1108/1994. (XII. 2.) Korm. határozat

a kormányprogramból adódó szociálpolitikai feladatokról

1. A Kormány célja egy hosszú távon is fenntartható, a gazdaság jövedelemtermelő képességéhez igazodó, de a piacgazdaság egyenlőtlenségeit is méltányosan kezelő jóléti rendszer létrehozása. Ennek érdekében a következő években a szociálpolitika legfontosabb feladata az ellátások hatékonyságának fokozása, a szociálisan hátrányos helyzetű egyének, családok létfeltételeinek védelme. A szociális ellátások hatékonyságának fokozása szükségessé teszi a rendszer átalakítását. A szociális juttatások átrendezését a jóléti szolgáltatások és szociális juttatások rendszerének felülvizsgálatával, a kiadások célzottabbá tételével, a szociálisan veszélyeztetett rétegek javára történő átcsoportosításával kell megoldani. A jövőben a szociális ellátásoknak csak olyan szintje garantálható, mely az ország gazdasági feltételei mellett biztosítható, ezért a szociális kiadások GDP-n belüli aránya nem növekedhet. Az átalakítás csak fokozatosan és következetesen történhet, melynek során a következő prioritásokat kell érvényesíteni.

2. A Kormány egyetért azzal, hogy a népesedéspolitikai célokra is figyelemmel, a családtámogatások egységes rendszerének kialakításával az ellátások feltételrendszerét közelíteni kell egymáshoz. Az anyasági és gyermektámogatási ellátásokat célzottabbá kell tenni oly módon, hogy a szociálisan veszélyeztetett rétegek támogatása erősödjék. Ennek érdekében:

a) a gyermeknevelési támogatás feltételrendszerének módosítása, a jogosultsághoz szükséges előzetes munkavégzési kötelezettség megszüntetése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításának előkészítésével;

b) át kell tekinteni a gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit, meg kell vizsgálni az alanyi jogú igénybevétel feltételrendszerének lehetőségét;

c) át kell tekinteni a gyermekgondozási díj rendszerét, a jogi szabályozás során az ellátási összegeket közelíteni kell;

d) a családi pótlék rendszerében - a magasabb jövedelmű családoktól az alacsonyabb jövedelmű családokhoz történő átcsoportosítással - a rászorultsági elv fokozottabb érvényesítése céljából

- a személyi jövedelemadó gyermekek után járó kedvezményének megszüntetése;

- a személyi jövedelemadó alá vonás feltételrendszerének kidolgozása;

- meg kell vizsgálni a családi pótlék családtípusonkénti differenciált mértékű emelésének lehetőségét;

e) ki kell dolgozni a családtámogatások rendszeréről szóló törvényjavaslatot.

3. A gyermekvédelem és gyermekjóléti ellátások elavult intézményi, szervezeti és jogi feltételrendszere szükségessé teszi egy átfogó, korszerű, a lehetőségekhez és sajátosságokhoz igazodó szabályozás kidolgozását.

- koncepció elkészítése

- szabályozási javaslat benyújtása

4. A Kormány a nyugdíjjogosultságot nem szerzett vagy alacsony összegű nyugellátással rendelkező idős korú lakosság szociális biztonságát nyugdíjpótló támogatásának fokozatos bevezetésével teremti meg. Ennek érdekében szükségesnek tartja

a) az idős korúakat érintő nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások felülvizsgálatát és azok fokozatos átalakítását,

b) javaslat kidolgozását a nyugdíjpótló támogatás konstrukciójára.

5. A súlyos fogyatékossághoz kapcsolódó pénzbeli juttatások rendszerének teljes átalakítása szükséges, melynek során az ellátások fokozatos közelítésével az érintett rétegek teljes körét átfogó, a fogyatékosság jellege szerint differenciált és a rehabilitációt elősegítő kételemű egységes támogatási rendszert kell kialakítani.

a) A rokkantsági járadék és a rendszeres szociális segély átalakításával ki kell dolgozni a fogyatékos személyek megélhetését biztosító új jövedelempótló támogatást.

b) Egységes szempontok alapján át kell alakítani a súlyos fogyatékosságból eredő többletköltségeket kompenzáló, kiegészítő ellátásokat.

