A Debreceni Ítélőtábla Pf.20284/2020/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:524. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, 102. §, 383. §] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.284/2020/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a személyesen eljárt felperes neve (cím) felperesnek - a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztálya (ügyintéző: dr. T. A. lefőbb ügyészségi tanácsos) által képviselt I.rendű alperes neve (cím) I. rendű és a dr. T. I. kollégiumvezető által képviselt II.rendű alperes neve (cím) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 1.P.21.493/2019/16. számú ítélete ellen a felperes részéről 17., 18. és 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 28 680 (huszonnyolcezer-hatszáznyolcvan) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, az állami adóhatóság külön felhívására 2 500 000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az ügyvédi tevékenységet folytató felperes felszólítás ellenére sem tett eleget kamarai tagdíjfizetési kötelezettségének, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2014. július 11-i hatállyal törölni rendelte a felperest az aznap meghozott Ü.1../2014. számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú kamarai határozat). E határozatban felhívta a felperest, hogy 8 napon belül adja le ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét. A határozatban tájékoztatták a felperest fellebbezési jogáról, arról azonban külön nem, hogy e határozat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 20. §-ának (4) bekezdése szerint fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. A felperes a 2014. augusztus 1-jén átvett határozattal szemben a fellebbezési határidőn belül méltányossági kérelmet nyújtott be utalva arra, hogy időközben rendezte tagdíjhátralékát, egyben kérelmét másodlagosan fellebbezésnek kérte tekinteni. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége helybenhagyta az elsőfokú határozatot a 2014. december 15-én meghozott 10../2014. számú határozatával, kimondva, hogy e határozat jogerős és végrehajtható. A felperes (annak sikertelen kézbesítését követően)2015. március 4-én személyesen vette át a jogerős kamarai határozatot. A felperest 2014. december 15-én törölték az ügyvédi névjegyzékből (a továbbiakban: jogerős kamarai határozat). A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő a jogerős kamarai határozattal szemben, amelyet a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban. közigazgatási bíróság) a 24.K.27.198/2015/14. számú, 2015. július 2-án meghozott ítéletével (a továbbiakban: a közigazgatási bíróság jogerős ítélete) elutasított. A felperes ezzel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmét pedig a Kúria hivatalból elutasította a 2016. március 30-án meghozott Kfv.II.38.021/2015/5. számú határozatával.

[2] A felperes az elsőfokú kamarai határozat meghozatalát követően is ellátott ügyvédi tevékenységet: jogi képviselőként járt el a Tiszaújvárosi Járásbíróság (a továbbiakban: járásbíróság) előtt folyamatban volt több büntetőügyben, köztük az 1.B.65/2014. számú ügyben a jogerős kamarai határozat meghozatalát követően, 2015. január 5-én nyújtott be meghatalmazást a bírósághoz.

[3] Ez utóbbi miatt az eljáró bíró 2015. március 2-án jelzéssel élt a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészséghez (a továbbiakban: nyomozó ügyészség), amelyhez mellékelte e meghatalmazást, a kamarai határozatok másolati példányait és a 2015. január 5-i tárgyalás jegyzőkönyvét. A nyomozó ügyészség 2015. március 5-én nyomozást rendelt el a felperessel szemben zugírászat bűntette miatt, amelyhez egyesítették a vele szemben az egyik ügyfele által 2015. május 20-án előterjesztett feljelentést is. A nyomozás során okirati és tanúbizonyítás folyt, továbbá megkeresték a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamarát is, amelynek válasza szerint a felperes kamarai tagsága 2014. december 15-én szűnt meg jogerősen, azonban az Ütv. 20. §-a (4) bekezdésének második mondata értelmében az elsőfokú határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - előzetesen végrehajtható, ezért az elsőfokú kamarai határozat meghozatalától nem volt jogosult ügyvédi tevékenység gyakorlására. 2016. január 28-án gyanúsítottként hallgatták ki a felperest, amellyel szemben panasszal élt: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség elutasította a panaszt a 2016. február 11-én meghozott Nf.1../2016/1. számú határozatával, mivel nyomozás eredményeként az állapítható meg, hogy a gyanú megalapozott.

[4] A nyomozó ügyészség 2016. május 5-én nyújtotta be a vádiratot a járásbírósághoz zugírászat bűntette, valamint ezzel halmazatban három rendbeli kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt. A vádirat - egyebek mellett - utalást tett az elsőfokú és a jogerős kamarai határozatokra is.

[5] A büntetőügyben kijelölt bíró elfogultságot jelentett be, ezért az ügyet átosztották a másik két büntető bíró közül egyedüliként nem elfogult bíróra, aki az iratok 2016. május 30-i bemutatását követő napon elrendelte a vádirat kiadását a felperes részére, majd annak 2016. június 15-i kézbesítését követően, 2016. június 29-én kitűzte az első tárgyalást 2016. október 26-ára, amelyre a felperesen mint vádlotton kívül megidézte a tanúkat is. A felperes idézését hozzátartozója vette át 2016. szeptember 23-án, amelynek ellenére a felperes nem jelent meg a tárgyaláson, és távolmaradását a későbbiekben sem mentette ki. A tárgyalást ezért az ügyész indítványára elhalasztották, és az új határnapot 2017. január 30-ára tűzték ki. A járásbíróság a tárgyalási időközben megkereste a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamarát, amely a 2017. január 5-én beérkezett válaszában egyebek mellett tájékoztatta a járásbíróságot, hogy a felperes 2014. augusztus 1-jén személyes vette át az elsőfokú kamarai határozatot, tehát legkésőbb ettől az időponttól volt tudomása annak 2014. július 12-től beálló hatályáról; a válasszal együtt megküldték az első- és másodfokú kamarai határozatokat, a fellebbezést és a közigazgatási bíróság jogerős ítéletét. A járásbíróság a bíró hirtelen jött betegsége és nem tervezett műtétje miatt elhalasztotta a 2017. január 30-ra, majd 2017. május 8-ra kitűzött tárgyalásokat, és az eljáró bíró 2017. július 2-án tűzte ki az újabb tárgyalást 2017. október 6-ára. E tárgyaláson tanúk kihallgatására került sor, míg a felperes és védője nyilatkozatai egyebek mellett azzal kapcsolatos érvelést tartalmaztak, hogy az elsőfokú kamarai határozat nem tartalmazott az előzetes végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezést, a felperes pedig csak 2015. március 3-án a biztosítójától értesült a törlés tényéről, de a kamara honlapja szerint is 2014. december 15-i hatállyal törölték. A 2017. december 6., majd 2018. március 19., azt követően pedig 2018. április 27. napjára halasztott tárgyalásokon a felperes és tanúk kihallgatására, míg a tárgyalási időközben megkeresésre került sor, majd a járásbíróság 2018. április 27-én hirdette ki az 1.B.212/2016/56. számú ítéletet (a továbbiakban: elsőfokú büntetőítélet), amellyel szemben a felperes (és védője) fellebbezést jelentett be.