32004D0752[1]

2004/752/EK, Euratom: A Tanács határozata (2004. november 2.) azEurópai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. november 2.)

az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról

(2004/752/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 225a. és 245. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 140b. és 160. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel a Bíróság véleményére,

(1)

Az EK-szerződés 225a. cikke és az Euratom-szerződés 140b. cikke felhatalmazza a Tanácsot meghatározott keresetfajták első fokon történő elbírálására hatáskörrel rendelkező bírói különtanácsok felállítására, az ezen bírói különtanácsok összetételével kapcsolatos szabályok megállapítására, valamint az e különtanácsokra ruházott hatáskör pontos terjedelmének meghatározására.

(2)

A közszolgálati jogvitákra létrehozandó, az e jogviták első fokon történő elbírálására hatáskörrel rendelkező különbíróság felállításának célja a közösségi igazságszolgáltatási rendszer működésének javítása; e hatáskört jelenleg az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága gyakorolja. A különbíróság felállítása egyben válasz a Nizzai Szerződés 2001. február 26-i aláírása alkalmával elfogadott, az EK-szerződés 225a. cikkére vonatkozó 16. nyilatkozat ( 1 ) ilyen céllal megfogalmazott felhívására.

(3)

Következésképpen az Elsőfokú Bíróság mellé kell rendelni egy olyan bírói különtanácsot, amely intézményi és szervezeti szinten a Bíróság intézményének szerves részét képezi, és tagjainak jogállása megegyezik az Elsőfokú Bíróság tagjainak jogállásával.

(4)

Az új bírói testület részére egy olyan elnevezést kell adni, amely megkülönbözteti az egyéb bírói különtanácsoktól és az Elsőfokú Bíróság ítélkező testületeitől.

(5)

Az igazságszolgáltatási rendszer egésze áttekinthetőségének biztosítása céljából a Bíróság alapokmányához csatolt mellékletbe kell foglalni a bírói különtanács hatáskörére, összetételére, szervezetére és eljárására vonatkozó rendelkezéseket.

(6)

A bírói különtanács bíráinak számát az ügyteher alapján kell megállapítani. A bírák kinevezésére irányuló tanácsi döntéshozatal megkönnyítése érdekében a Tanács létrehoz egy független tanácsadó bizottságot, amelynek feladata annak ellenőrzése, hogy a benyújtott pályázatok megfelelnek-e az előírt feltételeknek.

(7)

A bírói különtanácsnak a hatáskörébe tartozó jogviták sajátosságainak megfelelően kiigazított eljárás szerint kell eljárnia, az eljárás valamennyi szakaszában vizsgálva a jogviták egyezséggel történő rendezésének lehetőségét.

(8)

Az EK-szerződés 225a. cikke (3) bekezdésével és az Euratom-szerződés 140b. cikke (3) bekezdésével összhangban a bírói különtanács határozataival szemben kizárólag jogi kérdésekben az Elsőfokú Bírósághoz ugyanazokkal a feltételekkel lehet fellebbezni, mint amelyek a Bírósághoz az Elsőfokú Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezésekre jelenleg vonatkoznak. Az ezen alapokmány bírói különtanácsra vonatkozó mellékletében megismétlődnek a Bíróság alapokmányának vonatkozó rendelkezései annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a rendelkezések egészének érthetőségét gátló visszautalások.

(9)

Ebben a határozatban megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a bírói különtanács létrehozásától kezdődően elláthassa feladatait,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága mellett létrejön egy bírói különtanács, amely az európai uniós közszolgálati jogvitákban jár el (a továbbiakban: az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke). Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének székhelye az Elsőfokú Bíróság székhelyén található.

2. cikk

A Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

1. A következő cím kerül beillesztésre:

"IV.a CÍM

BÍRÓI KÜLÖNTANÁCSOK

62.a cikk

Ennek az alapokmánynak a melléklete tartalmazza az EK-szerződés 225a. cikke és az Euratom-szerződés 140b. cikke alapján létrehozott bírói különtanácsok hatáskörére, összetételére, szervezetére és eljárására vonatkozó rendelkezéseket."

