A Kúria Mfv.10892/2016/6. számú precedensképes határozata munkabér (ELMARADT munkabér) tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.892/2016/10.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tallián Blanka bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Bagó-Rónai Ivett ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Háromszéki Ákos jogtanácsos

A per tárgya: elmaradt munkabér és egyéb

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.294/2015/7.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.601/2013/25.

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.294/2015/7. számú ítéletének azon rendelkezését, amellyel az I. rendű alperes 2/2013-2. számú hátrányos jogkövetkezményt kiszabó határozatát hatályon kívül helyező elsőfokú ítéleti rendelkezést megváltoztatva a keresetet e részében elutasította - az illetékviselésre vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.601/2013/25. számú ítéletét e kereseti kérelem körében helybenhagyja.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 15.000 (tizenötezer) forint elsőfokú, 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A le nem rótt 162.600 (egyszázhatvankettőezer-hatszáz) forint elsőfokú, 216.900 (kettőszáztizenhatezer-kilencszáz) forint másodfokú és 271.000 (kettőszázhetvenegyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint, a II. rendű alperesnek 27.000 (huszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1991. október 1-jétől állt alkalmazásban az I. rendű alperesnél forgalmi szolgálattevő munkakörben. A személypénztár kezelői és forgalmi önállósító vizsgákat eredményesen letette. A munkaviszonya kezdetétől folyamatosan ellátta a belföldi személypénztár kezelői feladatokat is, mivel olyan kisebb forgalmú állomásokon teljesített szolgálatot, ahol az I. rendű alperes belföldi személypénztáros munkakörben munkavállalókat nem foglalkoztatott. A gyakorlatnak megfelelően e feladatokat a forgalmi szolgálattevők látták el. A 2012. június 14-én kelt munkaszerződés-módosítás szerint a felperes T. állomás létszámában forgalmi szolgálattevő munkakört látott el. A munkaköri leírása tartalmazta, hogy felelősségvállalási nyilatkozat alapján kezeli a személypénztárat, és végzi az azzal kapcsolatos teendőket. Belföldi személypénztáros munkakörű munkavállalót T. állomáson nem alkalmaztak.

[2] 2007. július 1-jétől az I. rendű alperestől a személyszállítási üzletág tevékenységet egyik leányvállalata, a II. rendű alperes vette át, amelynek 100 %-ban tulajdonosa az I. rendű alperes. A személyszállítási üzletág kiválásával a korábban az I. rendű alperes állományában belföldi személypénztáros munkakörben foglalkoztatott munkavállalók és munkakörök a II. rendű alpereshez kerültek át. Az I. és a II. rendű alperes 2012. február 8-án kötött Hálózat Hozzáférési Szerződést a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 49. §-a szerinti nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférés biztosítása és a Vtv. 54. § és melléklete szerinti pályavasúti alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatások igénybevételeinek feltételeiről. A felek rendezték a pályavasúti és Vtv. 3. mellékletébe tartozó, de a pályavasút által nyújtható egyéb pályavasúti szolgáltatások feltételeit is.

[3] Az I. rendű alperes pályavasút által nyújtható egyéb szolgáltatásait az e címet viselő, 2010. december 12-étől hatályos belső szabályzata határozza meg, amely rendelkezik az értékesítési tevékenység, szolgáltatás szabályairól. Ennek keretében a szolgáltatás tartalmazza a pályavasút személyzete által végzett menetjegy értékesítést a meghatározott szolgálati helyeken, amelyet a vasútvállalat a pályavasúttal kötött megállapodás alapján vehet igénybe.

[4] A fenti megállapodás alapján azokon az állomásokon, illetve szolgálati helyeken, ahol a II. rendű alperes belföldi személypénztáros munkakörű munkavállalót nem alkalmazott, az I. rendű alperes saját forgalmi szolgálattevő munkakörben foglalkoztatott munkavállalói útján látta el az e munkakörbe tartozó feladatokat, melyeket a munkaköri leírásában foglalt, I. rendű alperestől származó megbízás alapján a felperes a munkaviszonya fennállása alatt folyamatosan végzett. Ennek során munkáját a II. rendű alperes írásbeli rendelkezései (Parancskönyv, a személypénztár kezelésére vonatkozó belső utasítások, szabályzatok) szerint végezte. Utasításadásra, a munkája ellenőrzésére a II. rendű alperes alkalmazásában álló pénztárellenőr és pénztárvizsgáló munkakörben foglalkoztatott személyek voltak jogosultak. A munkavégzéshez szükséges eszközöket a II. rendű alperes biztosította (pénztárhelyiség, értékmegőrző berendezés, pénztárgép, bélyegzők, nyomtatványok, számadások, pénztárnapló, pénztárkassza, váltópénz, stb.), továbbá a pénztárkezeléshez szükséges szakismereteket, előírásokat a II. rendű alperes belső utasításai tartalmazták ( személydíjszabási utasítás, személypénztári és leszámolási utasítás).

[5] A munkaviszony fennállása alatt (2014. június 30-áig) a felperes felett mindvégig a munkáltatói jogkört az I. rendű alperes gyakorolta, készítette el a munkaidő-beosztást. A felperes munkaidejében folyamatosan és egymástól időben el nem különíthető módon látta el a forgalmi szolgálattevői és belföldi személypénztárosi munkakörhöz tartozó feladatokat. Munkabérben az I. rendű alperestől részesült. A belföldi személypénztárosi feladatai ellentételezéseként az általa eladott menetjegyek árából befolyt bevétel 2 %-a illette meg.