A Kúria Bt.1592/2014/12. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 431. §, 436. §, 437. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk] Bírók: Feleky István, Katona Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

A jogorvoslat a bíróság nem minden határozatával szemben vehető igénybe, hanem csak a jogerőre képes és ténylegesen jogerőre emelkedett határozattal szemben (amennyiben az egyéb jogorvoslattal nem támadható). Amíg felülvizsgálatnak csak jogerős ügydöntő határozat ellen van helye [416. § (1) bek.], addig a törvényességi jogorvoslat bármely fellebbezéssel támadható és jogerőre emelkedett bírósági határozat ellen irányulhat. A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító határozata nem jogerőképes határozat, nem emelkedhet jogerőre, nem jogerős határozat. Amennyiben a Be. szerint az adott határozat ellen van helye rendes jogorvoslatnak, akkor az egyúttal alaki jogerőre is képes határozat. Ha nincs helye rendes jogorvoslatnak, akkor az jogerőre nem emelkedhet. A törvény jogorvoslatot a jogerős bírósági határozat ellen teszi lehetővé, mert amely határozat ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye, az ellen rendkívüli jogorvoslat sem vehető igénybe.

***********

KÚRIA

Bt.II.1592/2014/12.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év december hó 4. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az emberölés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 3.Bf.253/2014/10. számú végzése ellen a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot elutasítja.

A jogorvoslati eljárás során felmerült 11.040 (Tizenegyezer-negyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s:

I.

A Fővárosi Törvényszék a 2014. február 10. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 15.B.516/2013/170. számú ítéletével:

Az I. rendű terheltet

bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont]. Ezért őt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte;

a II. rendű terheltet

bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [korábbi Btk. 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont]. Ezért őt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte;

a III. rendű terheltet felmentette az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette [nem jelölve: korábbi Btk. 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és b) pont] miatt emelt vád alól.

Egyebekben rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

A tényállás lényege szerint: az I. rendű terhelt érdekellentétbe került a P J sértettel, ezért elhatározta, megöleti őt. Kijelentette a II. rendű terheltnek, hogy "ki kell nyírni", "meg kell halnia".

Az I. rendű terhelt felbujtására 1996. november 1. napján a II. rendű terhelt utcán lőfegyverrel hátulról fejen lőtte a gépkocsijába beszállni igyekvő sértettet, aki perceken belül a helyszínen életét veszítette.

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2014. november 27. és december 3., majd 2015. március 12. és 18. napjaira nyilvános ülést tűzött ki, majd a 2014. október 2. napján tanácsülésen meghozott 3.Bf.253/2014/10. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 15.B.516/2013/170. számú elsőfokú ítéletét mindhárom terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Egyúttal az I. rendű és a II. rendű terhelt előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig fenntartotta.

Az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésének indokai szerint:

- az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a Fővárosi Főügyészség a 2013. február 27-én kelt NF.3208/2013/1-I. számú vádiratában már jelezte, hogy az I. rendű terhelt és társai ellen egy másik emberölési ügyben nyomozás van folyamatban (elsőfokú 1. számú irat);

- az ügyész a 2014. szeptember 2. napján kelt NF.8555/2012/554-I. számú vádiratával vádat emelt B J K sértett 1998. július 2-i utcai robbantás útján történt megölése kapcsán az I. rendű terhelt ellen tettesként és P T II. rendű terhelt ellen felbujtóként elkövetett emberölés bűntette [korábbi Btk. 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b), f) és g) pont] miatt (másodfokú 9. számú irat);

- e másik ügy a Fővárosi Törvényszék előtt B.1424/2014. szám alatt van folyamatban;

- a több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette a 3/2013. BJE számú büntető jogegységi határozat II.6. pontja értelmében törvényi egység (összefoglalt bűncselekmény). A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügy jogerős elbírálása esetén a Fővárosi Törvényszéken 5.B.1424/2014. számon indított újabb büntetőeljárást - a 6/2009. BJE számú büntető jogegységi határozat III.3.c. pontja alapján - ítélt dolog címén meg kellene szüntetni;

- az elsőfokú bíróság a Be. 351. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárási szabályt sértett, amikor a két ügyet nem egyesítette, márpedig előzetes kérdés [Be. 188. § (1) bekezdés d) pont] gyanánt lehetősége lett volna az eljárás felfüggesztésére [Be. 266. § (1) bekezdés a) pont, 309. § (1) bekezdés] a nyomozás befejezéséig;

- az elsőfokú bíróság ennek figyelmen kívül hagyását nem indokolva, az indokolási kötelezettségét teljes körűen megsértette [Be. 373. § (1) bekezdés III.a) pont], így az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan;

- a megismételt eljárásban a két ügyet egyesíteni kell.