2. Az alapokmány az I. melléklettel egészül ki, amelynek szövege e határozat mellékletét képezi.

3. cikk

(1) Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének első kinevezése három évre szól a bírákéival megegyező feltételek szerint, kivéve, ha a Tanács az e határozat mellékletét képező, a Bíróság alapokmánya I. melléklete 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása mellett dönt.

(2) Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke valamennyi bírájának eskütételét követően a Tanács elnöke sorsolással jelöli ki e törvényszék azon három bíráját, akiknek a hivatali ideje - a Bíróság alapokmánya I. mellékletének 2. cikke (2) bekezdése első mondatától eltérve - megbízatásuk első három évének elteltével lejár.

(3) A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 1. cikkében említett azon ügyeket, amelyekben e cikk hatálybalépésének napjáig az Elsőfokú Bírósághoz fordultak, és amelyekben az írásbeli eljárás még nem zárult le, az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 52. cikkében foglaltak szerint meg kell küldeni az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének.

(4) Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének eljárási szabályzatának hatályba lépéséig az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatát kell megfelelően alkalmaznia az egyesbíróra vonatkozó rendelkezések kivételével.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba a Bíróság alapokmánya I. mellékletének 1. cikke kivételével, amelynek szövege e határozat mellékletét képezi.

A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 1. cikke a Bíróság elnöke azon határozatának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése napján lép hatályba, amelyben az elnök megállapítja az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének szabályszerű megalakítását.

MELLÉKLET

"I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE

1. cikk

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (a továbbiakban: Közszolgálati Törvényszék) első fokon a Közösségek és alkalmazottai közötti jogvitákban jár el az EK-szerződés 236. cikke és az Euratom-szerződés 152. cikke alapján, beleértve a valamennyi szerv vagy hivatal és annak személyzete közötti azon jogvitákat, amelyek a Bíróság hatáskörébe tartoznak.

2. cikk

A Közszolgálati Törvényszék hét bíróból áll. Amennyiben a Bíróság kéri, a bírák számát a Tanács minősített többséggel hozott határozattal megnövelheti.

A bírákat hatéves időtartamra nevezik ki. A távozó bírák újra kinevezhetők.

A megüresedő bírói tisztséget egy új bíró hatéves időtartamra történő kinevezésével kell betölteni.

3. cikk

(1) A bírákat az EK-szerződés 225a. cikke (4) bekezdésével és az Euratom-szerződés 140b. cikke (4) bekezdésével összhangban, és az e cikkel létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. A bírák kinevezése során a Tanács ügyel a Közszolgálati Törvényszék kiegyensúlyozott összetételére, mind a tagállamok állampolgárainak a lehető legszélesebb földrajzi területen alapuló kiválasztását, mind pedig a nemzeti jogrendszerek képviseletét illetően.

(2) Minden uniós polgársággal rendelkező és az EK-szerződés 225a. cikk (4) bekezdésében, valamint az Euratom-szerződés 140b. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő személynek lehetősége van pályázat benyújtására. A Tanács a Bíróság javaslatára, minősített többséggel eljárva megállapítja a pályázatok benyújtására és kezelésére vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat.

(3) Létrejön egy a Bíróság, valamint az Elsőfokú Bíróság korábbi tagjaiból és elismert szaktudással rendelkező jogászokból álló, hét tagú bizottság. A Tanács a Bíróság elnökének javaslatára, minősített többséggel eljárva határoz a bizottság tagjainak kinevezéséről és a bizottság működésére vonatkozó szabályokról.

(4) A bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a pályázók megfelelnek-e a Közszolgálati Törvényszék bírói tisztségének betöltéséhez szükséges követelményeknek. A bizottság ezen véleményéhez csatolja a legmagasabb szintű tapasztalattal rendelkező pályázók listáját. A listának legalább kétszer annyi jelöltet kell tartalmaznia, mint ahány bírát a Tanács kinevez.

4. cikk

(1) A Közszolgálati Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra. Az elnök újraválasztható.

(2) A Közszolgálati Törvényszék három bírából álló tanácsokban ülésezik. A Közszolgálati Törvényszék az eljárási szabályzatában meghatározott esetekben teljes ülésben, öt bíróból álló tanácsban vagy egyesbíróként is eljárhat.

