19/1991. (IV. 23.) AB határozat
a sokszorosítógépekről szóló 49/1984. (XI. 21.) MT rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság Somhegyi Béla (2481 Velence, Gárdonyi u. 40. sz. alatti lakos) indítványozó által jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a sokszorosítógépekről szóló 49/1984. (XI. 21.) MT rendelet 2. §-a alkotmányellenes és azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített jogszabályrész e határozat közzétételének napján veszti hatályát.
Az Alkotmánybíróság a kérelmet - ezt meghaladó részében - elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
A sokszorosítógépekről szóló 49/1984. (XI. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: SR.) rögzíti a sokszorosítógép, sokszorosító eljárás, a nyomdaipari termék fogalmát, rendezi a sokszorosítógép gyártásának, forgalomba hozásának, beszerzésének, használatának, javításának szabályait. Kapcsolódik hozzá a sokszorosítógépek biztonságos tárolásának, nyilvántartásának, ellenőrzésének szabályait rendező 2/1984. (XII. 28.) BM rendelet, valamint a fénymásológépek és ezen belül a kis teljesítményű fénymásológépek körét meghatározó 3/1985. (III. 7.) IpM rendelet (a továbbiakban: FR.).
A fenti szabályok szerint sokszorosítógép minden olyan eszköz, berendezés, amely alkalmas sokszorosítási eljárással nyomdaipari termék előállítására.
Az SR. 2. §-a értelmében sokszorosítógép gyártására, forgalomba hozatalára, beszerzésére, használatára, javítására, selejtezésére
- jogi személy, nyomdaipari árutermelést főtevékenységként végző állami vállalat által üzemben tartott sokszorosítógép használatára
- a vállalat mellett működő vállalati gazdasági munkaközösség, fénymásológép használatára
- szövetkezeti szakcsoport, fénymásológép beszerzésére és használatára gazdasági munkaközösség,
kis teljesítményű fénymásológép használatára más magánszemély is jogosult.
II.
Az indítványozó az SR. és FR. teljes szövegének, valamint az ezen jogszabályokhoz kapcsolódó valamennyi jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az a rendelkezés, amely szerint csak jogi személyiségű társaság használhat nyomdai sokszorosítógépet és nagy teljesítményű fénymásológépet, kizárja a szabad vállalkozásból és piaci versenyből a kisiparosokat, egyéni vállalkozókat, gazdasági munkaközösségeket, és egyéb, nem jogi személyiségű társaságokat.
Kérelme indokaként hivatkozott arra is, hogy a jövőben gazdasági munkaközösség keretein belül kíván nyomdai sokszorosító tevékenységet folytatni.
III.
Az Alkotmánybíróságnak az 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja alapján, a 31. § (1) bekezdés, valamint a 25. § (2) bekezdés rendelkezései figyelembe vételével lefolytatott eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felülvizsgálni kért rendelkezés - a hatályos joganyag figyelembevételével - eredményez-e alkotmányellenességet.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának 9. § (1) bekezdése értelmében Magyarország olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú védelemben részesül. A 9. § (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
A piacgazdaság alapvető létformája a verseny. A piacgazdaságra alapozott társadalmi és gazdasági rend létfontosságú értéke a gazdasági verseny kibontakoztatása, védelme. Az Alkotmány 9. § (2) bekezdése a gazdasági verseny és a vállalkozáshoz való jog állami (jogszabályalkotással történő) korlátozása ellen is védelmet nyújt, amennyiben ez a korlátozás nem a piacgazdaság kiépítését szolgálja.
IV.
Az SR. 2. §-a - a sokszorosítógép beszerzésére vonatkozó előírásaival - nem vitásan korlátozza az alkotmányos alapjogként tételezett tulajdonhoz való jogot, a tulajdonjog sérelméből következik a vállalkozás jogának korlátozása, amelyen keresztül sérelmet szenved a jogegyenlőségnek az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott tétele is.
A kifogásolt rendelkezést egyébként a jogfejlődés is túlhaladta, hiszen az SR. 2. §-ában feltüntetett gazdasági munkaközösségek 1989. december 31-éig kötelesek voltak a társasági szerződésüket az 1988. évi VI. törvény szabályai szerint módosítani, a vállalati gazdasági munkaközösségek pedig - tevékenységük fenntartása esetén - közkereseti társasággá, gazdasági munkaközösséggé, illetve jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséggé átalakulni.
A társasági törvény hatálya alá tartozó gazdasági munkaközösség a közkereseti társaság alfaja, és mint ilyen, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A SR. korlátozó rendelkezése, amely - kevés kivétellel - általános szabályként jogi személyek részére teszi lehetővé a sokszorosítógépek beszerzését és használatát, a jelenleg hatályos jogszabályok tükrében is kirekeszti a társaságok egy részét, illetve az egyéni vállalkozókat a nyomdaipari tevékenység folytatásának lehetőségéből.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ennek a megkülönböztetésnek nincs alkotmányos indoka, ezért alkotmányellenes.
Indokolatlan lenne azonban a SR. (és az alkalmazását elősegítő kapcsolódó rendelkezések) valamennyi szabályát - lényegében a sokszorosítógép beszerzésével és használatával kapcsolatos, járulékos rendelkezéseit - alkotmányellenesnek minősíteni. Sem a fogalommeghatározások, sem a nyilvántartás, bejelentés, őrzés, illetve a felelősség szabályainak rendezése nem sorolható a vállalkozás jogát, a gazdasági verseny szabadságát sértő rendelkezések közé. Önmagában az a körülmény, hogy ezek a szabályok korszerűtlenek, illetve -szóhasználatukban, rendelkezéseikben - nem követték az egyéb jogszabályok változásait, az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében nem tekinthető alkotmánysértésnek.
Az indítvánnyal érintett másik jogszabály (FR.) viszont a dereguláció keretében, a 2/1990. (II. 16.) IpM rendelet 2. számú melléklete értelmében 1990. május 1-jével hatályát vesztette.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványnak csak részben helyt adva, a rendelkező rész szerint határozott.
A határozat rendelkezései az Abtv. 40., 41. és 42. §-ain alapulnak.
Budapest, 1991.04.10
Dr. Kilényi Géza
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre
előadó alkotmánybíró