6. A Kormány indokoltnak tartja - különösen a fogyatékos emberek esetében - az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését szolgáló intézkedések meghozatalát, ezek összehangolt jogi szabályozásának vizsgálatát.

7. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében a foglalkozási rehabilitáció átfogó, tartalmi megújításra szorul. A rehabilitáció komplex rendszerének kialakításakor az aktív rehabilitációs eszközök szerepét erősíteni kell, elsősorban a munkaadók és munkavállalók érdekeltségének növelésével. A foglalkozási rehabilitáció korszerűsítésére átfogó javaslatot kell kidolgozni.

8. A Kormány egyetért azzal, hogy a munkanélküliség kezelése szükségessé teszi a foglalkoztatáspolitika és szociálpolitika fokozottabb együttműködését, a foglalkoztatáspolitika nagyobb szerepvállalását a tartós munkanélküliség kezelésében. Ennek érdekében

a) elrendeli a munkanélküliséggel összefüggő szociális ellátások átalakítását,

b) indokoltnak tartja a tartós munkanélküliség szociális hatásainak mérséklése érdekében összehangolt foglalkoztatási-szociális programok indítását.

9. A Kormány szükségesnek tartja a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és szolgáltatások fejlesztését, ennek érdekében egyetért

a) a szociális intézményhálózat fejlesztési programjainak támogatásával,

b) a szociális intézmények normatív állami támogatásának összehangolásával,

c) a nem állami intézmények létesítési működési és megszüntetési feltételeinek egységes jogi szabályozásával,

d) a bölcsődei normatíva bevezetésének vizsgálatával,

e) a hajléktalanok ellátását végző intézménynek és szolgálatok létesítésének, működésének, fejlesztési lehetőségeinek átfogó felülvizsgálatával.

10. A Kormány szükségesnek tartja a települési önkormányzatok szociális feladatai ellátásának segítését, a szociális közigazgatás korszerűsítését. Ennek érdekében

a) felül kell vizsgálni a települési önkormányzatok szociális törvényben rögzített feladatait, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény módosításával, átfogó átalakításával,

b) el kell végezni a települési önkormányzatok szociális ellátási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szociális normatíva évenkénti felülvizsgálatát,

c) az elmaradott térségek, tartós válsághelyzetben lévő települések felzárkóztatását célzott programokkal, a szociális infrastruktúra megteremtésével, szociális munkahelyek létrehozásával is segíteni kell,

d) át kell tekinteni a szociális közigazgatás helyzetét, javaslatot kell kidolgozni a szervezeti és működési feltételeinek korszerűsítésére.

11. A Kormány indokoltnak tartja a szociális ellátások mértékének meghatározásához egységes viszonyítási alap alkalmazását. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szociális ellátásoknál alapul vehető szociális minimum konstrukcióját.

12. A Kormány egyetért azzal, hogy a legelesettebbek helyzetének javítását célzott szociális intézkedésekkel kell segíteni. Ki kell dolgozni az energiaár-emeléshez kapcsolódó kompenzációs intézkedéseket, azok jogi szabályozását.

13. A Kormány szükségesnek tartja

a) az 1994. év előtt kötött nemzetközi egyezmények szociális kérdésekről szóló részeinek felülvizsgálatát;

b) a környező országokkal új szerződések megkötését a szociális biztonságról;

c) az Európai Szociális Karta ratifikációját.

14. A Kormány szükségesnek tartja, hogy a jóléti rendszer átalakítása segítse elő a Magyar Köztársaság csatlakozását az Európai Unióhoz. Az új szabályozások kialakításakor figyelemmel kell lenni a jogharmonizáció követelményeire.

15. A Kormány szükségesnek tartja, hogy a szociális intézmények és szolgáltatások szakszerűsége és tevékenységük színvonala emelkedjen. Ennek érdekében javaslatot kell kidolgozni a közép- és felsőfokú szociális képzések rendszerének teljessé tételéhez.

16. A Kormány felkéri az önkormányzatokat, hogy működjenek közre a szociálpolitikai program feladatainak végrehajtásában.