A Pécsi Ítélőtábla Gf.40003/2017/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 74. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 24. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.40.003/2017/7. szám

A Pécsi Ítélőtábla a 7. számú Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Rába Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - kártérítés megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék 2016. november 17. napján kelt, .../56/II. számú közbenső és részítélete ellen a felperes részéről 57., az alperes részéről 58. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

rész-közbenső ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság külön felhívásár az államnak 2.452.000 (kettőmillió-négyszázötvenkettőezer) forint feljegyzett másodfokú eljárási illetéket.

A rész-közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek 2006. július 7-én bérleti szerződést kötöttek a ... szám alatti, alperesi egyetem területén található ..., élelmiszer bolt, valamint a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekre. A szerződés szerint a felperes 2006. szeptember 1. napjától volt jogosult a bérlemény üzemeltetésére. A bérleti díjat havi 150.000 forint + 20 % áfa összegben, szünidőre havi 75.000 forint + áfa összegben állapították meg azzal, hogy azt minden év januárjában - először 2008-ban - felülvizsgálják a KSH által kiadott inflációs ráta szerint. Megállapodtak a felek abban is, hogy a bérlő jogosult az általa végzett, igazolt, a bérbeadó által elfogadott beruházási költséget a bérleti díjba beszámítani. A szerződést a működési engedély kiadásától számított 60 hónap időtartamra kötötték azzal, hogy ezen belül egyik fél sem jogosult a szerződést felmondani, kivéve, ha a másik fél jogszabályban vagy a szerződésben írt kötelezettségét megszegi, mely esetben azonnali felmondási jog illeti meg a szerződésszerűen teljesítő felet.

A felperes 2006 szeptemberében vette birtokba az ingatlant, a bontást követően átépítette először a büfét és élelmiszerboltot, majd a klubot, és a tetőszerkezet felújítását követően 16 apartmant kialakított ki, melyet jogosult volt a bérleti szerződés szerint hasznosítani.

A felperes által végzett beruházásokra figyelemmel a felek 2008 nyarán bérleti szerződés-kiegészítést írtak alá, ebben az alperes az elvégzett felújítási, karbantartási munkák értékét 40.000.000 forint + áfában ismerte el azzal, hogy ezt a felperes jogosult az esedékes bérleti díjba beszámítani. A kiegészítő szerződés 3.) pontjában a bérleti szerződés időtartalmát 20 évre emelték fel. A szerződés-kiegészítés 6.) pontjában a bérbeadó kötelezettséget vállalt arra, hogy " az A. megnyitásának idejétől kezdődően az egyetem hallgatói által szervezett, az egyetem területén tartandó zenés rendezvényeket, Disco - t csak és kizárólagosan az A. helyiségében tartanak, kivéve, ha a bérlő a felajánlott rendezvény megszervezését és megtartását a bérbeadó által írásban közölt feltételekkel nem vállalja".

A felperes a bérlemény működtetését 2009 szeptemberében kezdte meg. A hallgatók, a H. és a felperes között a kezdetektől feszült, rossz viszony volt, a hallgatók kifogásolták, hogy a felújítás több éves ideje alatt a klub nem működött, a nyitást követően a felperes rendszertelenül tartott diszkót, és a büfé árai túl magasak. A 2009. szeptember 9-én megrendezett diszkó alkalmával a felperes mobilrendszerű kordonkerítést alkalmazott, a hallgatók ezt is kifogásolták.

Az alperes a 2009. november 19-én kelt levélben a felperest a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, a kaució megfizetésére, a hétfői és szerdai diszkó tartási kötelezettség teljesítésére szólította fel, kifogásolta a mobilkerítés létesítését, csatolta a hallgatók véleményeit. A felperes 2009. november 26-án kelt válaszában igazolta a kaució megfizetését, és intézkedési tervet csatolt a kifogásokra. Miután a felperes az alperes képviselőjével egyeztetett, és úgy érzékelte, hogy a felperesi ügyvezető személyét nem fogadják el a hallgatók, 2009. december 2-án bérleti szerződést kötött R.-rel az A. üzemeltetésére, zenés, táncos rendezvény, diszkó tartására 8 éves időtartamra, 2009. december 30-tól 2017. december 30-ig azzal, hogy a bérlő havi 1.000.000 forint + áfa összegű bérleti díjat köteles fizetni - július, augusztus hónapok kivételével - évente 10 hónapra.

Az alperes a bérleti szerződést 2009. december 8-án a Lakástörvény 24.§ (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva 2009. december 31-i hatállyal felmondta, és felszólította a felperest a tetőtér elbontására. A felperes az alperesi felmondásról tájékoztatta R-t, aki a 2009. december 16-án a bérleti szerződést felmondta, indokaként az alperesi felmondást jelölte meg, egyben kijelentette, hogy ha a helyzet normalizálódik, a korábbi kölcsönszerződésben foglalt előbérleti jogát fenntartja. A ... Városi Bíróság 2010. szeptember 7-én jogerőre emelkedett ítéletével megállapította, hogy az alperes 2009. december 8. napján közölt felmondása érvénytelen. A bérleti jogviszony a felek között mind a mai napig fennáll, a viták azonban folyamatosak, több tárgyalás volt a köztük - mely tárgyalások során a felperest R. képviselte - az elszámolás és a jogviszony lezárása körében, de megegyezés nem jött létre.

A felperes felemelt keresetében - szerződéses kötelezettség megszegésére hivatkozva, a Ptk. 318.§ alapján - 2010. januártól 2016. szeptemberig terjedő időtartamot figyelembe véve 85.090.000 forint kár megtérítésére kérte az alperest kötelezni. A kereset tényalapjaként az alperes jogellenesen felmondását és a bérleti szerződés kiegészítés 6.) pontjának megszegését jelölte meg. Ez utóbbi körben arra hivatkozott, hogy a H. zenés rendezvényeket tartott az egyetem területén, bojkottálta a felperesi klub működését, az ott tartott diszkókat. Káraként a R.-rel kötött bérleti szerződésben kikötött havi nettó 1.000.000 forint bérleti díjat mint elmaradt hasznot jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes R.-rel 2009. december 2-án bérleti szerződést kötött volna, álláspontja szerint azt jóval később szövegezték meg a per érdekében. Álláspontja szerint nem követett el szerződésszegő magatartást, a H. részére az egyetem területén engedélyezett rendezvények kulturális jellegűek voltak, nem "diszkó" típusúak. Hivatkozott arra is, hogy a H. által szervezett zenés rendezvényekre nem vonatkozik a szerződés kiegészítés 6.) pontjában foglalt kizárólagos felperesi zenés rendezvény tartási jog, az csak a hallgatók mint magánszemélyek ad hoc jellegű eseti rendezvényeire alkalmazható. Később arra is hivatkozott, hogy R. magánszemélyként kötötte meg a bérleti szerződést, ez alapján a Klubot üzemeltetni nem lehetett volna, a szerződést módosítani vagy újat kellett volna kötni, ha R. egyéni vállalkozóként vagy társasági formában kívánta volna üzemeltetni azt.