A Budapest Környéki Törvényszék Pf.23873/2011/29. számú határozata házasság felbontása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 46. §] Bírók: Csernok Emília, Fehérné dr. Gaál Tünde, Rácz Erika

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék Pf.20944/2010/3., Kúria P.20878/2009., Budaörsi Járásbíróság P.20878/2009/87., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.23873/2011/29.*, Kúria Pfv.20350/2013/6. (BH+ 2014.7.307)

***********

m i n t m á s o d f o k ú b í r ó s á g

Pf.

A ... mint másodfokú bíróság ..... ügyvéd (... által képviselt I.rendű felperes neve ... (I.rendű felperes címe) felperesnek - a személyesen eljárt alperes neve (...) alperes ellen házasság felbontása iránt a ... Bíróság előtt folyamatba tett perében ...n, .... napján kelt ....P.20.878/2009/87. számú ítélet ellen a felperes részéről 89. szám alatt és az alperes részéről 91. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatja.

Az alperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének esedékességét minden hónap 15. napjára változtatja.

A felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 36.000,-Ft-ra (harminchatezer forintra), míg az alperes által fizetendő kereseti illeték összegét 51.000,-Ft-ra (ötvenegyezer forintra) változtatja.

Az alperes által a ... Gazdasági Hivatala részére fizetendő állam által előlegezett költség összegét 232.000,-Ft-ról 116.000,-Ft-ra (száztizenhatezer forintra) leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a ... Gazdasági Hivatala felhívására 116.000,-Ft (száztizenhatezer forint) állam által előlegezett költséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét azzal hagyja helyben, hogy az osztott lakáshasználatra feljogosított peres felek kötelesek a lakás helyiségeit 15 nap alatt az ítélet rendelkezése szerint egymás birtokába adni.

A peres felek a felmerült másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 18.000,-Ft (tizennyolcezer forint) fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 28.000,-Ft (huszonnyolcezer forint) fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a peres felek ... napján kötött, és a házassági anyakönyvbe .... anyakönyvi szám alatt bejegyzett házasságát felbontotta. A házasságukból .... napján született ... és .... napján született ... utónevű gyermekeket a felperesnél helyezte el. Kötelezte az alperest, hogy a gyermekek tartására fizessen meg a felperesnek 2009. május 1. napjától 20.... április 30. napjáig gyermekenként havi 11.500-11.500,-Ft, 20.... május 1. napjától pedig - minden hónap 10.-ei esedékességgel - a nettó jövedelme 20-20 %-át kitevő, legalább gyermekenként 25.000-25.000,-Ft alapösszegű gyermektartásdíjat. Megállapította, hogy az alperesnek 20.... április 30. napjáig 552.000,-Ft gyermektartásdíj hátraléka keletkezett, amelynek megfizetésére 15 napon belül kötelezte. Feljogosította az alperest folyamatos kapcsolattartásra minden páros héten szombaton 8 órától vasárnap 19 óráig. Jogosult időszakos kapcsolattartásra a kétnapos ünnepek másnapján 8 órától 19 óráig. Jogosult az őszi, a téli és a tavaszi óvodai és iskolai szünetek második felében kapcsolattartásra. A nyári szünetben kétszer két hét egybefüggő kapcsolattartás illeti meg, július első, valamint augusztus első szombatjától. A peres felek .... szám alatti utolsó közös lakásának használatát a felek között akként osztotta meg, hogy a felperest feljogosította a 8/F/1. szám alatti vázrajz szerinti fürdőszoba melletti I. számmal jelzett szoba, míg az alperest a II. számú szoba kizárólagos használatára, a többi helyiség közös használata mellett. Ezt meghaladóan a kereseti és viszontkereseti kérelmet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a ... Bíróság (jelenleg ...) előirányzat-felhasználási keretszámlájára 232.000,-Ft előlegezett költséget. A peres feleket fejenként 66.000-66.000,-Ft illeték megfizetésére kötelezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 71.000,-Ft perköltséget. A 9. sorszámú ideiglenes intézkedést tartalmazó végzését hatályon kívül helyezte. Az ítéletet a folyamatos gyermektartásdíj tekintetében előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.

Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett.

A felperes a fellebbezésében az ítélet indokolásának tényállási részét, valamint a kapcsolattartásra és a lakáshasználatra vonatkozó ítéleti rendelkezést támadta. A fellebbezését a .... napján megtartott fellebbezési tárgyaláson akként tartotta fenn, hogy elsődlegesen az ítélet fellebbezett részének megváltoztatását kérte az általa indítványozott részbizonyítás eredményéhez képest. Másodlagosan az ítélet fellebbezett részének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság több bizonyítási indítványának nem adott helyt, amelynek kellő indokát nem adta. Nem kereste meg a gyámhatóságot, a családsegítő szolgálatot, az óvodát, a rendőrséget. Álláspontja szerint indokolatlanul mellőzte a ... utónevű leányának pszichológus szakértő általi vizsgálatát, holott a gyermek életvitelszerűen a családban él. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelte el az alperes elmeorvos szakértői vizsgálatát, amely nélkül meglátása szerint megalapozott döntés nem hozható. Kifejtette, hogy a perben kirendelt pszichológus szakértő, ... rögzítette a véleményében az alperes személyiségének zavarát, kóros személyiségjegyeit, amellyel alátámasztotta az alperes személyisége vonatkozásában a felperes tényállításait. Ugyanakkor a felperes vitatta a szakértő azon megállapítását, amely szerint ő a gyermekeket az alperes apa ellen neveli. A tényállás körében fenntartotta azt a korábbi állítását, miszerint a házasság megromlásának az anyagi problémák mellett oka volt az alperes pszichés állapotának megromlása is. Előadta, hogy az alperes munkavállalásának hiánya összefüggésben volt a pszichés állapotának romlásával. Az alperes a kötelezettségeit nem teljesítette, a felelősségvállalást elhárította. A felperes az ítélet kapcsolattartásra és lakáshasználatra vonatkozó rendelkezéseit a kereseti kérelme szerint kérte megváltoztatni, elsődlegesen a gyermekek mindenek feletti érdekeire hivatkozva. Mindkét pertárgy tekintetében azzal érvelt, hogy az alperes közelében a gyermekek testi és lelki épsége veszélyben van, az alperes furcsa viselkedésű, elfojtott agresszió és megdöbbentő reakciók jellemzik, amelyet a csatolt bizonyítékok alátámasztottak, ugyanakkor a perben eljárt szakértő nem ismert fel. Ezért az általános gyakorlat szerinti kapcsolattartás, valamint a lakáshasználat megosztása egyaránt a gyermekek érdekének sérelmével járna. A lakáshasználatot illetően hivatkozott a lakás alaprajzi beosztására is, amely a lakáshasználat megosztását objektív szempontból sem teszi lehetővé. Előadta, hogy a parketta burkolatú szoba az alperes használatába került, holott az eredetileg a két kiskorú gyermek számára lett berendezve. A nappaliból nyílik minden szoba, amely alkalmatlan arra, hogy a gyermekek életvitelszerűen benne tartózkodjanak, az ugyanis huzatos, hideg, emellett pedig az átjáró jellege miatt nyugalmat nem biztosít. A felperes szerint a közös használat továbbra is folyamatos konfliktusok forrásává válna. Úgy vélekedett, hogy az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget a családgondozó nyilatkozatának, valamint a gyermekek védelembe vételét elrendelő gyámhatósági határozatnak. Hivatkozott arra, hogy a felek kapcsolatának elmérgesedése több büntetőeljárás megindítását indukálta. Az elmeorvos szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványát fenntartotta. Arra az esetre, ha a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelme szerint feljogosítja őt az utolsó közös lakás kizárólagos használatára, vállalta az alperes részére lakáshasználati jog ellenértékének megfizetését. Az ingatlan forgalmi értékét 23.000.000,-Ft-ra tette, amelyre vonatkozóan .... napján készült ingatlanforgalmi szakértői értékbecslést csatolt.