A Fővárosi Törvényszék G.40722/2011/7. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 205. §] Bíró: Tóth Gyula

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40722/2011/7.*, Kúria Gfv.30408/2011/4.

***********

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

Budapest II. Varsányi I. u. 40-44.

1535. Bp. Pf.: 887.

15.G.40.722/2011/7.

A Magyar Köztársaság nevében !

A Fővárosi Bíróság a Dr. Balázs Balázs Péter (...) , továbbá az Oppenheim Ügyvédi Irodától (...) eljáró Dr. Farkas Zsolt ügyvéd által képviselt felperes neve. (felperes címe.) felperesnek, a Várnai, Rupert és Társa Ügyvédi Irodától (...) eljáró Dr. Zamostny Zsolt ügyvéd által képviselt alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

Ítéletet.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.125.000.- Ft (azaz Egymillió-egyszázhuszonötezer) perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A peres felek egyaránt tagjai az ... Köztársaság joghatósága alatt álló "3B. Kft.-nek", mely vasbeton-szerkezetek előre gyártásával foglalkozik az ... piacon egyedül álló technológiával. A társaságban, idővel a felperes üzletrészét értékesíteni kívánta, ezért vételi ajánlattételre hívta fel az alperest, valamint a F. Zrt.-ét. Az alperes képviselője 2009. május 29-ei dátummal vételi ajánlatot írt alá a felperesnek a 3B. Kft.-ben meglévő üzletrészére, ajánlati kötöttségét 2008. július 30-áig vállalta. A felperes ügyvezetője 2008. július 13-án küldte el a vételi ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozatát, mellyel az alperes vételi ajánlatát elfogadta, és javaslatot tett arra, hogy az üzletrész adásvételről részletes szerződés készüljön. A felperes az elfogadó nyilatkozatban szóba hozott szerződés-tervezetét megküldte az alperesnek, azonban annak aláírására nem került sor. Ezt követően a peres felek között hónapokon keresztül folytak tárgyalások a szerződés tartalmáról azonban a felek nem tudtak a szerződés valamennyi részletében megállapodni. A felperes perbeli üzletrészéről 2008. augusztus 08-án tárgyalás zajlott le, melyen a felperesen túl az alperesi társaság és a F. Zrt. képviselői és az alperesi társaság és a F. Zrt. tulajdonosai saját társaságai képviseletében vettek részt. A 3B. Kft. 2008. évi második közgyűlésének napirendjén szerepelt a tulajdonosok tulajdon részének egymás közötti értékesítése, és az ahhoz való hozzájárulás, azonban a tulajdonosok ennek a napirendi pontnak a törléséről döntöttek. Az alperes 2008. november 06-án írásbeli nyilatkozatában közölte, hogy az üzletrészre vonatkozó "tervezett tranzakciót" felfüggeszti egyben reményét fejezte ki, hogy az újratárgyalásra 2009. évben sor kerülhet. A felperes jogi képviselője 2008. november 12-ei válaszában nem fogadta el a bejelentett felfüggesztést, egyben felhívta határidővel az alperest a vételár kifizetésére. Az alperes 2008. november 28-ai válasziratában a vételár kifizetésére vonatkozó felperesi követelést visszautasította.

A felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett Választottbíróság előtt 2009. március 24-én keresetet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Ptk. 198. § (1) bekezdése és a 365. § (1) bekezdése alapján 8.000.000.- EUR üzletrész adásvételi szerződésen alapuló vételár és ezen összeg után 2008. augusztus 15. napjától a megfizetés napjáig járó évi 6%-os mértékű késedelmi kamat, valamint költségek megfizetésére.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett Választottbíróság 2010. január 28.napján kelt ... számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 700.000.- EUR bánatpénzt a kereset ezt meghaladó részét elutasította az alperes viszontkereseti követelésével együtt.

A Választottbíróság ítélete indokolásában rögzítette, hogy a felperes keresetét arra alapította, mely szerint a felek közötti vételi ajánlat 2008. június 13-ai elfogadásával "létrejött egy szerződés, és ez a szerződés a célzott joghatások kiváltására alkalmas, teljesíthető." Ezzel szemben az alperes arra alapította az ellenkérelmét, hogy a felek között nem jött létre semmilyen szerződés.