AVI 2009.1.5 Az Art. 35. § (2) bekezdésében meghatározott mögöttes felelősségi szabály alkalmazásakor nincs törvényi kötelezettség két határozat hozatalára [2003. évi XCII. tv. 35. § (2) bek.]

Az elsőfokú helyi adóhatóság adóellenőrzést kezdett a C. Bt.-nél az 1999-2000. évek gépjárműadó vonatkozásában, majd az ellenőrzést kiterjesztette 2001. és 2002. évre.

Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával a Bt. terhére gépjárműadó-hiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg, ennek megfizetésére - mivel a társaság végelszámolással 2002. február 15-én megszűnt, és azt a Cégbíróság 2002. március 4-én törölte a nyilvántartásból - a felperest, mint beltagot kötelezte.

Az alperes, mint másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította megállapítva, hogy a nem létező adóalannyal szemben folytatott le ellenőrzést, és hozta meg határozatát. Megállapította ugyanakkor, hogy a felperes, mint a társaság beltagja köteles helytállni a társaságot terhelő adótartozásért.

A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság 2004. szeptember 2-án kelt határozatával a felperest, mint a végelszámolással megszűnt C. Bt. terhére feltárt adótartozásért a törvény erejénél fogva helytállni köteles beltagot kötelezte adóhiány, bírság, késedelmi pótlék, összesen 11 703 062 Ft tartozás megfizetésére.

A fellebbezés folytán eljáró alperesi jogelőd 2004. december 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen az volt az álláspontja, hogy a határozat jogszabálysértő, súlyosbítási tilalomba ütközik, másrészt az eljáró hatóság a Bt.-vel szemben sem rendelkezett illetékességgel, harmadrészt a beltag terhére utólagosan az adózó létezésének hiányában már nem állapítható meg adókötelezettség.

A felperes állította, hogy a megszűnt Bt. Z. város területén sem székhellyel, sem telephellyel nem rendelkezett, ezért az Art. 50. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elsőfokú hatóság nem volt illetékes az eljárásra, a 2003-ban elrendelt újabb adóvizsgálat jogszabálysértő, a jogutód nélkül megszűnt Bt.-vel kapcsolatosan.

Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltak alapján.

A megyei bíróság 3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A bíróság ítéletében ismertette a vonatkozó jogszabályokat, így a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) 2. § (1) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 6. § (1) bekezdését, 35. § (2) bekezdés f) pontját, 97. § i) pontját, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 55. § (2) bekezdését, 56. § (1) bekezdését, valamint 101. § (1) bekezdését. E jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy az önkormányzati adóhatóság illetékességét a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett székhely, illetve telephely határozza meg, nem pedig az adózó gazdasági társaságának a cégnyilvántartás szerinti székhelye. Az adóellenőrzéssel vizsgált gépjárművek forgalmi engedélyei a zalaegerszegi címeket tüntette fel, amely valamennyi gépjármű esetében megalapozta az Önkormányzati Adóhatóság illetékességét.

Téves volt a felperes álláspontja a tekintetben is, hogy a végelszámolás a jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság adótartozása e megszűnéssel véglegesen el­enyészne.

A felperes, mint az adó megfizetéséért helytállni köteles személy, az Art. 2. § f) pontja és a Gt. rendelkezései szerint kötelezhető volt az adó megfizetésére, ha azt az adózó nem fizette meg, és tőle nem lehetett behajtani.

Kitért az elsőfokú bíróság arra is, hogy a perbeli esetben a felperes által hivatkozott súlyosítási tilalom fel sem merülhet. Nem volt szó korábbi ellenőrzésről, illetve annak alapján hozott határozatról, és ahhoz képest hozott terhesebben megállapító új határozatról.

Az elsőfokú bíróság helytállónak találta a határozatok döntését a bírság és a késedelmi pótlék vonatkozásában is.