A Fővárosi Ítélőtábla Bf.104/2007/6. számú határozata vesztegetés bűntette (HIVATALOS SZEMÉLY által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 20. §, 87. §, 89. §, 250. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 349. §, 351. §, 352. §, 370. §, 371. §, 386. §] Bírók: Hildenbrand Róbert, Révész Tamásné, Szigeti Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.104/2007/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2007. évi november hó 6. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság 5.B.66/2006/15. számú ítéletét I. rendű és II. rendű vádlott tekintetében helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A Pest Megyei Bíróság a 2007. február 8. napján kihirdetett 5.B.66/2006/15. számú ítéletével I. rendű és II. rendű vádlottakat bűnösnek mondta ki társtettesként, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért őket külön-külön 1 évi és 6 hónapi - a végrehajtás tekintetében 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Ellenben III. rendű vádlottal szemben a kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt indult eljárást megszüntette. Kötelezte I. rendű és II. rendű vádlottakat személyenként 19.125 forint bűnügyi költség megfizetésére, míg az ezt meghaladóan felmerült 110.248 forint bűnügyi költség tekintetésben akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

A kihirdetett ítélettel kapcsolatban az ügyész 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd törvényes határidőn belül a 16. sorszám alatti átiratában az ítéletet mindhárom vádlott vonatkozásában tudomásul vette.

Az ítélet ellen I. és II. rendű vádlottak és védőjük felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, míg a III. rendű vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette.

Az I. és II. rendű vádlottak védője a felmentés érdekében bejelentett fellebbezését a 17. sorszám alatti átiratában írásban is megindokolta, másodlagosan a Btk. 104.§ (1) bekezdése alapján védenceinek előzetes mentesítésben való részesítését indítványozta.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.297/20072-I. számú átiratában az I. és II. rendű vádlottak és védőjük által bejelentett fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az első fokon eljárt Pest Megyei Bíróság a megismételt eljárás keretében széleskörű bizonyítást folytatott le, a büntetőeljárás szabályait megtartotta és a rendelkezésére álló bizonyítékok tartalmával összhangban álló megalapozott tényállást állapított meg. Ennek alapján okszerűen következtetett az I. és II. rendű vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette cselekményüket is. Körültekintően értékelte a bűntetetés kiszabásánál irányadó körülményeket, ugyanakkor tévedett, amikor a vádlottak büntetlen életét enyhítőként vette figyelembe, mivel az hivatásuk gyakorlásához szükséges előfeltétel. Az alkalmazott büntetés és annak próbaidőre történt felfüggesztése törvényes. A kifejtettek alapján a vádlottaknak és védőjüknek a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Tekintettel arra, hogy az I. és II. rendű vádlottak a közélet tisztaságát súlyosan sértő bűntettet követtek el, ezért az előzetes bírósági mentesítésben való részesítésük nem szolgálná a büntetési célok elérését, erre tekintettel a védői indítvány elutasítását indítványozta.

A nyilvános ülésen a védő a felmentésre irányuló fellebbezését mindkét vádlott tekintetében fenntartotta. Álláspontja szerint az ügyben megvizsgált bizonyítékok kétséget kizáró módon nem támasztották alá védencei bűnösségét, ezért indítványozta felmentésüket. Másodlagosan indítványozta, hogy a fellebbviteli bíróság részesítse előzetes mentesítésen védenceit, különösen indokolt ez az I. rendű vádlottnál, aki jelenleg rendőrtiszti főiskolán folytat tanulmányokat, kiváló rendőr, a mentesítés megadása esetén tovább folytathatná tanulmányait és foglalkozását. Mindkét vádlott egyébként hosszú és eredményes rendőri szolgálata folytán érdemes az előzetes mentesítés megadására.

A nyilvános ülésen jelenlévő II. rendű vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, egyidejüleg bejelentette, hogy időközben nyugállományba vonult.

A bejelentett vádlotti és védelmi fellebbezésekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a Be.348.§ (1) bekezdése alapján felülbírálta. A felülbírálat azonban a Be.349.§ (1) bekezdése alapján csak az I.rendű vádlott és a II. rendű vádlottakra terjedt ki, mivel az ítélet III. rendű vádlottal szemben 2007. február 9. napján jogerőre emelkedett.

A felülbírálat során a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a Pest Megyei Bíróság a megismételt eljárást a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.953/2005/15. számú hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatásnak megfelelően az eljárási szabályok maradéktalan betartása mellett folytatta le. Ennek során a tényállást az I. rendű és a II. rendű vádlottak tagadásával szemben mérlegelési jogkörében eljárva, a III. rendű vádlott önmagát is terhelő, következetes beismerő vallomása, a megismételt eljárás keretében kihallgatott tanúk vallomásai, a megismételt eljárás során beszerzett rendőri jelentések, a megyei bíróság által elrendelt nyomozati cselekmények adatai, valamint a szolgálati okmányok adatai alapján állapította meg. A megyei bíróság az ügyben fellelhető valamennyi szükséges bizonyítékot beszerezte és mérlegelési körébe vonta. Nem tévedett akkor sem, amikor az általa megállapított tényekből további tényekre vont következtetést, így a II. rendű vádlott jelenlétére, illetőleg tevékenységére nézve. A megyei bíróság az általa megvizsgált bizonyítékok értékeléséről ítéletének IV. részében adott számot, indokolási kötelezettségének eleget tett, az ott kifejtetekkel a fellebbviteli bíróság is mindenben egyet értett.