A Kúria Pfv.22275/2017/8. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

Szerződésszegésen alapuló kártérítési felelősség okozati összefüggés elemének vizsgálata.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

közbenső ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.22.275/2017/8.

A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Csernus Sándor ügyvéd

Az alperes: alperes neve (

Az alperes képviselője: Rába Ügyvédi Iroda , ügyintéző Dr. Rába Zsolt ügyvéd)

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.003/2017/7.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kaposvári Törvényszék 2.G.40.077/2014/56/II.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős rész-közbenső ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a 2006. július 27. napján megkötött bérleti szerződés felmondásával és a 2008-ban megkötött szerződés-kiegészítés 6. pontjában foglalt kötelezettség megszegésével 2010. január 1. napjától okozott, elmaradt haszonban megnyilvánuló kárért az alperest kártérítési felelősség terheli. Mentesíti a felperest az alperesnek járó másodfokú perköltség és az államnak térítendő fellebbezési illeték megfizetése alól.

- Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (egymillió) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

- A le nem rótt 2.452.000 (kétmillió-négyszázötvenkétezer) forint fellebbezési és 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a területén működő Klub, büfé-élelmiszerbolt és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségek hasznosítására pályázatot írt ki, melynek eredményeként 2006. július 27. napján bérleti szerződést kötött a felperessel mint bérlővel. A felek a szerződést határozott időre, hatvan hónapra kötötték meg, amely határidő a működési engedély kiadásától kezdődött (8. pont). A felperes a bérleményt kizárólag a rendeltetésének megfelelően, a szerződésben megjelölt célra használhatja. A felperes köteles az üzletet úgy működtetni, hogy az alperes hallgatóinak, dolgozóinak igényeit elvárható módon kielégítse. A nyitvatartási időt és az alkoholos italok árusítását köteles az alperessel egyeztetni (12. pont). A felperes vállalta hétfői és szerdai napokon diszkó tartását az alperes hallgatói részére belépő díj ellenében. Vállalta, hogy a rendezvényeken minden esetben gondoskodik a megfelelő biztonsági személyzet alkalmazásáról, a rend megtartásáról (16. pont). Az előzőek szerinti kötelezettségen túlmenően a felperes a hallgatói önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) előzetesen bejelentett igénye alapján díjazás (terembér) ellenében vállalta a HÖK részére a klub rendelkezésre bocsátását rendezvények szervezése céljából azzal, hogy a HÖK kereskedelmi vagy vendéglátó tevékenységet ezen rendezvényeken nem folytathat, arra kizárólag a felperes jogosult (17. pont).

[2] A bérlemény hasznosításának megkezdése a felperes részéről nagy értékű beruházást igényelt, ami a szerződő felek részéről ismert volt, erre a szerződésben kifejezetten kitértek. A beruházás befejezését követően a felek a bérleti szerződést kiegészítették. Az erről készült okirat pontos keltezést nem tartalmaz, csak azt, hogy 2008. évben jött létre. Ebben a szerződő felek megállapodtak, hogy az alperes által elismert felújítási, karbantartási munkák értéke 40.000.000 forint+áfa, amely összeget a felperes jogosult az esedékes bérleti díjba beszámítani, azaz ezen összeg teljes beszámításáig bérleti díjat nem fizet. Megállapodtak abban is, hogy a bérleti szerződés időtartama húsz év, ami a működési engedély kiadásától kezdődik. A szerződés kiegészítés 5. pontjában az alperes hozzájárult, hogy a bérleti szerződés időtartama alatt a felperes saját érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásnak a szerződést átruházza, és vállalja, hogy az új bérlővel változatlan tartalommal a szerződést fenntartás nélkül megköti. Hozzájárult ahhoz is, hogy a felperes az üzleteit részenként vagy egészben albérletbe adhassa. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy azKlub megnyitásának idejétől kezdődően az egyetem hallgatói által szervezett, az egyetem területén tartandó zenés rendezvényeket, diszkót csak és kizárólag a klubhelyiségben tartanak, kivéve, ha a felperes a felajánlott rendezvény megszervezését és megtartását az alperes által írásban közölt feltételekkel nem vállalja. Az alperes ez esetben jogosult a bérlőnek írásban felajánlott feltételekkel azonos módon harmadik személlyel a rendezvény megtartására szerződést kötni.

[3] Az egyetemi hallgatók, illetve az őket tömörítő HÖK és a felperes között a bérleti jogviszony kezdetétől fogva a kapcsolat rossz volt. A hallgatók kifogásolták, hogy a felújítás tartama alatt a klub nem működött, és a megnyitást követően csak rendszertelenül tartott diszkót. Álláspontjuk szerint a klub nem működött megfelelően, kifogásolták a szolgáltatásokat, köztük a büfé árait. A HÖK a bérleti szerződés hatálybalépését megelőzően, és azt követően is folyamatosan szervezett zenés rendezvényeket az alperes területén, emiatt a felperes által szervezett diszkókat az egyetemi hallgatók nem látogatták. A felperes megkísérelte a helyzet rendezését az alperes vezetésével történő tárgyalással, melynek eredményeként arra jutottak, hogy a felperes a bérleti jog gyakorlását albérletbe adás útján folytassa. A felperes 2009. december 2. napján bérleti (helyesen albérleti) szerződést kötött R.P.-el(a továbbiakban: albérlő). Ebben megállapodtak, hogy albérlő bérbe veszi az Klubot 2009. december 30. napjától nyolc éves időszakra. A bérleti díjat havi 1.000.000 forint+áfa összegben határozták meg. Az albérlő a megállapodás értelmében jogosult, de egyben kötelezett is volt a bérleti időszakban hétfői és szerdai napokon a klubban diszkót tartani.

[4] Az alperes 2009. december 8. napján a bérleti szerződést 2009. december 31-i hatállyal felmondta, hivatkozva a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettség felperes általi nem teljesítésére. A felmondás indokaként arra hivatkozott, hogy a felperes a szerződéskötéskor esedékes kaució összegét csak 2009. november 26-án fizette meg, továbbá 2009 szeptemberében egy mobilkerítést helyezett ki, amelyet ugyan eltávolított, de az eltávolítást nem találta megfelelőnek. A felperes által kezdeményezett perben a Kaposvári Városi Bíróság 2010. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett, 14.G.20.435/2010/10. számú ítéletével megállapította, hogy a bérleti szerződés alperes által közölt felmondása érvénytelen.

[5] Az ítélettel a felek bérleti jogviszonya helyreállt. Az alperes által közölt 2009. december 8-i felmondásra tekintettel - amiről a felperes tájékoztatta - az albérlő az albérleti szerződést még a hatálybalépése előtt felmondta.