A Kaposvári Törvényszék G.40077/2014/56. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §]

A törvényszék a felperes (felperes címe) felperesnek - alperes (alperes címe) alperes ellen 49.000.000,- Ft és járulékai kártérítés megfizetése iránt indított perében megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta az alábbi

K Ö Z B E N S Ő É S R É S Z í t é l e t e t :

A bíróság m e g á l l a p í t j a , hogy a felek között a ....., .................. szám alatti, alperes vagyonkezelésében levő, AKB élelmiszerbolt üzemeltetésére 2006. július 27-én létrejött bérleti szerződés és a 2008-ban létrejött bérleti szerződés kiegészítés 2009. december 08-ai felmondása miatt az alperest a felperessel szemben a 2010. január-2010. szeptember hónapok közötti időszakra nézve kártérítési kötelezettség terheli.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

A közbenső és részítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a .......i Ítélőtáblához. A fellebbezést a ........i Törvényszéknél, írásban, három példányban kell benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s :

A ....., ........... szám alatti, az alperesi egyetem területén található AKB élelmiszerbolt, valamint a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségek a Magyar Állam tulajdonában, alperes vagyonkezelésében vannak.

2006. évben alperes az élelmiszerbolt hasznosítására pályázatot írt ki, melyet - a legmagasabb ajánlati árral - a felperes nyert meg.

A felek ez alapján 2006. július 07-én bérleti szerződést kötöttek, mellyel alperes 2006. szeptember hó 01. napjától kezdődően bérbe adta felperes részére a ....., ........ szám alatti, AKB élelmiszerboltot üzemeltetésre, diszkó, egyéb rendezvények, büfé, valamint élelmiszerüzlet céljára.

A szerződés 4. pontja szerint az üzletek működési engedélyének beszerzése a bérbeadó feladata volt.

A szerződés 5. pontjában a felek a bérleti díjat 150.000,- Ft/hó+20% ÁFA összegben, a szünidőben 75.000,- Ft/hó+20% ÁFA összegben állapították meg azzal, hogy minden év januárjában, először 2008-ban ezen bérleti díjat felülvizsgálják a KSH által kiadott inflációs rátára figyelemmel.

Ezen szerződési pontban megállapodtak a felek, hogy a bérlő jogosult az általa végzett és igazolt, valamint a bérbeadó által elfogadott beruházási költséget a bérleti díjba beszámítani, azonban a bérleti díj beszámításon túlmenően semmi nemű költségtérítésre nem tarthat igényt. Kimondta a szerződés, hogy a beruházás jelentős mértékére tekintettel a bérbeadó vállalja, hogy amennyiben a bérleti szerződés tartama alatt a bérlő nem tudja a beruházás teljes összegét a bérleti díjba és a működési költségekbe beszámítani, úgy a bérleti szerződést meghosszabbítják. Erről külön megállapodást kell kötni.

A szerződés 6. pontja szerint a bérlemény fenntartásával kapcsolatos rezsi költségek a bérlőt terhelték az ingatlan birtokbavételét követően.

A 7. pont szerint a bérlő a szerződés megkötésével egyidejűleg volt köteles 300.000,- Ft kauciót megfizetni a bérbeadó részére, valamint az általa a bérleményben elhelyezett berendezési tárgyak, eszközök is biztosítékul szolgáltak a bérlő szerződésszerű teljesítésére. A bérbeadó a kauciót a bérleti szerződés megszűnésekor volt köteles megfizetni a bérlő részére azzal, hogy az esetleges bérleti díj vagy rezsitartozást, illetve a bérlemény nem rendeltetésszerű használatából keletkezett károkat jogosult volt ezen kaucióból levonni.

A felek a szerződést a működési engedély kiadásától számított 60 hónap időtartamra kötötték meg, ezen belül egyik fél sem volt jogosult a szerződést felmondani, kivéve, ha a másik fél a jogszabályban vagy a szerződésben írt kötelezettségét, - különösen a bérlő a felújításra vonatkozó kötelezettségét - megszegi, mely esetben azonnali felmondási jog illette meg a szerződésszerűen teljesítő felet. Kimondta a szerződés, hogy a felek egy év elteltével felülvizsgálják a megállapodást, mely alapján bármelyik felet megilleti az egyszeri felmondás joga a másik félhez írt egyoldalú írásbeli nyilatkozattal, 90 napos felmondási határidő betartása mellett.

A szerződés 9. pontjában az alperes vállalta, hogy a határozott idő lejártakor a felperes részére előbérleti jogot biztosít.

A szerződés 12. pontja kimondta, hogy a bérlő köteles az üzletet úgy működtetni, hogy a bérbeadó hallgatóinak, dolgozóinak igényeit elvárható módon kielégítse. A nyitvatartási időt és az alkoholos italok árusítását a bérbeadóval volt köteles egyeztetni.

A szerződés 13. pontjában megállapodtak a felek, hogy a bérlő építészeti beavatkozást a bérleményben kizárólag bérbeadó előzetes hozzájárulásával végezhet, kivéve a bérlemény rendeltetésszerű használatával járó karbantartási és felújítási munkákat. A bérlő jogosult és köteles volt a pályázatban írtaknak megfelelően az AKBt felújítani, a tetőt szigetelni, meleg konyhát kialakítani, ruhatárat létesíteni, a hallgatók igényeinek megfelelően a klubot és a büfét tovább fejleszteni.

A szerződés ezen pontja rögzítette, hogy a tető felújítását a felek megállapodása alapján a bérlő sátortető építtetésével kívánja megvalósítani, melyhez a bérbe adó hozzájárul. Az így kialakult tetőteret a bérlő jogosult volt üzleti célra saját költségen kialakítani és azt saját hasznára a szerződés hatálya alatt működtetni.

A 16. pontban a felperes vállalta, hogy hétfő és szerdai napokon az egyetem hallgatói részére belépődíj ellenében diszkót tart, melyen az egyetem hallgatói, valamint velük egy fő kísérő vehet részt. Vállalta a bérlő, hogy a rendezvényeken minden esetben gondoskodik a biztonsági személyzet alkalmazásáról a rend megtartása érdekében.

A 17. pont értelmében a fenti kötelezettségén túlmenően a bérlő a hallgatói önkormányzat előzetesen egyeztetett igénye alapján díjazás (terembér) ellenében biztosítja a klub hallgatói önkormányzat részére rendelkezésre bocsátását a rendezvények szervezése céljából. A Hallgatói Önkormányzat kereskedelmi, vendéglátó tevékenységet ezen rendezvényeken sem folytathat, arra kizárólag a bérlő jogosult. Végül jogosult volt a bérlő a hallgatói önkormányzat által nem használt időpontokban egyéb rendezvényt szervezni, azonban a hallgatók rendezvényeit minden esetben előnyben kellett részesítenie.

A szerződés 18. pontjában a felek megállapodtak, hogy a Hallgatói Önkormányzat évente két alkalommal értékelést készít a hallgatói vélemények alapján a klub működéséről, melyet az egyetem vezetése a bérlő részére eljuttat. Amennyiben a tapasztalatok indokolt kifogásokat tartalmaznak a működéssel kapcsolatban, az egyetem vezetése intézkedéseket kezdeményezhet a bérlő felé. A bérlő jogosult volt a Hallgatói Önkormányzat értékelését véleményezni.