviselt Alperes1 (Cím2) alperes ellen

gazdasági társaság vezeti tisztségviselőjének felelősségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000.- (azaz ötszázezer) forint perköltséget. A le nem rótt illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél lehet elektronikusan úton, vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fél esetén pedig papír alapon, írásban 3 példányban benyújtani.

Az ítélőtáblai eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A peres felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésére, perköltség viselésére, összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik. Az előzetességre hajthatósággal, teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A fellebbező fél azonban a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását. Ha a fél a fellebbezésében nem kérte a tárgyalás megtartását az ellenfél a fellebbezésnek a részére történő kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás megtartását kérheti.

A jogi képviselővel eljáró felek az ítélet ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelmükben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Amennyiben a fellebbezésben vitatott érték, illetve a pertárgyérték az 500.000.- forintot meghaladja.

I n d o k o l á s

Az alperes 2012. július 4. napjától 2015. augusztus 14. napjáig volt ügyvezetője az Kft.1nak.

Az alperes név1 és név2 között 2015. augusztus 14. napján üzletrész átruházási szerződés jött létre.

A szerződés 1. pontja szerint eladók az Kft.1-ben meglévő üzletrészüket, amely 5.000.000.- forint összegből áll és teljes egészében befizetésre került névérték alatt 500.000.- - 500.000.- forint összegért eladják, mivel az üzletrészeket tartozás terheli.

A 2. pont szerint a vevő az üzletrészt névérték alatt megveszi, az üzletrész készpénzből áll és teljes egészében befizetésre került.

A 3. pont szerint a vevő a vételárat az alábbiak szerint fizeti meg az eladók részére. Alperes1 üzletrészének vételárát a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg készpénzben. A vételár hiánytalan átvételét Alperes1 eladó jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza. név1 eladó részére járó vételárat az eladó Bank1nál vezetett ... számú számlájára utalja a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg.

Az 5. pontban a felek rögzítették, hogy az üzletrész permentes és meghatározták, hogy az üzletrészt milyen végrehajtási jogok terhelik. Rögzítették azt is, hogy az eladó a vevő részére átadja tételesen átadás-átvételi eljárás során a könyvelőnél a könyvelési, számviteli, bérszámfejtési anyagokat jegyzőkönyvvel.

Az alperes az adós társaság ügyvezetését 2015. augusztus 14. napján név2nak adta át.

Az adós gazdasági társasággal szemben 2015. október 5. napján kezdeményeztek fizetésképtelenségi eljárást, a felszámolásról a bíróság 2016. január 14-én kelt határozatával rendelkezett (ügyszám). A felszámolás közzétételére 2016. április 12. napján került sor.

A Fővárosi Törvényszék 1.G.43.379/2016/30. sz. jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes az Kft.1 "fa" fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének 2015. augusztus 14-ei bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona 237.798.000.- forint összeggel csökkent.

A Fővárosi Törvényszék előtt az 1.G.43.379/2016. számon folyamatban lévő per felperese az Kft.1 "fa" és név2 között volt folyamatban. A felperes pernyertessége érdekében a Felperes beavatkozott.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a Csődtörvény 33/A.§ (1)(2)(3) bekezdésére, hogy az alperes az adós ügyvezetése során a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ügyvezetést nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el, ezáltal az adós vagyona 237.798.000.- forint összeggel csökkent és ezáltal a hitelezői követelések kielégítését teljes mértékben meghiúsította.

A felperes keresetében előadta, hogy az alperes az Kft.1 ügyvezetője volt 2015. augusztus 14. napjáig. Ez az időpont az, amikor az ügyvezetői feladatokat átadta név2.

A hitelező 2015. október 5. napján benyújtott kérelmére a Fővárosi Törvényszék ügyszám sz. végzésével az adós társaság felszámolását rendelte el.

A felszámoló 2016. augusztus 17. napján kelt keresetével a Csődtörvény 33/A.§ (1)(2)(3) bekezdése szerint kérte a Törvényszéktől annak megállapítását, hogy név2 a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el. Egyúttal kérte név2ot 237.798.000.- forint összegű vagyoni biztosíték nyújtására.

A Fővárosi Törvényszék 1.G.43.379/2016/30. sz. jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes az Kft.1 "fa" fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének 2015. augusztus 14-ei bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el. Ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona 237.798.000.- forint összeggel csökkent.