A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30094/2011/4. számú határozata érvénytelenség megállapítása (LÉTESÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 123. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. §, 176. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 70. §] Bírók: Bodor Mária, Csőke Andrea, Török Judit

Gfv.X.30.094/2011/4. szám

A Legfelsőbb Bíróság a Szecskay Ügyvédi Iroda ... ügyintéző dr.Szecskay András ügyvéd) által képviselt O. felperesnek, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ... ügyintéző dr. Csehi Zoltán ügyvéd) által képviselt M. alperes ellen, létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságon 5.G.40.272/2009. számon megismételt eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.384/2010/5. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen, az alperes által 30. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.384/2010/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Bíróság 5.G.40.272/2009/22. számú ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000,-(Egyszázezer) Ft Áfát- is magában foglaló első fokú, és 86.000,-(Nyolcvanhatezer) Ft másodfokú perköltséget, mely utóbbiból 50.000 (Ötvenezer) Ft az Áfát-t is tartalmazó munkadíj.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - ugyancsak 15 napon belül - 61.000,- (Hatvanegyezer) Ft felülvizsgálati perköltséget, amelyből 25.000,-(Huszonötezer) Ft a munkadíj, amely az Áfá-t is tartalmazza.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes 1992. június 10-én került a cégjegyzékbe bejegyzésre, működési formája nyilvánosan működő részvénytársaság. Alapszabálya a 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően utóbb módosításra került. A felperes 2009. március 29-ig volt az alperes részvényese, amikor is részvényeit elidegenített a S. külföldi társaságnak.

Az alperes 2007. április 26-án közgyűlést tartott, ahol többek között a 20. szám alatti határozatával módosította az alapszabály igazgatóság megválasztásáról rendelkező 15.4. pontját. Az alapszabály idevonatkozó rendelkezése kiegészült az alábbiak szerint: "Amennyiben bármely részvényes az igazgatóság egy vagy több tagjának visszahívását kezdeményezi, úgy az a közgyűlés legfeljebb három igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen azzal, hogy a három igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő hat hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor; a három igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő hat hónap elteltével megtartásra kerülő bármely közgyűlésen az igazgatóság bármely tagja visszahívható. Az előző mondatban foglaltak nem alkalmazhatók, amennyiben valamely részvényes vagy részvényesi csoport a tulajdonában tartja a társaság nyilvános vételi ajánlat útján megszerzett részvényeinek több mint 33 %-át."

Az említett 20. számú közgyűlési határozat alapján az alperes létesítő okiratának a módosítását a cégbíróság 2007. június 1-jén a cégjegyzékbe bejegyezte, a végzést 2007. június 28-án a Cégközlönyben közzétette. A közgyűlésen hozott 20. számú határozat megtámadása iránt per nem indult, és az arra feljogosítottak cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt sem indítottak pert.

A felperes 2007. december 3-án terjesztette elő keresetét, amelyet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 70. §-ának (1) bekezdésére alapított. Kereseti előadása szerint az alapszabály módosított 15.4. pontjának említett rendelkezései a Gt. 24. § (2) bekezdését sértik, mert a közgyűlésnek az igazgatósági tagok visszahívhatóságára irányuló jogait korlátozzák. Az érvénytelenség megállapítására irányuló jogi érdekét abban jelölte meg, hogy részvényesként méltányolandó érdeke fűződik az alperes hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő működéséhez. Kérte, hogy a bíróság az érvénytelenség megállapítás mellett kötelezze az alperest az érvénytelenségi ok megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére és vonja le ennek cégjogi következményeit.

Az alperes elsősorban a per megszűntetését kérte eljárásjogi kifogásokra hivatkozással. A keresetet érdemben is alaptalannak találta és kérte annak elutasítását, amennyiben a bíróság a permegszüntetési kérelmével nem értene egyet.

Az ügyben első ízben eljáró elsőfokú bíróság 35.G.41.937/2007/14. számú ítéletével a keresetet elutasította. Jogi álláspontja az volt, hogy a felperes az igényét a Gt. 45. §-ában meghatározott társasági határozat felülvizsgálata iránti perben érvényesíthette volna. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a Ctv. 70. §-ára alapított perekben csakis a Ptk-ban nevesített érvénytelenségi okok vizsgálatára van lehetőség, a Gt. szabályaiba ütközésre hivatkozással erre nem kerülhet sor.

A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.349/2008/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a felperes szabadon dönthet abban a kérdésben, egy számára sérelmesnek tartott határozattal szemben milyen törvényes lehetőség alapján keres jogvédelmet. A felperes a Ctv. 70. § (1) bekezdésére alapította a keresetét, a kereset nem késett el, azt érdemben vizsgálni kell.

A megismételt eljárásban a Fővárosi Bíróság 5.G.40.272/2009. szám alatt járt el, és ennek az eljárásnak a tartama alatt a felperes 2009. március 29-én értékesítette a tulajdonát képező valamennyi alperesi részvényét a S. részére. Az új részvényes részesedése az alperesben 21,22 % lett. A S. 2009. március 30-án értesítette az alperest és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a részvények megvásárlásáról. A felperes a 2009. március 29.-i értékesítés időpontjától nem rendelkezik alperesi részvényekkel.

Az alperes 2009. április 23-án ismételten módosította az alapszabály 15.4. pontjának a jelen perben kifogásolt rendelkezéseit. Módosult az egyidejűleg visszahívható igazgatósági tagok száma és az újabb igazgatósági tag visszahívhatóságának várakozási ideje.

A részvények értékesítésére tekintettel S. a felperes jogutódjaként a jelen perbe önként be kívánt lépni. A felperessel együtt kérte a bíróságtól a jogutódi minőségének a megállapítását és a felperes perből való elbocsátását. A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.227/2010/2. számú végzésével a perbelépés engedélyezésére vonatkozó kérelmet jogerősen elutasította. Álláspontja az volt, hogy a részvényesi jogok a részvényhez, mint forgalomképes értékpapírhoz kapcsolódnak, azok a társaság mindenkori részvényesét a saját jogán illetik meg.

Az elsőfokú bíróság a jogutódlás kérdésében hozott döntés után folytatta az eljárást, a 2009. május 15-én tartott tárgyaláson felhívta az alperest a Ctv. 69. §-ának (3) bekezdése alapján arra, hogy hat hónapon belül az alapszabályának a keresettel támadott 15.4. pontját úgy módosítsa, hogy az feleljen meg a Gt. 24. § (2) bekezdése rendelkezéseinek. Az alperes a bíróság felhívásának nem tett eleget.