A Győri Ítélőtábla Mf.30032/2022/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bek., 167. § (1) bek., (2) bek., 286. § (1) bek., (3) bek., (4) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Barna Sára, Bartus Erika, Mózsa Gábor

A határozat elvi tartalma:

A baleseti táppénz elmaradásával összefüggésben felmerült kártérítési igény elévülésének nyugvása megállapítható a Ptk. 6:24.§ (1) bekezdése szerint, amennyiben a munkáltató elleni perindítást megelőzően a munkavállaló a követelését polgári perben a baleset okozójával, illetőleg a kötelező felelősségbiztosítás alapján a biztosítóval szemben kívánja érvényesíteni, azonban a perindítás velük szemben nem vezet eredményre. Ebben az esetben a munkavállaló a keresetet elutasító jogerős ítélet kézbesítésétől számított egy éven belül érvényesheti igényét a munkáltatóval szemben a Ptk.6: 24.§ (2) bekezdése alapján abban az esetben is, ha a hároméves elévülési idő már eltelt.

Ha a munkáltató a munkabaleseti jegyzőkönyvet késedelmesen, a baleset bekövetkezésétől számított egyéves határidőn túl állítja ki, a munkavállaló az Ebtv. 64.§ (2) bekezdése alapján az igényérvényesítési határidőn belül a baleseti táppénz iránti igényét érvényesíteni nem tudja. A munkáltató ezért az elmaradt táppénz miatti kártérítési felelősség alól nem mentesülhet.

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék M.70307/2020/20., Tatabányai Törvényszék M.70307/2020/50., *Győri Ítélőtábla Mf.30032/2022/5.*, Kúria Mfv.10172/2022/3. (BH 2023.9.222)

***********

Győri Ítélőtábla

Mf.V.30.032/2022/5.

A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Felperes1 (lakóhelye: cím3., tartózkodási helye: cím4) felperesnek dr. Sándor Bernadette Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Sándor Bernadette ügyvéd, cím6) által képviselt Alperes1 (cím2) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2022. április 21-én kelt 52.M.70.307/2020/50. számú ítéletével szemben az alperes 52. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélőtábla megállapítja, hogy a lerótt 182.125 (száznyolcvankétezer-százhuszonöt) forint fellebbezési illeték az alperest terheli.

Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A másodfokú eljárásban irányadó tényállás szerint a felek 2014 júliusában munkaviszonyt létesítetek, az alperes azonban munkáltatóként a felperes foglalkoztatását csak 2016. július 5-én jelentette be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé a 2014. július 14. és 2014. július 25. napja közötti időszakra 106.900 forint havi munkabérrel. 2014. július 25-én az alperes fia, név1 az alperes tulajdonában álló frsz.1 forgalmi rendszámú személygépkocsival balesetet okozott, amely során a felperes utasként megsérült. A baleset következtében a felperes 2014. július 25-étől 2015. március 31-éig keresőképtelen volt és ezen időszakra 2.276.567 forint baleseti táppénz iránti igénye keletkezett.

[2] A felperes bejelentése alapján a kormányhivatal1 közigazgatási eljárásban vizsgálta a felek közötti jogviszonyt, illetve a felperes balesetének jellegét. A közigazgatási eljárásban a hatóságok a felperes foglakoztatását szervezett munkavégzésnek, míg a felperes 2014. július 25-i balesetét munkabalesetnek minősítették, valamint elrendelték a munkabaleset kivizsgálást és nyilvántartásba vételét. A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a jelen per alperese közigazgatási pert indított, amely perben a bíróság 2017. június 29-én a keresetet ítéletével elutasította. Az alperes ezt követően, 2017. július 12-én készítette el a felperes 2014. július 25-én bekövetkezett balesetével összefüggő munkabaleseti jegyzőkönyvet.

[3] A felperesnek az alperesnél fennálló biztosítási jogviszonyával összefüggésben 2014. július 25. napjától igényelt baleseti táppénz iránti kérelmét a kormányhivatal2 a 2017. augusztus 31-én kelt határozatában, az igény érvényesítésére nyitva álló egy éves határidő elmulasztása miatt elutasította.

[4] A felperes a 2014. július 25-én bekövetkezett balesetből származó kárának, illetve sérelemdíjának megfizetése iránt pert indított az Esztergomi Járásbíróságon egyrészt a jelen per alperesével, mint I. r. alperessel, valamint név1 II. r. alperessel és a alperes3 III. r. alperessel szemben. A perben a felperes jogi képviselővel eljárva az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetététől elállt, amelyre tekintettel az Esztergomi Járásbíróság az 5.P.20.069/2017/16. számú végzésével a jelen per alperese vonatkozásában a pert megszüntette. A polgári perben a felperes a 2.276.567 forint baleseti táppénznek megfelelő összegű kártérítési igényét a közlekedési balesetet okozó II. r. alperessel, illetőleg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján a III. r. alperessel szemben tartotta fent, a kereseti kérelmét azonban az Esztergomi Járásbíróság az 5.P.20.079/2018/48. számú ítéletével elutasította. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés elbírálása folytán eljáró Tatabányai Törvényszék a felperes jogi képviselője részére 2020. február 17-én kézbesített 2.Pf.20.165/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi rendelkezését helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a jelen per alperese volt a felperes munkáltatója, a foglalkoztatás bejelentése a munkáltató kötelezettsége, míg a felperes baleseti táppénz iránti igénye szorosan kapcsolódik a munkáltató bejelentési kötelezettségéhez. Figyelemmel arra, hogy a baleseti táppénz kifejezetten a munkajogviszonyhoz kapcsolódik, a munkajogviszonyból származó kötelezettség megszegéséért név1 II. r. és a alperes3 III. r. alperesek felelőssége, helytállási kötelezettsége nem állapítható meg. Az Esztergomi Járásbíróság előtt folyamatban volt perben a felperes a munkáltató mulasztásával okozati összefüggésben felmerült kárt kívánt érvényesíteni, azonban ez az igény az általános kártérítési igény körében nem volt vizsgálható.

[5] A felperes 2020. november 6-án keresetlevelet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2.276.567 forint kártérítés, mint elmaradt baleseti táppénz, valamint az ezen összeg után 2015. április 1-jétől számított késedelmi kamat megfizetésére. Kereseti kérelmének jogalapjaként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1) bekezdésére, a 167. § (1) bekezdésére, valamint a 169. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy a Tatabányai Törvényszék 2.Pf.20.165/2019/5. számú ítéletének kézhezvételét követően került abba a helyzetbe, hogy elmaradt táppénzigényét az alperessel szemben érvényesítse.