(3) A teljes ülés és az öt bíróból álló tanácsok elnöki tisztét a Közszolgálati Törvényszék elnöke tölti be. A három bíróból álló tanácsok elnökeinek megválasztására az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint kerül sor. Amennyiben a Közszolgálati Törvényszék elnöke egy három bírából álló tanácsba kerül beosztásra, akkor ebben a tanácsban ő tölti be az elnöki tisztet.

(4) A teljes ülés hatáskörére és határozatképességére, továbbá a tanácsok összetételére és az ügyeknek a tanácsokra történő kiosztására irányadó szabályokat az eljárási szabályzat határozza meg.

5. cikk

A Bíróság alapokmányának 2-6. cikkét, 14. cikkét, 15. cikkét, a 17. cikk első, második és ötödik bekezdését, valamint 18. cikkét alkalmazni kell a Közszolgálati Törvényszékre és annak tagjaira.

Az alapokmány 2. cikkében említett esküt a Bíróság előtt kell letenni, és a Bíróság hozza meg a 3., 4. és 6. cikkében említett határozatokat a Közszolgálati Törvényszékkel folytatott konzultációt követően.

6. cikk

(1) A Közszolgálati Törvényszék munkája során a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság szolgálataira támaszkodik. A Bíróság vagy adott esetben az Elsőfokú Bíróság elnöke a Közszolgálati Törvényszék elnökével közös megegyezéssel meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság tisztviselői és egyéb alkalmazottai a Közszolgálati Törvényszék számára - működésének biztosítása érdekében - szolgálatot teljesítenek. Bizonyos tisztviselők és egyéb alkalmazottak a Közszolgálati Törvényszék elnökének felügyelete alatt ezen törvényszék hivatalvezetőjének tartoznak felelősséggel.

(2) A Közszolgálati Törvényszék kinevezi hivatalvezetőjét, valamint megállapítja a tevékenységére vonatkozó szabályokat. A Bíróság alapokmánya 3. cikkének (4) bekezdését, 10., 11. és 14. cikkét a Közszolgálati Törvényszék hivatalvezetőjére is alkalmazni kell.

7. cikk

(1) A Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásra a Bíróság alapokmányának III. címe az irányadó, a 22. és a 23. cikk kivételével. Az eljárás további és részletes szabályait szükség szerint a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata határozza meg.

(2) Az Elsőfokú Bíróságnak a nyelvhasználati szabályokra vonatkozó rendelkezéseit a Közszolgálati Törvényszékre is alkalmazni kell.

(3) Az eljárás írásbeli szakasza a keresetlevél és az ellenkérelem közlését foglalja magában, kivéve, ha a Közszolgálati Törvényszék úgy határoz, hogy szükség van második beadványváltásra is. Amennyiben sor kerül második beadványváltásra, a Közszolgálati Törvényszék a felek hozzájárulásával szóbeli szakasz nélkül is határozhat.

(4) Az eljárás minden szakaszában, a keresetlevél benyújtásától kezdődően, a Közszolgálati Törvényszék vizsgálhatja a jogviták egyezséggel történő rendezésének lehetőségét, és törekedhet az ilyen egyezség elősegítésére.

(5) A költségekről a Közszolgálati Törvényszék határoz. Az eljárási szabályzat eltérő rendelkezéseire is figyelemmel a pervesztes fél köteles a költségek megtérítésére, amennyiben a pernyertes fél ezt kérte.

8. cikk

(1) Ha valamely, a Közszolgálati Törvényszékhez intézett keresetlevelet vagy egyéb beadványt tévesen a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetőjéhez nyújtanak be, a hivatalvezető azt haladéktalanul továbbítja a Közszolgálati Törvényszék hivatalvezetőjének. Hasonlóképpen, ha egy, a Bírósághoz vagy az Elsőfokú Bírósághoz intézett keresetlevelet vagy egyéb beadványt tévesen a Közszolgálati Törvényszék hivatalvezetőjéhez nyújtanak be, a hivatalvezető azt haladéktalanul továbbítja a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetőjének.

