A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27280/2017/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 6. §, 9. §] Bíró: Sisák Péter

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27280/2017/2.*, Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27280/2017/18., Kúria Kfv.37179/2018/6., Kúria Kfv.37772/2018/5.

***********

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

8.K.27.280/2017/18. szám

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Havasi József (felperesi képviselő címe szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek - a alperesi képviselő neve főosztályvezető által képviselt Nógád Megyei Kormányhivatal (3100 helységnév2, Rákóczi u. 36. szám alatti székhelyű) I.r., és a dr. Abay & Török Ügyvédi Iroda (II.r alperesi képviselő címe szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. Abayné dr. Török Mónika ügyvéd) által képviselt NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1132 Budapest, Váci út 45. szám alatti székhelyű) II.r. alperesek ellen kisajátítási kártalanítás ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság az I.r. alperes 2016. április 12-én kelt NO/HAT/263-11/2017. számú határozatát az alábbiak szerint változtatja meg:

A bíróság a helységnév1 hrsz5 helyrajzi szám alatt felvett 8289 négyzetméter területű ingatlanrész kisajátításáért fizetendő összeget 15.061.284.- (tizenötmillió-hatvanegyezer-kétszáznyolcvannégy) forintban állapítja meg.

Kötelezi a bíróság a II.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 1.889.042.- (egymillió-nyolcszáznyolcvankilencezer-negyvenkettő) forint kártalanítási összeget, valamint ezen összeg után 2017. május 4. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az I.r. és II.r. alpereseket együttesen, hogy fizessenek meg a felperesnek tizenöt napon belül 23.000.- (huszonháromezer) forint perköltséget. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek tizenöt napon belül 50.000.- (ötvenezer) forint, a II.r. alperesnek 100.000.- (egyszázezer) forint részperköltséget.

A perben felmerült illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

A bátonyterenyei hrsz1 helyrajzi szám alatt felvett ingatlan 1 hektár 2693 négyzetméter területű "kivett közterület" megjelölésű ingatlan a felperes tulajdona. Az ingatlan egy hosszú, kissé szabálytalan alakú közterület, az Hrsz2 helyrajzi szám alatt felvett cím1 és az hrsz3 helyrajzi szám alatt felvett Madách Imre út között terül el. A II.r. alperes 2017. február 20. napján kisajátítási kérelmet terjesztett elő az ingatlan egy részének kisajátítása iránt. A kisajátítási eljárásban az I.r. alperes beszerezte VL igazságügyi szakértő szakértői véleményét, aki a piaci összehasonlító adatok elemzésének módszerével a kisajátított ingatlan 1 négyzetméterének fajlagos forgalmi értékét 1.548.- forint/ négyzetméterben, így a kisajátítással érintett 8289 négyzetméter területű ingatlan forgalmi értékét 12.831.372.- forintban határozta meg. A szakértő megállapította, hogy a visszamaradó ingatlan értéke 5%-kal csökkent, az ennek kapcsán keletkező értékveszteséget 340.870.- forintban, a kisajátított ingatlanon lévő 60 darab fa értékét 197.500.- forintban javasolta megállapítani.

A 2017. április 12-én kelt és április 20-án jogerőre emelkedett határozat1. számú határozatával az I.r. alperes a kisajátítási kérelemnek helyt adott, az ingatlant megosztotta az hrsz4 és hrsz5 helyrajzi szám alatti ingatlanokra. A megosztás után az hrsz6 helyrajzi szám alatti ingatlant "Országos közút építése" közérdekű célra közlekedési infrastruktúra fejlesztése célból 13.172.242.- forint kártalanítási összeg megállapításával kisajátította. A szakértő által javasolt kártalanítási összegből levonta a felperes által a kisajátítással érintett területről kivágott fák 197.500.- forintos zöld kár értékét, és ennek figyelembevételével határozta meg a kártalanítás összegét.

Rögzítette, hogy a kisajátítás a 345/2012. (XII.06.) Kormányrendelet 1/A. melléklet 1.28. pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősül.

A felperes keresetében elsődlegesen kérte, hogy az I.r. alperes határozatát a bíróság változtassa meg, és a perrel érintett ingatlan egészének kisajátításáról rendelkezzék, a kártalanítás összegét a peres eljárásban kirendelésre kerülő szakértő által megállapított kártalanítási összegben határozza meg. Másodlagosan kérte az I.r. alperes határozatát hatályon kívül helyezni, és az I.r. alperest új eljárásra utasítani. Keresetében hivatkozott arra, hogy az egész ingatlan kisajátításának indokoltsága kérdésében a Kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 6. § (4) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján végig következetes kérelmet terjesztett elő a közigazgatási eljárásban. Hivatkozott arra, hogy az ingatlan egészének kisajátítása indokolt, és arra hogy az I.r. alperes határozata a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésében foglaltakat sérti, mert a hatóság a tényállást eljárása során kellő mértékben nem tisztázta.

Külön kiemelte, hogy a teljes ingatlan kisajátítása indokoltságának tisztázására sem a 2017. március 24-ei, sem a április 10-ei tárgyalásokon nem került sor, a felperes ilyen irányú kérelmében foglalt indokokra az I.r. alperes a szakértőt nem nyilatkoztatta. Kifogásolta, hogy a támadott határozat nem adja indokát annak, hogy miért nem rendelkezik az egész ingatlan kisajátításáról, a határozatnak sem a rendelkező része, sem az indokolása e tekintetben rendelkezést nem tartalmaz. Bírósági felhívásra keresete pontosításaként bejelentette, hogy a fajlagos négyzetméter árat 1.548.- forint/négyzetméterben jelöli meg, a kamatfizetés kezdőidőpontját pedig, 2017. május 4. napjában.

I.r. alperes a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy I.r. alperes a tényállást tisztázta, a tárgyalásra a szakértőt megidézte, őt meghallgatta, szakvélemény megvitatására és kiegészítésére módot adott. A szakértő az ingatlan egészének kisajátítását nem tartotta indokoltnak. Az I.r. alperes a Ket. szabályai szerint az ingatlan egy részének kisajátítása iránti kérelem tárgyában döntött, részletesen megindokolta a részleges kisajátítási kérelem megalapozottságát. Döntését kizárólag szakértői dokumentumokra alapozta.

II.r. alperes a kereset elutasítását és a felperes költségekben való marasztalását kérte. A II.r. alperes a felperes keresetét érdemben megalapozatlannak tartotta. Vitatta a felperes azon megállapítását, mely szerint az I.r. alperes a tényállást nem teljes körűen tárta volna fel. Hivatkozott arra, hogy a szakértő feladatát képezte a Kstv. 6. § (4) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében szabályozott kérdésekben történő állásfoglalás, közte a teljes ingatlan kisajátításának indokoltsága vizsgálata is. A szakértői véleményben rögzítettek szerint az egész ingatlan nem vált értékesíthetetlenné, csupán értékveszteséget szenved el, így a teljes ingatlan kisajátításának nem volt helye. Külön részletezte az ingatlan értékesíthetetlenségével és eredeti rendeltetésére alkalmatlanná válásával kapcsolatos felperesi előadásokat, és hivatkozott arra, hogy a Kstv. 64. § (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg a felperes teljes ingatlan kisajátítását célzó kérelme. Összesített álláspontja szerint a kisajátítási határozat meghozatala során nem történt jogszabálysértés, ezért a felperesi kereset elutasítását, és a felperes költségekben való marasztalását kérte.