A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.4630/2003/59. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 118. §, 159. §, 174. §, 177. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 21. §] Bírók: Bornyász Bálintné, Suba Ildikó, Takács-Bajay Istvánné

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, Gyorskocsi u.52.

8.M. 4630/2003/59.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve (címe) felperesnek

dr.Győrki Mónika ügyvéd ( címe) által képviselt

alperes neve (címe) alperes ellen

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetének részben helytad és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 8.895.455 (Nyolcmillió-nyolcszázkilencvenezer-négyszázötvenöt) Ft kártérítést, valamint ezen összeg 2003. szeptember 20-tól 2004. december 30-ig járó évi 11%-os kamatát és 2005. január 1-jétől a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot.

Az alperes 15 napon belül 1.000.000 (Egymillió) Ft nem vagyoni kártérítést köteles a felperesnek megfizetni.

Egyebekben a bíróság a keresetet elutasítja.

Az alperes külön felhívásra 28.125 (Huszonnyolcezer-egyzázhuszonöt) Ft + ÁFA tolmácsdíjat köteles a Magyar Államnak megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál három példányban lehet benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, ha a fellebbezés tárgyaláson kívül is elbírálható tárgyalás tartására irányuló kérelmet terjeszthetnek elő.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása, a rendelkezésre álló iratok, valamint továbbá 1. sz. tanú, 2. sz. tanú, 3. sz. tanú, 4. sz. tanú, 5. sz. tanú, 6. sz. tanú és 7. sz. tanú tanúvallomása alapján a következőket állapította meg:

A felperes 1992. február 15-től kezdődően állt az alperes alkalmazásában szerkesztő-riporter munkakörben, a ....énél 2003. február 1-től kezdődően a felperes szervezetileg a ...hez tartozott, de ténylegesen továbbra is a ...nek keretei között végezte a munkáját.

A felek között írásba foglalt munkaszerződés módosításra 2000. március 1-jén került sor, amelynek a 3-as pontja a felperes munkakörét szerkesztő-riporter munkakörként határozta meg. Az 5.pont a felperes személyi alapbérét 220.000 Ft/hó összegben állapította meg, amely 1999. szeptember 15-től kezdődően változatlan volt.

A munkaszerződés 5.pontja azt rögzítette, hogy az alapbéren felül a felperesnek műsorpótlék jár, amelynek összegét a prémiumrendszer által meghatározott mértékű napi prémium határozza meg az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján.

Ugyanakkor az 1.pont azt tartalmazta, hogy a műsorpótlékra vonatkozó kikötés 2000. április 30-ig érvényes.

A felek között ezt követően újabb érvényes munkaszerződés módosításra nem került sor.

2000. május 31-én egy munkaköri leírást kapott a felperes, amely a munkakörét külszerkesztőként jelölte meg, és a műsorpótlék vonatkozásában pedig azt rögzítette, hogy az "adható".

A 2003. december 16. napján kelt munkaköri leírás a felperes beosztásaként "turnusvezető külpolitikai szerkesztő" megjelölést tartalmaz, a munkakör rendeltetését pedig úgy jelöli meg, hogy felelős szerkesztői, illetve szerkesztő-riporteri feladatok a ...nál.

A felperes a 2003. október 2. napján érkezett keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, annak a hátrányos megkülönböztetésnek a kapcsán, hogy 1999. szeptember 15-től kezdődően az alperes nem emelte a munkabérét, ennek következtében az azonos munkakört betöltő munkavállalók között az ő munkabére a legalacsonyabb. Sérelmezte a felperes azt is, hogy az alperes semmiféle pótlékban nem részesíti.

A felperes a 14.sorszámú előkészítő iratban a keresetét a következőképpen pontosította:

Vagyoni kárigényként kívánta érvényesíteni azt a munkabérkülönbözetet, amely - az álláspontja szerint - hasonló munkakörben dolgozók munkabére és az ő 2.200.000 forintos személyi alapbére között jelentkezett. Ezt figyelembe véve a felperes kérte, hogy 2000. január 1-jétől az ítélethozatalig terjedő időtartamra határozza meg a bíróság a kártérítés mértékét úgy, hogy

2000-re 80.000 forintos,

2001-re 130.000 forintos,

2002-re 180.000 forintos,

2003-ra 230.000 forintos,