(2) Ha a Közszolgálati Törvényszék megállapítja, hogy nincs hatásköre valamely olyan ügy megtárgyalására és eldöntésére, amely a Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyet átteszi a Bírósághoz, illetve az Elsőfokú Bírósághoz. Hasonlóképpen, ha a Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy egy ügy a Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe tartozik, ezt az ügyet átteszi a Közszolgálati Törvényszékhez, amely ezt követően az ügyben hatáskörének hiányát nem állapíthatja meg.

(3) Ha a Közszolgálati Törvényszékhez és az Elsőfokú Bírósághoz olyan ügyekben fordulnak, amelyekben ugyanaz az értelmezési kérdés merül fel, vagy ugyanannak a jogi aktusnak az érvényességét vitatják, a Közszolgálati Törvényszék az előtte folyó eljárást a felek meghallgatását követően az Elsőfokú Bíróság ítéletének meghozataláig felfüggesztheti.

Ha a Közszolgálati Törvényszékhez és az Elsőfokú Bírósághoz olyan ügyekben fordulnak, amelynek ugyanaz a tárgya, a Közszolgálati Törvényszék megállapítja a hatáskörének hiányát, hogy az ügyben az Elsőfokú Bíróság járhasson el.

9. cikk

A Közszolgálati Törvényszék eljárást befejező határozata ellen, és annak az érdemi kérdésekről csak részben rendelkező, illetve a hatáskör hiányára vagy a kereset meg nem engedhetőségére alapozott kifogásra vonatkozó eljárási kérdésről rendelkező határozata ellen az Elsőfokú Bírósághoz a megtámadott határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani.

Ilyen fellebbezéssel bármelyik fél élhet, akinek indítványait egészben vagy részben elutasították. A tagállamokon és a Közösségek intézményein kívüli beavatkozók csak akkor nyújthatnak be fellebbezést, ha őket a Közszolgálati Törvényszék határozata közvetlenül érinti.

10. cikk

(1) Minden olyan személy, akinek a beavatkozási kérelmét a Közszolgálati Törvényszék elutasította, a kérelmet elutasító határozat közlésétől számított két héten belül fellebbezést nyújthat be az Elsőfokú Bírósághoz.

(2) Az eljárásban részt vevő felek a Közszolgálati Törvényszéknek az EK-szerződés 242. vagy 243. cikke vagy a 256. cikkének (4) bekezdése, illetve az Euratom-szerződés 157. vagy 158. cikke vagy 164. cikkének (3) bekezdése alapján hozott határozatai ellen a határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést nyújthat be az Elsőfokú Bírósághoz.

(3) Az Elsőfokú Bíróság elnöke határozhat az e mellékletben foglalt egyes szabályoktól a szükséges mértékig eltérő, és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatában megállapítandó gyorsított eljárásban az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett fellebbezésekről.

11. cikk

(1) Az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat. A fellebbezésben csak a Közszolgálati Törvényszék hatáskörének hiányára, a fellebbező érdekeit hátrányosan befolyásoló eljárási szabálytalanságra, valamint a közösségi jognak a Közszolgálati Törvényszék általi megsértésére lehet hivatkozni.

(2) A fellebbezés nem vonatkozhat kizárólag a költségek összegére vagy arra, hogy a költségek viselésére melyik felet kötelezték.

12. cikk

(1) Az EK-szerződés 242. és 243. cikkének, illetve az Euratom-szerződés 157. és 158. cikkének sérelme nélkül, az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya.

(2) Ha a Közszolgálati Törvényszék valamely határozata ellen fellebbezést nyújtottak be, az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás írásbeli és szóbeli szakaszból áll. Az eljárási szabályzatában megállapított feltételeknek megfelelően az Elsőfokú Bíróság a felek meghallgatását követően szóbeli eljárás nélkül is határozhat.

13. cikk

(1) Ha a fellebbezés megalapozott, az Elsőfokú Bíróság a Közszolgálati Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi, és a jogvitát érdemben maga dönti el. Amennyiben a per állása az érdemi döntést nem teszi lehetővé, az Elsőfokú Bíróság az ügyet határozathozatalra visszautalja a Közszolgálati Törvényszékhez.

(2) Egy ügynek a Közszolgálati Törvényszékhez való visszautalása esetén a Közszolgálati Törvényszéket jogkérdésekben köti az Elsőfokú Bíróság határozata."

( 1 ) HL C 80., 2001.3.10., 80. o.