A Kúria Pfv.20442/2021/7. számú precedensképes határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (3) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. § (1) bek.] Bírók: Harter Mária, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

1) A kizárás a biztosítási szerződésnek a biztosítási esemény meghatározását kiegészítő olyan rendelkezése, amely szerint a károsító esemény meghatározott feltételekkel történő megvalósulásakor a biztosító nem nyújt fedezetet, így nem köteles biztosítási összeg megfizetésére.

2) A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási (károsító) esemény bekövetkezésével kapcsolatos tények állítása a biztosítási összeget igénylő fél, míg a teljesítési kötelezettséget kizáró tények állítása a biztosító érdeke. Mindig az adott biztosítási szerződés által meghatározott biztosítási jogviszony és a felek jogvitában tett tényállításai alapján kell állást foglalni a bizonyítási érdekről és a bizonyítási teherről.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Pfv.I.20.442/2021/7.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró

A felperes: Felperes1

A felperes képviselője: ügyintéző: dr. Turi György ügyvéd)

Az alperes: Alperes1

Az alperes képviselője: ügyintéző: dr. Bereczky Ferenc ügyvéd)

A per tárgya: biztosítási összeg

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.361/2020/9-II.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 34.G.303.733/2015/73.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

- A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 122.612 (százhuszonkétezer-hatszáztizenkettő) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 613.062 (hatszáztizenháromezer-hatvankettő) forintban állapítja meg.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes későbbi tagjai 2000 óta működtettek maguk épített ajándékboltot a helyi parkolóban úgy, hogy a területet évente megkötött közterület-használati szerződéssel bérelték az önkormányzattól. Az alperessel tűzkárra is kiterjedő vállalkozói vagyonbiztosítási szerződést kötöttek. 2004-ben az ajándékbolt leégett. Az alperes által kifizetett biztosítási összegből új építményt építettek, és arra újabb vagyonbiztosítási szerződést kötöttek.

[2] A felperest 2011 áprilisában alapították, ezt követően az ajándékboltot ő üzemeltette. A felperes szerződő félként és biztosítottként határozatlan tartamú vállalkozói vagyonbiztosítási szerződést (a továbbiakban: biztosítási szerződés) kötött az alperessel egyebek mellett tűz- és elemi károk biztosítására.

[3] A biztosítási szerződés részét képező általános vagyonbiztosítási feltételek (a továbbiakban: ÁVF) szerint a biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget (ÁVF VIII.). Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be (ÁVF IX.5.). A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított vezetői, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták [ÁVF X.1.d)].

[4] A biztosítási szerződés részét képező vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (a továbbiakban: VVF) szerint a biztosító nem nyújt kártalanítást olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon következtek be (VVF 1. fejezet V. Kizárások). Biztosítási eseménynek minősülnek a következőkben felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak (VVF 2. fejezet I.). A tűz - mint biztosítási esemény - alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletkezik, de azt elhagyja - és önerőből tovább terjedni képes. Nem minősülnek biztosítási eseménynek a felsorolt okok miatt bekövetkezett károk [VVF 2. fejezet I.A)1.].

[5] Az ajándékboltban 2013. február 18-án tűz ütött ki. Az teljesen leégett, valamint az abban található eszközök és az ott tárolt tárgyak is megsemmisültek. A felperes tagja ellen csalás vétség kísérlete miatt indított nyomozást megszüntették, mert a rendelkezésre álló adatok alapján a bűncselekmény elkövetését nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani.

[6] Az alperes elutasította a felperes biztosítási összeg iránti igényét, mert egyrészt ideiglenes építményt nem lehetett biztosítani, másrészt a beszerzett szakvélemény szerint a biztosított gyújtotta a tüzet.