BH 1999.10.437 I. A hivatalos személy elleni erőszak bűntette megvalósul, ha az elkövető - akár közvetlen, akár közvetett formában - aktívan ellenszegülve, testi erőkifejtéssel gátolja, nehezíti, vagyis akadályozza a hivatalos személyt a jogszerű intézkedés megtételében [Btk. 229. § (1) bek.].

II. A hivatalos személy elleni erőszak és ugyanezzel a magatartással megvalósított könnyű testi sértés okozása esetén ez utóbbi bűncselekmény megállapítását kizárja a magánindítvány hiánya [Btk. 12. § (1) bek., 170. § (1) és (7) bek.].

A városi bíróság az 1997. május 15-én kelt ítéletével a terheltet hivatalos személy elleni erőszak bűntette és rongálás vétsége miatt 200 napi tétel - napi tételenként 100 forint -, összesen 20.000 forint pénzfőbüntetésre ítélte, egyben a könnyű testi sértés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

A védelmi fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság az 1998. január 30-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítélet tényállásának a lényege a következő.

1993. július 26-án a terhelt és az ismerőse a rendőrőrs épülete előtt hangosan vitatkoztak. A rendőrség épületéből a rendőr szakaszvezető és a rendőr őrmester kijöttek a hangoskodók lecsendesítésére. A terhelt meg akarta támadni az ismerősét, ekkor a rendőr őrmester közéjük állva megfogta a terhelt ütésre emelt kezét. A terhelt jobb kezével megragadta a rendőr őrmester ruháját csípő magasságban, és ellökte magától. Erre figyelt fel a rendőr szakaszvezető, aki lefogta a terhelt jobb kezét, többször felszólította a dulakodó terheltet és társát, hogy a személyazonosságuk megállapítása és a konfliktus megoldása végett menjenek be vele a kapitányságra. Mivel a terhelt ennek önként nem volt hajlandó eleget tenni, a két rendőr két oldalról a karját megfogva az épületbe akarta kísérni.

A terhelt ennek a kísérésnek ellenállt, szabadulni próbált a fogásból, kirántotta magát a rendőrök kezei közül, a rendőr őrmestert ellökte magától, majd a kezeit megbilincselni próbáló rendőr szakaszvezetőt a hátával és csípőjével próbálta ellökni. Végül is együttes erővel sikerült megbilincselni és bekísérni a terheltet.

Az előállítóhelyiségben a terhelt dühöngeni kezdett, majd megbilincselt kezével összetörte a zárka ablakát, ajtaját és a faliszekrényt. A rongálással 5.000 forintot meghaladó kárt okozott.

A rendőr őrmester a terhelt bántalmazása következtében 8 napon belül gyógyuló, enyhe lágyrészduzzanat-sérülést szenvedett el, de joghatályos magánindítványt nem terjesztett elő.

Az ítélet jogi indokolása szerint a jelen ügyben a rendőri intézkedéssel szemben tanúsított magatartás nem csupán engedetlenségben, puszta ellenállásban merült ki, hanem ezt lényegesen meghaladó, az intézkedő rendőr személyének sérülést okozó megragadása volt, ami kimeríti az erőszak megvalósulását.